Új kirekesztési terv?

  • .
  • 2009. december 3.

Publicisztika

Magyar Narancs, 2009. október 8. Böcskei Balázs szubkultúrákról és befogadásról szóló cikkében mellékesen említi, hogy a Reakció nevű, javarészt fidelitasosok alkotta jobboldali blog szerint "Gyurcsány kicseszett a melegekkel".
Böcskei szépen leírta, hogy miért nevetséges ezt állítani éppen a bejegyzett élettársi kapcsolatot elfogadtató exkormányfőről, de a melegekkel való "kicseszés" ügye megérdemel még némi vizsgálódást. A Reakció szerkesztői szerint a népszerűtlen exkormányfő jelenléte a melegfelvonuláson káros a melegek ügyének. Ezzel mintha jeleznék, hogy a melegek ügye mellett, lám, kiállnak. Igen ám, de a jobboldali blog a népszerűségi logikával itt gyorsan meg is állt. Hiszen ha a népszerűtlen Gyurcsány jelenléte roszszat tesz az ügynek, akkor ugyanígy árt a jelenlegi két legnépszerűbb politikus, Orbán Viktor és Sólyom László távolmaradása.

Azonban a melegek iránt - Gyurcsány kapcsán - felhorgadó jobboldali empátia (amely egyszer még a Demokratában is megjelent) máshol is sántít. A "kicseszést" fájlaló Reakció egyik szerzője például egy írásában "szexuális devianciaként" beszél a melegségről és a melegekről, s emberi jogaik kiterjesztését "élvezeti jogaik" kiterjesztéseként értékeli.

A Reakció nincs egyedül, mert a "kitolás" nem egyedülálló a jobboldalon. A jobboldali írott és elektronikus sajtó még a melegfelvonulás nevét is szinte mindig "homoszexuális felvonulás"-ra írja át. Holott a szexualitás szó nemcsak beszűkíti a meleg kapcsolatokat, hanem sokak számára érthetetlenné és ellenszenvessé is teszi a felvonulást, hiszen "miért akarják ezek nyilvánosan élni a szexualitásukat? A szexualitás legyen magánügy!". Pedig egy kapcsolat nem csak szexualitásból áll. Teljesen normális emberi vágy, hogy valaki kézen fogva járhasson a kedvesével, a képét kitegye az asztalára vagy fel az iwiwre. Így a "magánügy" voltaképpen nyilvános, és érthetően kíván némi toleranciát a köztől.

Politikai nyilatkozattal való "kitolásra" nehéz példát találni a regisztrált élettársi kapcsolatot kezdeményező baloldalon, a jobboldalon sajnos annál könnyebb. A Fidesz egyik képviselője nemrég egyenesen "mentális betegségről" beszélt, s erről a párt közlendője csak annyi volt, hogy ez magánvélemény. Az elhíresült fideszes polgármester-képviselő, Molnár Oszkár ezzel szinte egy időben arról értekezett, hogy a melegek akkor tudják meg, hogy milyen, amikor "házasságot kötnek", ha "a Csóti Józsi mellé kerülnek majd a börtönbe". Az edelényi polgármester a kijelentései után az Orbán által előfizetésre ajánlott Demokrata hetilap címlapján tudathatta: "Nem vonok vissza semmit."

Maga a pártelnök, Orbán Viktor pedig két éve a meleggyűlöletet relativizálta Tusnádfürdőn: a "politikai korrektség elve azt jelentette, hogy (...) aki a családról beszélt, azt homofóbnak kellett bélyegezni". (A csúsztatás nyilvánvaló, hiszen éppen a megkülönböztetés gátolja, hogy az ezt kívánó melegek családot alapíthassanak. Ám az üzenet dekódolható a meleggyűlölőknek: "nem vagy te homofób, csak a 'hagyományosat' szereted".)

A KDNP - amelyet Orbán valószínűleg a következő parlamentbe is bevisz - a melegjogokért való felvonulást következetesen "provokációnak" nevezi. A KDNP Pest megyei elnöke a résztvevőket nemes egyszerűséggel "deviáns magamutogatóknak" bélyegzi, akiknek ebből "talán anyagi hasznuk származik". S akkor nem beszéltünk az Orbán által sokáig "bátorító szeretettel" figyelt Jobbikról. Ennek elnöke, Vona Gábor szerint belefér a demokráciába, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke, Toroczkai László a melegek kiirtására tett javaslatot.

Így a mostani jobboldal festette kép alapján egy meleg jobban teszi, ha identitását (ha éppen nem kezelteti, akkor) titkolja. A titkolás pedig bujkálást, hazugságokat jelent. Szerintem ez az igazi "kicseszés".

Németh Csaba

Figyelmébe ajánljuk