Ukrán menekültek Békés megyében: Már el tudjuk mondani magyarul

Riport

A Viharsarok közel 80 települése közül csaknem negyven városban és községben élnek ukránok. Többségében háborús menekültek, viszont a katonakorú férfiak teljesen hiányoznak. A Magyar Vöröskereszt térségi szervezete szerint 230-an élnek és dolgoznak Békésben, s már jó ideje a segélyszervezet székházában sajátítják el a magyar nyelvet. 

„Már el tudjuk mondani magyarul, hány évesek vagyunk, honnan jöttünk, hol dolgozunk vagy tanulunk, milyen nap van ma és milyen évszak. De azt is meg tudjuk mondani, milyen nap volt tegnap és melyik nap lesz holnap” – mondja bevezetőjében Irina Ignat ukrán-magyar nyelvtanár, aki már több mint két évtizede Békéscsabán él és egy helyi általános iskolában németet tanított az itteni gyerekeknek. Szavai után jön a bemutató: a tüneményes tizenhárom éves lány, Polina némi ukrán akcentussal elmondja, ki ő pontosan, honnan jött, hol tanul. Óriási taps a jutalma.

Többen követik, így Tetjana, aki az alig ötéves Radionnal az ölében fűzi egymás után a magyar mondatokat, de ugyanezt teszi Nataliia is. Majd kisvártatva felállt az alig harmincéves, látássérült Julia, illetve a csoport legidősebb tagja, a 71 éves Szergej. Előbb magyar, majd ukrán népdalokat adnak elő. Julia hangja csodaszép, Szergej gitáron kíséri.

 
Fotó: A szerző felvétele

Irina Ignattól megtudtuk, hogy a háború kitörése óta, immár két éve minden csütörtökön délután gyűlnek össze a Magyar Vöröskereszt Békés Megyei Szervezete helyi székházában, ahol magyarra oktatja a többségében a háború elől menekülteket. Döntő többségében lányokról és asszonyokról van szó, akiknek az édesapja vagy férje a fronton harcol. Az idősebb korosztály képviseletében akad néhány férfi.

„A látókörünkben van minden, a térségben élő és dolgozó ukrán állampolgár. Békés megye 75 települése közül 39 helyen vannak ukránok, akikkel területi szerveink rendszeresen tartják a kapcsolatot. Azt is tudjuk, hogy jelenleg összesen 230-an vannak” – mondja Tóth Zoltánné, a Magyar Vöröskereszt Békés Megyei Szervezetének vezetője. Azt már Alexander Potapenkotól, a békéscsabai ukrán nemzetiségi önkormányzat alelnökétől tudtuk meg, hogy az elmúlt két esztendőben a Bukarest-Budapest vasúti fővonalon keresztül több százezer ukrán menekült érkezett a magyar határállomásnál, Lökösházánál hazánkba. Többségük végcélja valamelyik nyugat-európai ország volt, így csak rövid pihenővel átutaztak Magyarországon.

„Nem a képzettség, hanem a nyelvtudás hiánya a nagyobb gond a Békésben élő ukránoknál” – mondja Tóth Zoltánné. Ezért is fontos a magyar nyelvoktatás a számukra. A legtöbben kitartóan tanulnak, erről győződhetett meg békéscsabai látogatása alkalmával Vladyslav Mushka nyíregyházi ukrán főkonzul. A diplomata a nyelvoktatás után a munkavállalással, a társadalombiztosítási igazolással, a magyarországi egészségügyi ellátással kapcsolatos kérdésekre válaszolt az érintetteknek.

 
Fotó: A szerző felvétele

„Meddig tarthat még az orosz agresszió Ukrajna ellen?” – tettük fel a nehezen megválaszolható kérdést a főkonzulnak. „Négy napra tervezte Putyin, de most úgy fest, hogy megérhetjük még a háború negyedik évfordulóját is” – mondta nem kevés elkeseredettséggel hangjában Vladyslav Mushka. Aztán vidámabb témákra evezve elmesélte, hogy itteni látogatásán felkereste Szarvas Péter békéscsabai polgármestert, aki elmondta, hogy egy alig 18 éves ukrán fiúnak, Artemnek önkormányzati lakást tudtak adni. A srác most a helyi dzsúdóklubban edz, és jobbnál jobb eredményeket szállít. Azt már a békéscsabai ukrán nemzetiségi önkormányzat vezetője teszi hozzá, hogy Artem éppen abból a Herszon megyéből jött, amelyet a harcok talán a leginkább sújtanak.

Aztán arról folyik a beszélgetés a főkonzul, a helyi ukrán önkormányzat vezetője és a vöröskereszt Békés megyei igazgatója között, hogy minden Ukrajnából érkezett ember sorsa és története más és más. Viszont, ami a legnehezebb, az egyforma. El kellett hagyniuk házukat és hazájukat, férjüket és édesapjukat, de nagyon reménykednek abban, hogy szeretteiket nem vesztik el a szörnyű háborúban.

A békéscsabai ukrán nemzetiségi önkormányzat szombat délutánra, az országukat ért orosz agresszió második évfordulójára megemlékezést hirdetett Békéscsaba belvárosába, a Kossuth térre, a Megtörhetetlenség 730 napja címmel, ami ukránul így írandó le: 730 днів незламності.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

Se csoda, se ítéletnap nem várható az Otthon Starttól

Sok a nyitott kérdés a 3 százalékos lakáshitelek lehetséges hatásairól: az első lakásra sorban állók közül sokan inkább csalódhatnak majd, és az évi több tízezer új lakás sem tűnik megalapozott várakozásnak – viszont a program a költségvetésnek is talán csak szélsőséges esetben okoz fenntarthatatlan terhet.

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).