Lesz női miniszterelnöke Magyarországnak?

  • Reiner Roland
  • 2015. október 15.

Liberális szemmel – Republikon

Orbán Viktor szerint a nőknek semmi keresnivalójuk vezető pozícióban. A magyar társadalom másképp gondolja.

Bár saját szavai szerint Orbán Viktor nem igazán tudna elképzelni női minisztert, a magyar társadalom túlnyomó többségét egyáltalán nem zavarná, ha az ország élén nő állna. A nemrégiben megjelent Eurobarometer kutatás adatai legalábbis ezt mutatják: 79 százalékuk válaszolt úgy, hogy kényelmesen érezné magát, ha női miniszterelnökünk lenne, további 7 százalék számára pedig egyenesen közömbös a miniszterelnök neme.

Megalalkult Magyarország kormánya

Megalakult Magyarország kormánya

Fotó: MTI

A múlt héten, egy kiszivárgott hangfelvételről tudtuk meg, hogyan gondolkodik a miniszterelnök a női politikusokról – különösen ha magas, felelősségteljes pozícióról van szó. Orbán Viktor szerint a nők nem bírnák a politika erőszakosságát, a folyamatos karaktergyilkolást, ezért aztán nem lennének alkalmasak arra, hogy tartósan a frontvonalon legyenek. Bár a politika erőszakosságát alighanem a lakosság túlnyomó többsége is így látja, a női politikusok kapcsán a véleménye alapvetően eltér attól, amit Orbán megfogalmazott. A 2015 tavaszán készült Eurobarometer kutatás során a magyar válaszadóknak azt kellett megmondaniuk, mennyire éreznék magukat kényelmesen vagy kényelmetlenül, ha az adott személy töltené be az országban a legmagasabb politikai tisztséget. E szerint a magyarok 86 százaléka kényelmesen érezné magát, ha nő állna az ország élén (vagy spontán azt válaszolta, hogy közömbös számára e szempont).

false

Hogyan vélekedne Ön, 1-től 10-ig terjedő skálát használva, ha valaki a következő csoportból a legmagasabb választott politikai pozícióban lenne Magyarországon? Az 1-es azt jelenti, hogy teljes mértékben kényelmetlenül, a 10-es azt, hogy teljesen kényelmesen érezné magát. Az ábrán a 7–10-es értékek („kényelmes”), valamint a spontán „közömbösnek” jelölt válaszok aránya látszik, női jelölt esetén. Forrás: Eurobarometer, 437-es kutatás, 2015.

Bár az EU-s országok sorrendjében a lista végén vagyunk, érdemes látni, hogy lemaradásunk igen csekély: miközben gyakorta szokás macsótársadalomról beszélni, a magyar válaszok e mérés szerint sokkal inkább az európai konszenzust jelenítik meg. Jól látszik az is, hogy az elfogadás nem minden csoportra terjed ki: a nőkkel szemben a többségtől eltérő etnikum vagy szexuális orientáció esetén már jóval távolabb kerülünk az EU-s átlagtól. Míg a miniszterelnök neme kapcsán csupán néhány százalék a különbség, addig egy meleg, leszbikus vagy biszexuális vezető esetén harmadával kevesebb magyar érezné magát kényelmesen, mint az EU-s átlag.

false

 

Hogyan vélekedne Ön, 1-től 10-ig terjedő skálát használva, ha valaki a következő csoportból a legmagasabb választott politikai pozícióban lenne Magyarországon? Az ábrán a 7–10-es értékek („kényelmes”) szerepelnek Magyarországon, illetve az EU-s átlagban.

A magyar politikának visszatérő témája a nők alacsony részvétele: ráadásul a 2000-es évek kvótavitái helyett a parlamentben leginkább szülés és gyermeknevelés kapcsán kerülnek elő a női szerepek. Tény továbbá, hogy a női képviselők aránya a magyar parlamentben a legalacsonyabb az egész EU-ban, és a magyar kormány azon kevesek egyike, ahol nincsen női miniszter. Éppen ezért figyelemre méltó, hogy bár az alacsony parlamenti arány a 2010-es és a 2014-es parlamentet egyaránt jellemezte, a női miniszterelnök elfogadottsága 2012 és 2015 között érdemben, 8 százalékponttal nőtt hazánkban. A társadalom tehát úgy lett elfogadóbb, hogy a képviselőnők száma, aránya eközben nem változott. Mindez vélhetően nem független attól, hogy a nők parlamenti képviseletének (és tágabban: a társadalomban, családban, párkapcsolatokban betöltött szerepének) kérdése – ha a parlamentben nem is, azon kívül – az egyik alapvető témája lett a hazai közbeszédnek. Ebben a civil szervezeteknek, a témával foglalkozó alapítványoknak, egyetemi munkacsoportoknak és a kérdést saját hatáskörükön belül kezelő – jellemzően baloldali, liberális – pártoknak, politikusoknak egyértelmű érdeme van.

A pozitív – vagy fogalmazhatunk úgy is, hogy a nem elutasító – társadalmi közeg ugyanakkor csupán külső körülmény: önmagában nem lesz attól több női képviselő, hogy javult a női politikusok elfogadottsága. A szomszédos Ausztriában például hozzánk hasonlóan 85 százalék a női vezetőt elfogadók aránya, miközben a parlamentben háromszor olyan magas a képviselőnők aránya, mint nálunk. Máltán ugyanakkor, ahol 96 százalék érezné magát kényelmesen (vagy közömbös számára), ha női miniszterelnök lenne, a politikusnők 13 százalékos aránya alig tér el hazánk parlamentjétől.

false

Az ábrán a nők parlamenti aránya a 2015. szeptember 1-jei állapotot mutatja. Forrás

Kérdéses persze, hogy egy női jelölt alkalmasságát hogyan ítélnék meg a (magyar) választók: vajon ugyanolyan mércét állítanának-e neki, mint a férfi jelölteknek? Ugyanazon szempontok alapján mérlegelnének? Vélhetően nem, ám a fenti adatok azt mutatják, hogy a nők politikai szerepvállalását illetően a magyar szavazók egyre elfogadóbbak. Természetesen még számos kialakult norma és gát állhat a nők útjában, ám érdemes látni, hogy a magyar társadalom véleménye jóval támogatóbb, mint a vezető (kormánypárti) politikusoké.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.