Nem nyelték be

Helyi civilek, az ellenzék és végül a fideszes városvezetés sem hagyta, hogy az állam titokban a település mellé szállíttassa a selypi cementgyár – azbesztszármazékot is tartalmazó – törmelékét. Az ellenállást látva aztán a kormány is fordított a véleményén, és a felelősség alól is próbál kibújni. Nem sok sikerrel.

A botrány akkor tört ki Várpa­lotán, amikor megtudták, hogy a Hatvan közelében lévő Lőrincinél található volt cementgyár azbesztszármazékot is tartalmazó veszélyes hulladékát a város melletti lerakóba fogják áthordani. (A lőrinci azbesztügyről lásd: Elégtétel nélkül, Magyar Narancs, 2015. már­cius 5.) Mindez csak véletlenül derült ki; május 9-én a Hír Tv-ben ­elhangzott az új helyszín, ahová már másnap meg is érkeztek az első teherautók. A várpalotai lerakóhoz közelebb eső részen, Inotán ekkor szabadultak el az indulatok, hiszen előzőleg senki nem értesült arról, hogy a közel 30 ezer tonna azbeszttartalmú törmeléket Hevesből Veszprém megyébe szállítanák.

A lakosok mellé a városvezetés is odaállt, mondván, nekik sincs semmilyen információjuk. Május 13-ára rendkívüli ülést hívtak össze, ahol a fideszes többségű testület úgy döntött, hogy az önkormányzat határozatban szólítja fel a Pest Megyei Kormányhivatalt, azonnal állíttassa le a veszélyes hulladék szállítását az Inota melletti lerakóba. A város azt is kérte, hogy a Fejér Megyei Kormány­hivatal vonja vissza azon határozatát, amellyel márciusban engedélyezte a lerakó környezethasználati engedélyének módosítását, és indítson új eljárást, amelybe kezdettől bevonják az önkormányzatot.

Nem szóltak?

Mint utólag kiderült, a veszélyes hulladék elszállítására és elhelyezésére a Pest Megyei Kormányhivatal adott megbízást hónapokkal ezelőtt az inotai tárolót üzemeltető Partner Depónia Kft.-nek. A cég akkor még nem rendelkezett a szükséges engedéllyel, kellett tehát a Fejér Megyei Kormányhivatal jóváhagyása is. Arról, hogy az engedélyeztetés megtörtént, a területileg illetékes önkormányzat egyértelmű információt nem kapott, csupán egy levelet, amelyben az illetékes hatóság közölte, hogy a Depóniának elvileg megvan a lehetősége az azbeszttartalmú veszélyes anyag elhelyezésére is. Az értesítőben nem szerepelt, hogy hamarosan több tízezer tonna veszélyes anyagot oda is szállítanak – legalábbis az önkormányzat máig ezt állítja.

A várpalotai lakosság és az önkormányzat ellenállását az váltotta ki, hogy a kormány az egészet titokban akarta intézni. Az elemi felháborodást sem a kormányhivatalok vezetői, sem az illetékes kormányzati szereplők nem tudták kezelni, de még az ügyben végig eljáró Kontrát Károly államtitkár is – a térség fideszes országgyűlési képviselője – eredménytelen maradt. A várpalotai testület rendkívüli ülése után, május 14-én
a DK helyi képviselője és egy civil szervezet lakossági fórumot is szervezett. Néhány órával előtte Kontrát Károly és a város fideszes polgármestere, Talabér Márta sebtiben összehívott egy sajtótájékoztatót, ahol az államtitkár óvatosan annyit mondott: az előző napi kormányülésen is téma volt a helyiek ellen­állása, és arra utasították az ille­tékes hatóságot, hogy vizsgálja meg, van-e lehetőség az azbesztszármazék elhelyezésére Lőrinci és Zagyvaszántó környékén. De azt is hangsúlyozta, hogy nincs mitől tartaniuk a várpalotaiaknak, mert az inotai lerakót kezelő cég minden előírást betart és mindent a lehető legnagyobb odafigyeléssel kezel. Az államtitkárnak a lakossági fórumon már nem volt ennyire egyszerű dolga: mint­egy százötven ember esett neki azért, mert senki sem értesítette őket előre. Haragudtak az önkormányzatra, Kontrátra és a kormányra is, s azért is, mert nem láttak semmilyen írásos garanciát arra, hogy a már elhelyezett néhány kamionnyi veszélyes hulladék nem okozhat egészségkárosodást. Kontrát Károly azt mondta, hogy ő is csak néhány napja értesült a hírről, azután vetette fel
a témát a kormányülésen. A fórumon Ignácz Anita Éva jegyző arról beszélt, hogy az önkormányzat nem tudott semmiről, és ha tudott volna is, nincs jogosítványa beleszólni az ügybe. Az államtitkár és a jegyző szavait nehezen tudták elfogadni a helyiek, akiket az első sorból hirtelen felpattanó DK-s országgyűlési képviselő, Varju László arra biztatott, mondják ki: nem akarnak azbesztet Inota mellé. Nem kellett nógatni senkit, a résztvevők egyértelműen jelezték, ők már döntöttek, úgyhogy Kontrát Károly legyen szíves, és intézkedjék a szállítás leállításáról. Az államtitkár alighanem besokallhatott, mert a DK-alelnök monológja közben felállt, hogy egy kicsit „elmúltnyolcévezzen”. „Sajnálom, hogy Varju László képviselőék, amikor kormányon voltak, nem tudták megtenni azt…” – de itt abba is kellett hagynia, mert a fórumozók elkezdtek visszakiabálni, s nem tehetett mást, csak megígérte, hogy megtesz minden tőle telhetőt.

„Mondjatok le!”

A helyiek egy csoportja – köztük a Jobbik várpalotai képviselője – másnap, május 15-én a hulladéklerakó előtt kezdett demonstrá­cióba. Nem engedték behajtani a teherautókat. A kiérkező rendőrök szólították fel őket, hogy álljanak el az útból. A következő napokban aztán felfüggesztették a veszélyes hulladék szállítását Inotára, sőt üzenet jött a kormánytól, hogy kíváncsiak a várpalotaiak véleményére, mindenkit meghallgatnak.

S lőn: május 18-án egy rakás kormányzati szereplő jelent meg az újabb, immáron az önkormányzat rendezte lakossági fórumon. Az elégedetlenkedőkkel közel húszan néztek farkasszemet, a helyi testületi tagokon kívül ott volt többek között V. Németh Zsolt környezetvédelemért felelős államtitkár, Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár és a Pest, illetve Fejér Megyei Kormányhivatal illetékesei. De ahelyett, hogy bejelentették volna a szállítás leállítását, V. Németh Zsolték tettek egy utolsó kísérletet a várpalotaiak meggyőzésére. Az elején sikerült kordában tartani az indulatokat, de a záporozó kérdésekre érkező semmitmondó válaszok miatt többen elveszítették a türelmüket. Különösen azt kifogásolták, hogy határozott kérésük ellenére sem ismertették velük az előzetes vizsgálatok részleteit. Úgyhogy jöttek az olyan bekiabálások, hogy „Mondjatok le!”, vagy „Árulók!”, többen színes papírlapokkal is üzentek. V. Németh Zsolt végül azt mondta, ha egy másik lerakóba viszik a hulladékot, az sokkal többe fog kerülni az államnak, de mégis megvizsgálják, hová lehetne elszállítani a cementgyár maradványait.

Május 19-én a város vezetése újabb rendkívüli képviselő-testü­leti ülésen megint arról határozott, hogy a hulladékszállítás végleges leállítását kérik. Másnap Kontrát Károly bejelentette: nem szállítják Várpalotára Lőrinci és Zagyvaszántó határából a veszélyes hulladékot.

Pedig az azbesztnek el kell tűnnie Lőrinci mellől. Ám miután az országos sajtó is nyomon követi a selypi cementgyár körül kialakult helyzetet, kiszámítható, hogy egy másik településen miként ­reagálhatnak az azbesztre. A Fidesz-kormány mégsem azt az utat választotta, hogy bemutatja az előzetes hatástanulmányokat
– ha egyáltalán vannak ilyenek – és azt az eljárást, amellyel elvileg biztonságosan lehet feldolgozni, illetve tárolni az inotai lerakóban a hulladékot. A sunnyogásba törvényszerűen belebuktak. Hogy ez mekkora anyagi veszteséggel jár, még nem tudni, mint ahogyan azt sem, hol találnak új helyet a hulladéknak. Az viszont látható, hogy a várpalotai jegyzővel akarják elvitetni a balhét, hiszen a város fideszes elöljárói, az államtitkár, de még egyik sajtótájékoztatóján Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is arra utalt, hogy Ignácz Anita Éva látta azt a határozatot, amely szerint az inotai lerakót kezelő vállalkozás megkapta az engedélyt az azbesztszármazék elhelyezésére – csakhogy ő nem tájékoztatta erről a polgármestert és a képviselő-testületet.

És a későbbi fejlesztések?

Az, hogy a polgármester vagy éppen a térség országgyűlési képviselője, Kontrát Károly államtitkár tényleg nem tudta-e, hogy az azbeszt Várpalota mellé kerül, valószínűleg nem fog kiderülni. Mindenesetre nehéz elképzelni, hogy egy ilyen horderejű eseményről a polgármester ne értesüljön, függetlenül attól, hogy az azbesztszármazékot engedélyező határozatról a jegyző tényleg „elfelejtette” tájékoztatni őt, vagy sem. Furcsa volt az is, hogy a település első embere a Hír Tv-s riport után kitört botrány során mindössze egyszer mutatkozott a nyilvánosság előtt, amikor Kontrát Károllyal tartott egy sajtótájékoztatót – állítólag azért nem ment el egyik lakossági fórumra sem, mert szabadságon volt. Ráadásul az egyik helyi fideszes önkormányzati képviselő, Antal László a veszélyes hulladéknak ­elvileg helyet adó lerakóban dolgozik; ő sem volt ott egyik lakossági fórumon sem, és csak a második rendkívüli testületi ülésre ment el, ahol Deák Istvánné DK-s képviselő kérdésére reagálva úgy nyilatkozott, hogy a Partner Depónia Kft. munkatársai – a vezetőségen kívül – nem tudtak az egészről semmit addig, amíg meg nem jelentek a teherautók, és ki nem osztották nekik a védőfelszerelést.

Május 22-én az inotai faluházban újabb fórumot szervezett az Inotáért Baráti Kör, amely a DK-val együtt a tiltakozások élére állt. Ünnepelni várták a helyieket – de végül kisebb veszekedés kerekedett a rendezvényből. A baráti kör vezetője, Sajtos János lemondásra szólította fel Talabér Márta polgármestert, mire a megjelent fideszes önkormányzati képviselők Katona Csaba alpolgármesterrel arra hívták fel a figyelmet, hogy már rég nem ezzel kellene foglalkozni, hiszen az ellenállás eredményes volt. Az alpolgármester arra is utalt, hogy érdemes lenne meggondolniuk a helyieknek, mennyire mennek neki a kormánynak és a Fidesznek, mert ez hatással lehet Várpalota későbbi fejlesztésére is. A kormánypárti helyi képviselők kifogásolták azt is, hogy a DK pártpolitikai ügyet csinált az esetből, miközben az önkormányzat végig a szállítás ellen volt. Több helyi lakos viszont fölvetette, hogy semmilyen hivatalos határozatot nem láttak arról, hogy más helyszínt keres a kormány. Végül, ha nehezen is, de megnyugodtak a kedélyek, a süti és az üdítő elfogyott, de pezsgőt még nem bontottak.

Perelnek a gyilkos azbeszt miatt

Az biztos, hogy az azbesztet is tartalmazó hulladékot valahol el kell helyezni, hiszen – ahogyan hivatkozott írásunkban arról beszámoltunk – a Lőrinciben található korábbi cementgyár romos területét kármentesíteni kell, mivel az ott élők fokozott veszélynek vannak kitéve. A kormány sokévi huzavona után a közelmúltban döntött arról, hogy 1,3 milliárdot költ a veszélyes anyagok elszállítására. Erre azért van szükség, mert a cementgyár közvetlen környezetében még ma is élnek családok, és a környékről az utóbbi években sorra jelentik a minden bizonnyal az azbesztpor belélegzése következtében kialakult rákos megbetegedéseket. A még élő, halálos kórban szenvedők egy csoportja be is perelte az államot mint a terület és a korábban ott működő cementgyár egyik korábbi tulajdonosát. A peres eljárásokban csak évek múlva várható ítélet, de a mellhártya-daganatos felperesek nem biztos, hogy ezt megérik.