Ellenállás a Városligetben

Rontó-bontó Zrt.

Riport

A kormányzati gigaberuházás ellen tiltakozó Ligetvédők egyik vezéralakját tisztázatlan okokból, akarata ellenére beviszik a zárt osztályra, majd nem sokkal később egy kopasz őrző-védő vágja sunyin gyomorszájon. Mi folyik itt?

Kánikulai kedd délután. A kissé megfáradt, de elszánt tekintetű aktivisták, akik több órát töltöttek a Közlekedési Múzeum bejáratához és ablakrácsaihoz láncolva, már hűsölnek a ligeti fák alatt. Most éppen nyugodtak a kedélyek: az összes ligetvédőt elhurcolták a készenléti rendőrök az épülettől a füves területre, felvették az adataikat, és intézkedés után elengedték őket. Így tettek Szabó Rebekával is, Zugló PM-es alpolgármesterével. Hallom, ahogy Szabó nemmel felel arra a kérdésre, hogy elismeri-e a szabálysértés elkövetését, és látom, ahogy a fiatal rendőr tiszteleg elköszönéskor. Kicsit arrébb egy rasztahajú aktivista rendőri utasításra kifordítja zsebeit, kirázza hátizsákját, kiüríti pénztárcáját, a rendőr még a gyufásdobozba is benéz, de kutakodását nem koronázza siker. Közben a készenléti rendőrök az elkordonozott területen körbeállnak egy fát – az árnyék elég ritka az épület előtti területen. Újra feltűnnek a kordonon belül a biztonsági emberek, akiket a sajtóban mostanában erőembereknek, izomembereknek neveznek. „Ez így teljesen oké, ti ott kint, mi itt bent, nincs semmi gond” – mondja egyikük egy ligetvédőnek. Egy aktivista nő megjegyzi viccesen, hogy már mindegyik kopasz őrnek adott becenevet, többen elmosolyodnak. Egy másik őr felbosszant egy idős asszonyt, aki megkapaszkodik a kordonba, „a diktatúrák mindenkori jelképébe”. „Ez garázdaság” mondja egy szemtelenül fiatal őr, és rámutat a ráncos kézre. „Nem jó ez így, hogy mindig általánosítanak… Mindig azt mondják, a kopaszok így, a kopaszok úgy, ha hajas babák lennénk, az miben különbözne?” – méltatlankodik a kopasz őr. A másik, ha jól vesszük ki, a telefonján mutatja egy aktivistának, milyen kellemetlen karikatúrák terjednek róla a Facebookon. Egy harmadik meg van győződve róla, hogy a kordon túloldalán lévő emberek, tehát minden civil pénzt kap azért, hogy itt legyen. „Lejött már?” – kérdezi tőlem egy vak srác. „Nem, még fent van”, és ösztönösen a múzeum épületének teteje felé mutatok, ahol a reggae-énekes Komáromy Gergely, az egyik legismertebb ligetvédő órák óta kitart. A tűzoltók éppen akkor emelik darujukat. Amikor körbejárom az elkerített területet, egy biztonsági őr cukkolni próbál, biztosan ligetvédőnek hisz a hátizsákom miatt. A nap végén aztán újra elszabadulnak az indulatok, Komáromy Gergelyt bilincsben viszik a Nyírő Gyula Kórházba, nem teljesen világos, miért.

Hangadó értelmiségiek, környezetvédők, urbanisták és a Ligetet féltő civilek szerint az elmúlt napok káoszában a hatalom megmutatta igazi arcát, amikor az erőszak eszközéhez nyúlt a békés tüntetők ellen. A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. álláspontja szerint viszont az aktivisták voltak erőszakosak, amikor behatoltak a jogszerűen lezárt, veszélyes munkaterületre. A zavaros események láncolatában és a nyilatkozatháború közepette egyre nehezebb átlátni, mi miért történik: például miért pont a Közlekedési Múzeumnál eszkalálódott a konfliktus a Liget fáit féltő aktivisták és a Baán László kormánybiztos nevével fémjelzett Liget Budapest Projekt között?

 

Kik és miért?

Nézzük a konfliktus résztvevőit. A Ligetvédők laza civil csoportosulás, aminek feltett szándéka a Városliget természeti értékeinek megvédése. A csoport nem világnézeti alapon szerveződik, és nem áll mögötte semmilyen politikai erő, hivatalos formában is működő civil egyesület vagy alapítvány. Hónapokkal ezelőtt foglalták el a Liget egy részét, táborhelyükön beszélgetéseket, filmklubokat tartanak, továbbá megszerveztek egy riadóláncot, így azonnal képesek mozgósítani aktivistáikat, ha a Ligetben valahol megjelennek a munkagépek. Sikerrel blokkolták a polgári engedetlenség eszközeivel korábban a Magyar Zene Házánál elindult munkálatokat is. Céljuk, hogy meghátrálásra kényszerítsék a Liget Projektet, ami szerintük új épületek felhúzásával és a Városliget ökológiai értékeinek megszüntetésével elhozná a kétszáz éves közpark történetének végét. A Közlekedési Múzeum bontását azért akadályozták, ameddig tudták, mert álláspontjuk szerint az egész Liget Projekt ellentétes a budapestiek akaratával (lásd keretes írásunkat), a kivitelező nem jogszerűen végzi a bontást, továbbá a terveken nem látják biztosítottnak a zöld értékek megőrzését. Amikor vasárnap éjjel, a magyar válogatott focimeccse utáni órákban megjelentek a múzeumnál a rejtélyes biztonsági emberek, a Ligetvédők a helyszínre siettek, hogy megakadályozzák az épület elkordonozását – és nem hiába, a reggeli órákban ugyanis az aktivisták bedöntöttek egy kordont és elfoglalták az épületet. Ez után szállt ki a helyszínre nagy erőkkel a rendőrség, és pár óra alatt kiszorították az aktivistákat a területről.

Komáromy Gergely tartott ki legtovább az épülethez láncolva, ő végül önként mászott le az épület kéményéről, mert hiába mentek fel érte rendőrök és tűzoltók, abból a magasságból akarata ellenére nem lehetett eltávolítani. Hogy miért vitték Komáromyt mindezek után kórházba, nem világos. A helyszínen állítólag a rendőrök még a napszúrás veszélyére figyelmeztettek, de keringett olyan verzió is, hogy Komáromy öngyilkossággal fenyegetőzött. A BRFK az ezt firtató kérdésünkre a mentőkhöz irányított tovább. A rendőrség hivatalos közleménye mindenesetre azt állította, hogy „K. Gergely saját elmondása szerint drog hatása alatt tiltakozott”. A BRFK a Narancsnak azt mondta, ezt az állításukat bizonyítani is tudják, az aktivista viszont, akit telefonon értünk el, ezt aljas rágalomnak titulálta, és azt sem zárta ki, hogy feljelentést fog tenni az ügyben. Hangsúlyozta, hogy önszántából ment fel és önszántából jött le, semmilyen szer hatása alatt nem állt, tettével a szabad véleménynyilvánítást gyakorolta, és elképzelhetőnek tartja, hogy a rendőrség ezzel a hazug állítással akarja igazolni az eljárást. Komáromy azt is elmondta nekünk, hogy a Nyírő Gyula Kórházban levett vizeletmintából nagy valószínűséggel marihuánafogyasztás nyomait fogják kimutatni, mert az eset előtt három nappal egy cseh zenei fesztiválon megkínálták füves cigarettával, amit elfogadott. „Ez ott legális” – mondta Komáromy, aki azt is elárulta, hogy vegán és kifejezetten egészséges életet él. „Azért mondom ezt most el ilyen őszintén, mert nem vagyok képmutató politikus” — mondta az énekes.

Komáromy egyébként két nappal később újra fent volt a Közlekedési Múzeum tetején, állítása szerint azért, hogy tesztelje, mennyire következetesek a hatóságok. Másodszorra már nem vitték be semmilyen kórházba, egy autóban a helyszínen beszélgetett el az eset után egy nyomozóval. Ezúttal viszont a tetőn gyomorszájon vágta egy biztonsági őrnek látszó férfi, és az erről készült felvétel bejárta a médiát. Az eset elérte a Városliget Zrt. ingerküszöbét is, szokatlan módon egy Baán László aláírásával ellátott közleményben tudatták a nyilvánossággal, hogy mivel „a tetőn dolgozó személy” bántalmazott egy „a munkaterületen illegálisan tartózkodó tiltakozót”, a Városliget Zrt. feljelentést tesz.

A „tetőn dolgozó személy” minden bizonnyal a Városliget Zrt. egyik alvállalkozója, a 145 milliós bontási munkát közbeszerzésen elnyert Bont-Tör Zrt. által megbízott Infinity Forest Kft. vagy a Tak Bak Kft. munkatársa lehetett, legalábbis ez a két cégnév volt olvasható a kedden a helyszínen lévő izomemberek nyakában lógó azonosítón. Több aktivista és szimpatizáns a Fidesz-székháznál vagy a népszavazási balhénál feltűnt kopasz embereket vélt felismerni a Ligetben is, ezt azonban semmilyen bizonyíték nem támasztja alá. Ezek az emberek tehát nem a Városliget Zrt.-vel állnak közvetlen szerződéses viszonyban, hanem a bontást végző magáncég megbízását teljesítik: biztosítják az építési terület elkerítését. Ahol viszont az aktivisták saját, illetve a TASZ jogértelmezése szerint alapjogukat gyakorolják, és ebben a biztonságiak semmiképpen sem akadályozhatják meg őket. Azon a napon mindenesetre közel ötven ember ellen indított a rendőrség szabálysértési eljárást, 33 főt vezettek ki a területről, egy embert előállítottak.

 

A jog erdejében

Nyilvánvaló, hogy bizonyos esetekben hónapokig tartó jogértelmezés következik, de úgy tűnik, egy-két jogi gócpont alapvetően befolyásolja majd az események későbbi megítélését. Ilyen például a kordonállítás jogosságának kérdése. A 444.hu beszámolója szerint a kiérkező rendőrök nem tudtak meggyőződni róla, hogy a Városliget Zrt. nevében megjelent kordonozók jogosan kordonoztak-e. A Városliget Zrt. álláspontja szerint mégis jogszerű a kordon, mivel „a közterületet építési területként” veszik igénybe, és a szükséges engedélyek rendelkezésre állnak. „A közterület kezelője amúgy is a beruházó szervezet, a Városliget Zrt., tehát eleve kizárt volna, hogy saját magunknak nem engedélyezzük a munkavégzést” – írták közleményükben Baánék. Ez alapján semmilyen engedély nem kell a zuglói önkormányzattól, ami azért kérdéses, mert hiába a Városliget Zrt. a terület vagyonkezelője, attól az még Zugló része marad. Vagyis nem egyértelmű jelenleg, hogy Zugló önkormányzata eljárhat-e illetékes hatóságként, tehát kell tőlük engedély vagy sem. De – ahogy arra a TASZ jogásza felhívta a figyelmet – az is jogviták alapja lehet, hogy a helyszínre kiszálló rendőröknek vajon közbe kellett volna-e lépniük az aktivisták oldalán, hogy biztosítsák a gyülekezési jog gyakorlását. Az egyik jogvédő pont emiatt tett feljelentést a rendőrségen.

Az aktivisták egyébként azzal sértettek szabályt, hogy megrongálták a kordonokat – ha úgy mennek be az elkerített területre, hogy a kordonokban semmilyen kár nem keletkezik, nagy eséllyel nem követnek el szabálysértést. A kordonok feldöntésével viszont „a demonstráció elveszítette az Alaptörvényben rögzített békés gyülekezési jellegét” – áll a BRFK közleményében.

A Ligetvédők szerint viszont jogszerűtlen a kordonozás, és jogtalan maga a bontás, hiszen nincs bontási engedélye a kivitelezőnek, így a terület nem lehet munkaterület sem. Közleményükben azt írják, hogy „az építési területen kötelező kirakni egy építési táblát az engedély számával, annak a személynek (felelős műszaki vezető) a megnevezésével és elérhetőségével, aki az építkezés szakszerűségéért és biztonságos lebonyolításáért felelős. Jelenleg azt látjuk, hogy teljesen szabálytalanul, a biztonsági, munkavédelmi és környezetvédelmi előírásokat felrúgva, felelős szakmai vezetés nélkül zajlik az engedély nélküli tevékenység”. Csakhogy a Városliget Zrt. szerint nekik nem kell engedély a bontáshoz – és ebben igazuk is van, mert a Liget Projektet kiemelt kormányzati beruházássá emelő rendeletben az áll, hogy műemlék kivételével „bontási tevékenység bontási engedély és bontás tudomásulvétele nélkül is végezhető”, feltéve, ha „az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről elektronikus építési naplót” vezetnek. Ilyen elektronikus építési naplót viszont nem nyitottak az Országos Építésügyi Nyilvántartásban.

A Városliget Zrt.-nek van egy másik érve is: azért tekinthető jogilag munkaterületnek a múzeum, mert „a Városliget Zrt. mint a terület vagyonkezelője, 2016. június 24-én dokumentáltan átadta” azt a bontást végző cégnek. Az átadás dokumentumait közadatigénylés formájában kértük ki a Városliget Zrt.-től, amire meglehetősen furcsa választ kaptunk: szerintük a „bontási dokumentáció” nem a Városliget Zrt. szellemi tulajdonát képezi, ezért nem adhatják ki, hanem csak betekintést nyújthatnak.

 

Borítékolható balhé

Még az eseménydús keddi napon, a helyszínen közölte a Liget Projekt műszaki vezetője, Sághi Attila, hogy a történtek miatt a Városliget Zrt. birtokvédelmi eljárást kezdeményez a Ligetvédők ellen. Ezt Baán László később megerősítette az ATV Ráadás című műsorában. A miniszteri biztos elmondta a szokásos mantráját arról, hogy a Liget Projekttel mindenki jól jár, és több lesz a zöld felület, mint valaha, de azt is, hogy a hatósági eljárás végén a rendőrök tehetik ki a Ligetvédőket a Ligetből. Lázár János kormányinfón elhangzott mondatai is ebbe az irányba mutatnak: a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy rövidesen elkezdik a Magyar Zene Háza építését, és a kormány a Ligetről szóló vitát, társadalmi egyeztetést lezárta.

A Ligetvédőknek erről is megvan a véleménye. Álláspontjuk szerint a birtokvédelmi kérelmet a kijelölt jegyzőnek el kell majd utasítania, ha a jogszabályok szerint akar eljárni, mert a kérelem nem tartalmazza azoknak a magánszemélyeknek az adatait, akik ellen a birtokvédelmet kérik. A Ligetvédők minden­esetre meghirdették „a kitartás hetét”, ami egyfajta kulturális fesztivál az általuk elfoglalt területen: még Lovasi Andrást és Takács Esztert is megnyerték az ügynek, de továbbképzést is szerveznek az erőszakmentes ellenállásról. Komáromy Gergely kérdésünkre elmondta: felkészültek a következő hetekre, de bíznak abban, hogy a közfelháborodás láttán a kormányzat visszavonja a projektet, és meghajol a budapestiek akarata előtt. „De hát ebben bízunk már több mint 100 napja” – tette hozzá.

Számháború a fák között

Egy Medián által készített friss közvélemény-kutatás szerint a budapestiek több mint 80 százaléka azt szeretné, hogy a tervezett múzeumok ne a Városligetben kapjanak helyet.
A túlnyomó többség támogatja a Városliget megújítását, de új épületeket nem látna szívesen a parkban. A reprezentatív kutatást a Greenpeace megbízásából végezte a Medián, 500 fős mintán. A kérdést így tették fel: „A kormányzati tervben a Városligetbe új épületeket, múzeumokat építenének, ami fakivágással járna. Más tervek szerint megőriznék a fákat, megújítanák a zöld felületeket, de nem épülnének épületek, múzeumok a park egy része helyén. Ön melyik verziót választaná?” Ez az eredmény megerősíti az Ipsos korábbi közvélemény-kutatását, ami arra jutott, hogy a budapesti lakosok háromnegyede szerint a Városligetet úgy kell felújítani, hogy ne létesítsenek benne új épületeket. A Medián-felmérés eredményeinek közlése után nem sokkal a Városliget Zrt. is sietett felmutatni a számszerűsített közakaratot. Egy általuk megrendelt és az Ipsos által még tavasszal elkészített, jelenleg kiértékelés alatt álló kutatásból az derült ki, hogy a „Városliget használóinak 69 százaléka egyetért azzal, hogy új, korszerű kulturális intézmények is kerüljenek a Ligetbe, ha közben a park zöld felületeit is fejlesztik és területüket növelik”. Ez a kérdésfeltevés azért problematikus, mert a legnagyobb vita a beruházás hívei és ellenzői között éppen a zöld felületek és zöld területek körül van. Bár a Városliget Zrt. még plakátkampányt is folytatott annak bizonyítására, hogy a Ligetben nőni fog a zöld felületek mérete, tájépítészek és urbanisták szerint a magyar területszabályozási és kivitelezői gyakorlatok alapján ez nem biztosított, ráadásul hiba teljes értékű zöld felületnek tekinteni a vízfelszínt vagy a mélygarázsokat fedő pázsitot, mert azon fa nem él meg.

 

Figyelmébe ajánljuk

Gulyás Gergely: A KDNP nem fog egy EP-frakcióban ülni a Tisza Párttal

  • narancs.hu

Erről a miniszter a kormányinfón beszélt, ahol a kommunista rémuralomhoz és a Rákosi-korszakhoz hasonlította az Európai Unió Bírósága ítéletét, melynek értelmében 200 millió euróra büntették hazánkat, mivel nem tartota be a bíróság egy korábbi, menekültügyben hozott ítéletét.