Varsói retúr

  • Mikecz Dániel
  • 2015. október 22.

Liberális szemmel – Republikon

Figyeljük a lengyel választásokat, mert magunkat, illetve a Nemzeti Együttműködés Rendszerének kilátásait is figyeljük.

A „befutott a varsói gyors” kedvelt szófordulat volt a 80-as évek vége óta, ami azt kívánta szemléltetni, hogy a Lengyelországban folyó események egy idő után előidézik a politikai változást Magyarországon is. Ilyenek volt a ’89-es lengyel kerekasztal-tárgyalások, az első választások, de 2006 után is gyakran lehetett hallani ezt az utalást a lengyel és a magyar baloldal mélyrepülése kapcsán. Gyakran fogalmazódott meg az is, hogy nálunk is az a helyzet állhat elő, hogy egy mérsékeltebb és egy radikálisabb jobboldali párt vetélkedik a politikai hatalomért, amennyiben a Jobbik lesz a Fidesz egyértelmű kihívója 2018-ban. Bár a lengyel közbeszédben kevésbé rögzült ez a szókép, jelenleg inkább az a kérdés, hogy az a modell, amit propagálói Nemzeti Együttműködés Rendszerének hívnak, míg ellenzői illiberális demokráciának, megjelenik-e Lengyelországban is.

A legutóbbi közvélemény-kutatások a Jog és Igazságosság (PiS) sikerét vetítik előre, ahogy Andrzej Duda győzelme a májusi elnökválasztáson is ezt sugallja. Duda személyisége, népszerűsége önmagában is a PiS esélyeit növeli, de az elnök tevékenyen is hozzá kíván járulni pártja sikeréhez. Hivatalba lépése után a nyugdíjkorhatár csökkentését célzó népszavazási kezdeményezéssel állt elő, amit a parlamenti választásokkal egy időben tartottak volna, majd végül a Szejm felsőháza szavazta le a kezdeményezést. Az elnök személyisége egyébként arra is szolgál, hogy rácáfoljon azokra a vélekedésekre, amelyek szerint a PiS és maga Jaroslaw Kaczinsky hatalomra jutásával egy antidemokratikus, illiberális fordulat venné kezdetét. Ezeknek a támadásoknak a kivédésére szolgál az is, hogy nem Kaczinsky, hanem Beata Szedlo a PiS miniszterelnök-jelöltje.

A jelenlegi kampányt egyébként sem a kommunista múltról, a katolikus értékrendszerről szóló viták uralják, inkább gazdasági, szociális ügyekről szól. A PiS fő kampányüzenete a kormányzó Polgári Platform népszerűtlen intézkedéseinek revíziója, így a nyugdíjkorhatár visszaállítása a 67 éves korról a férfiaknál 65, a nők esetében 60 évre. További jóléti programpont még a családi pótlék növelése, az ÁFA csökkentése.

A kormányzó Polgári Platform az elnökválasztás kudarcából azt tanulta, hogy nem vezet sikerre a vérszegény kampány. A jelenlegi miniszterelnök, Ewa Kopacz aktívan járja az országot, és a kormánypárt is arról kezdett el beszélni, hogy a gazdasági növekedésből most már az átlag lengyelnek is részesülnie kell, amelynek érdekében a Polgári Platform adó- és társadalombiztosítási reformot tervez. Van is még mit behoznia a kormányzóknak, ugyanis hat nappal a választás előtt 22%-on áll, míg a PiS 36%-ot kapott az összes megkérdezett körében. Az egykor még kormányzó szociáldemokraták választási szövetsége 6%-on áll, akárcsak az agrár-jobboldali Lengyel Néppárt, a liberális Modern Párt és az elnökválasztáson harmadik helyen végzett Pawel Kukiz punk-rockzenész pártja. A kisebb pártok ideológiai profilja és népszerűsége alapján ugyanakkor elképzelhető, hogy a Polgári Platform kormányon maradhasson, azonban ez sokkal instabilabb koalíció lehet, mint a jelenlegi a Lengyel Néppárttal.

„Ők védik meg Európát”

 

A varsói gyors analógiája szerint a Fidesz lenne a Polgári Platform, míg a PiS a Jobbik megfelelője, az MSZP-t is magában foglaló baloldali blokk pedig 6% körül agonizálna. A kép azonban ennél bonyolultabb, a jelenlegi Fidesz ugyanis közelebb áll a PiS-hez kulturális kérdésekben, valamint Európa-politikáját tekintve is. Ismert, hogy Orbán Viktor mennyire népszerű a PiS szavazói körében, valamint az is, hogy a lelkes lengyel aktivisták több Békemeneten is kifejezték támogatásukat a Fidesz és Orbán Viktor politikája iránt. Az ukrán válság során némileg elhidegült ez a viszony, hiszen Lengyelországban a jobboldal egyöntetűen kiállt az orosz agresszió ellen. A menekültválság azonban újra összerántotta a visegrádi országokat. A PiS győzelme igazolná Orbán Viktor vízióját az átalakuló Európáról, a liberális demokrácia végéről. Kevesebb kritika jutna továbbá a magyar kormánynak, hiszen a Kaczinsky ikrek ultrakonzervatív családpolitikája miatt már korábban sem voltak a német lapok kedvencei.

Orbán azonban sok lengyelnek nem egy kedves brátánki, számukra a budapesti gyors nem kívánt változásokat hozna magával, a PiS pedig egyelőre kerülte a rendszerszintű változtatásokat kampányában. A külpolitika tekintetében sem egyértelmű, hogy a Fidesz egyértelműen jól jár a lengyel kormányváltással. Ahogy arra Mitrovits Miklós történész hívta fel a figyelmet, az elnökválasztás után előtérbe került a lengyel külpolitikai spektrum bővítése, a tengerköz koncepció, ami a visegrádi együttműködés leértékelődésével jár.

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.