Riport

Még ma is tízezren élnek annak a szibériai atomüzemnek a közelében, ahol 1957-ben a csernobilihez mérhető katasztrófa történt. Itt ugyanis elmaradt a teljes kitelepítés, sőt, az érintettek százezreinek el sem mondták, mi történt. Idén nyáron mi, magyarok újra atomszemetet szállítottunk a területre. A világ egyik legsúlyosabban sugárszennyezett vidékén jártunk.

Volt török vendégmunkás és afrikai menekült, alkoholista és hajléktalan, fegyverkereskedő és a bulvárújságírás üzelmeinek leleplezője. Mostanában a német RTL Team Wallraff című sorozatában látható fiatal oknyomozók mentoraként. Az álruhás tényfeltárás 72 évesen is aktív nagymesterével telefonon beszélgettünk.

Bezárt üzletek, amiket paravánként takarnak el az ingyenesen beeresztett kézművesek, csalódott vállalkozók – ez fogadja ma a látogatót a Bálnában. A pangás és a tanácstalanság egy összességében 10 milliárd forintért megvalósított projekt végeredménye.

Korábban lúzernek számított, aki magas végzettsége és biztos nyelvtudása dacára sem tudott elhelyezkedni. Mára megváltozott a helyzet. A kulturális menedzser, a lektor, a fordító, a szerkesztő nem kell senkinek.

A Rogán Antal vezette V. kerület eddig nem használta fel azt a 229 millió forintos támogatást, amelyet – nem kis feltűnést keltve – tavaly kifejezetten a tanyák támogatására különített el a kormány. A felhasznált összeget részben az árusítói szempontból jószerivel halott Hold utcai csarnok korszerűsítésére, illetve marketingcélokra költötte, költi. Hogy mennyit, azt a Belváros nem mondja meg.

Bár az esetek túlnyomó többségét eltitkolják, és megbízható statisztikák sincsenek, a feketegazdaság bővülésével nő a feketemunka során elszenvedett balesetek száma is. Az áldozatok vagy hozzátartozóik ilyenkor kilátástalan jogi helyzetbe kerülnek.

Több mint tizenöt év után távozott a rendszerváltás utáni időszak legsikeresebb hetilapjának, a Story magazinnak a főszerkesztője. Ómolnár Miklós az 1998. őszi első szám megjelenése óta vezette a bulvárlapot. Távozásának oka titokban maradt.

Néhány hete elszállították a 2003-as üzemzavarban megsérült fűtőelemeket Paksról. De addig mit csináltak velük? És az mennyibe került? Tanult-e Paks a történtekből? Milyen engedélyeket kell beszereznünk, ha atomvonatot akarunk indítani külföldre? Majdnem mindenre válaszolunk.

A múlt héten jelentette be a paksi atomerőmű, hogy Oroszországba szállították a 2003. áprilisi üzemzavar után visszamaradt radioaktív hulladékot. De hogyan keletkezett ez a hulladék? A lapunk birtokába került dokumentumok alapján, eddig ismeretlen részletek feltárásával rekonstruáljuk, mi is történt azon a tizenegy évvel ezelőtti drámai éjszakán, és mik vezettek az erőmű eddigi legsúlyosabb üzemzavarához. Riportunk első része!

Halászból lett régiséges, a néprajz és a történelem, de legfőképpen a szódásüvegek szerelmese. Életre szóló hobbija egy halálos szerelemmel kezdődött.

Rend, közbiztonság, valódi munkahelyek. Bár Miskolc korántsem élhetetlen, sőt sok tekintetben dinamikusan fejlődő város, ottjártunkkor azt tapasztaltuk, hogy e hívószavakkal ősszel választást lehet nyerni.

A cukorbeteg gyerekeket gyakran elutasítják az óvodák, mert ellátásukat illetően az óvónők nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel. Most kidolgoztak egy olyan továbbképzést, amit érdemes lenne minden óvodapedagógusnak elvégeznie. Már csak azért is, mert a megbetegedések száma rohamosan nő.

Lehetséges-e 240 ezer évre előre gondolkodni? Ennyi idő alatt válik veszélytelenné az atomerőműből kikerülő nagy radioaktív sugárzású kiégett fűtőelem. Ilyenből pedig ma már 270 ezer tonnányi van világszerte. Olyan tárolóból, ahol ezeket végleg el lehetne fektetni, egyelőre egy sincs. Félnünk kéne? De akkor miért optimisták a mérnökök?

Rövidesen elkezdődik az a per, amelyet a XI. kerületi Tóváros lakópark II. ütemének társasházai indítottak az ottani mesterséges tavakból áradó bűz miatt. A perbe a tulajdonos XI. kerületi önkormányzatot és a tórendszert kezelő céget is bevonták. A vizekben a határértéket jelentősen túllépő káros vegyületeket mutattak ki.