Az újság maga

  • 2011.11.14 16:11

Rólunk

Hogyan lett, miért van?

 

A Magyar Narancs 1989-ben lépett színre a magyar sajtópiacon, mint az akkori, alternatív-radikális Fidesz lapja, amely szabadon és kritikusan ír politikáról, kultúráról és életmódról. A lap és az alapító párt útjai 1992-ben elváltak: a Magyar Narancs nem a Fidesz lapja. Az újság szerkesztőgárdája 1994-ben Pulitzerdíjat kapott. 1998-ban, a Postabank-lapcsalád felszámolásakor a Narancs léte is megkérdőjeleződött, de a lap átvészelte a nehéz időket. Az újságot 1998 vége és 2000 áprilisa közt becenevén, MaNcsként publikáltuk.

A lap mission statementje szerint a képviseleti demokrácia és a szabad versenyes, magántulajdonon alapuló piacgazdaság értékei iránt elkötelezett hetilap, amely magasan kvalifikált olvasóit ezen értékek szerint, egyedi hangnemben tájékoztatja a politikai és kulturális közélet meghatározó eseményeiről. Elkötelezettsége liberális; az egyéni szabadságjogok és a jogállami normák érvényesülését mindennél többre becsüli. A Magyar Narancs gazdasági és politikai értelemben is független és önálló: nem kötődik egyetlen politikai párthoz, gazdasági érdekcsoporthoz vagy multinacionális kiadóhoz sem. A Narancs a magyar sajtónak az a kis zuga, ahol az újságíróknak nem kell másra hallgatniuk, mint a józan eszükre és intellektuális lelkiismeretükre.

 

Tartalmi kérdések

 

Jelenleg műnyomó borítóval, 48, 56 vagy 64 belső színes újságnyomó oldalon jelenik meg.


A Narancs három újság egyben.


Politikai rovata az oknyomozó újságírás és a politikai elemzés egyik legjobb hazai műhelye. Vezércikkei és véleményrovata egyszerre tükrözik és orientálják a felvilágosult, iskolázott, liberális meggyőződésű nagyvárosi rétegek véleményét.
Politikai, gazdasági tárgyú felszólalásai befolyással bírnak az ország döntéshozóira. És nemcsak rájuk, hanem az egész magyar sajtóra. A Narancs témaválasztása, véleményei, riportjainak hangneme és témája rendszeresen visszaköszönnek a mainstream sajtótermékekben. A Narancs az újságírók újságja is.
Az élet + mód rovat a Narancs magazinrésze, amely ír a gazdagok és a szegények mindennapi életvilágáról, szokásairól, sportról, internetről, szexről, furcsaságokról.
A Narancs kulturális rovatának könyv-, zene- kiállítás- és filmkritikai része egyszerre koncentrál a magas és az alternatív kultúrára, azok eseményeire és újdonságaira. A rovat oknyomozó anyagai a kultúrpolitika és a kultúra finanszírozásának témakörében mozognak, de foglalkozunk a tömegkultúra jelenségeivel is. Az interjúk az aktualitásokhoz kötődően szólaltatnak meg írókat, kultúrpolitikusokat, színészeket, kőfaragókat, balett-táncosokat.
A lap indulása óta kiemelten foglalkozik a tág értelemben vett könnyűzene eseményeivel. Eleinte legkivált a world music, illetve a legkülönfélébb rock- illetve jazztémák álltak az érdeklődés középpontjában. Az elmúlt négy évben ezekhez társult a klasszikus zenei témákat figyelemmel követő cikkek sora.
A Narancs programrovata, a Snoblesse Oblige a kultúra napi fogyasztóit orientálja. A hét általunk legjobbnak tartott színielőadásait, koncertjeit, felolvasóestjeit, kiállításmegnyitóit emeli ki egy-egy mondatban. A legfontosabb események külön keretes anyagban szerepelnek. A mi a kotta egyedülállóan szórakoztató és sajátos stílusban népszerűsíti a komolyzenei koncertkínálatot. A tévésmaci a magyar sajtó legviccesebb tévéajánlója.
A lapban megjelenő hirdetések jelentős részét a kulturális termékekről szóló reklámok teszik ki. Évek óta állandó, következésképp elégedett hirdetőink között tudhatjuk a legnagyobb rendezvényszervező cégeket, hanglemezkiadókat, filmforgalmazókat és  könyvkiadókat.
A Narancs egy évben négy-öt alkalommal ad ki könyvmellékletet, ebben a könyvpiac aktuális újdonságaira hívjuk fel olvasóink figyelmét.
Évek óta állandó, ugyancsak 16 oldalas melléklettel harangozzuk be a Sziget Fesztivált. Ezt a számot megemelt példányszámban nyomjuk, és több ezer darabot ingyen terítünk belôle a fesztivál helyszínén. A Szigeten kívül kiemelten tudósítunk a soproni Volt Fesztiválról, a Veszprémi Ünnepi Játékokról, a nyíregyházi Vidor Fesztiválról, a Győri Ütősfesztiválról.
A Narancsot a kulturális termékeket forgalmazó cégek olyan médiumnak tekintik, amely révén kedvező áron juthatnak el speciális célközönségükhöz.

 


 

 

ŐK FOGYASZTJÁK

 

A lap nyomott példányszáma számonként 20-23 000.
Az eladott példányszám 13-15 000 között mozog.
Mindebből adódóan a Narancs-olvasók száma 40-55 000-re tehető.
Az előfizetők aránya 20 százalék.

 

Olvasói arcél

Olvasóink fele férfi, fele nő.

Valamivel több köztük a budapesti (57 százalék), mint a vidéki illetőségű, és a nem fővárosiak is jobbára városlakók.

Az összes Narancs-olvasó negyede a 18-29 éves korosztályba tartozik, a fele pedig a 30-49 évesek csoportjába. A Narancs megőrizte vonzerejét a komoly lapok legfiatalabb olvasói között, miközben régi, a lappal együtt felnövő olvasóit sem veszítette el.

A Narancs-olvasók sokat dolgoznak, jó állásuk van, vagy tanulmányaik befejeztével jó állás várja őket.
Kiemelkedôen magas köztük az aktív dolgozók aránya - ők táborunk 67 százaléka.
Fogyasztóink közel negyede (23 százalék) vállalkozó vagy vezető beosztású.
Egyharmaduk (32 százalék) valamely szellemi foglalkozással keresi meg a betevőt.
A Narancs olvasói a legjobban képzett és legműveltebb újságolvasók közül kerülnek ki.
Borzongatóan magas a főiskolát vagy egyetemet végzettek aránya - 50 százalék. A lap történetében ez az érték talán soha nem volt ilyen meggyőző: azok az olvasók, akik az ezredfordulón végezték egyetemi tanulmányaikat, velünk maradtak a felnőtt életükben is.
Olvasóink több mint egytizede középiskolai végzettségű: többségük most végzi egyetemi tanulmányait. Pár év, és ők lesznek az ország legdinamikusabb, legnyitottabb, legtörekvőbb fejei.

Olvasóink a Szonda 2006. évi felmérései szerint a sajtóvásárlók országos átlagánál jóval kedvezőbb anyagi körülmények között élnek.
Jobbára a legmagasabb jövedelmi kategóriákba tartoznak, 36 százalékuk esetében a háztartás nettó jövedelme meghaladja a 180 000 forintot, 13 százalékuk esetében 120 000 és 180 000 forint közé esik. Több mint a felük (51 százalék) AB státusú.
Háztartásuk felszereltsége dús: televízió, mobiltelefon, mikró, hi-fi, házimozi, CD-lejátszó, videokamera van doszt, talán csak a törpe vízmu hiányzik.
Jártasak a komputerhasználatban és otthon vannak a cybertérben. Az országos átlagot kiemelkedően meghaladó számban birtokolnak számítógépet (az összes Narancs-olvasó 77 százaléka). Közel négyötödüknek van internet-hozzáférése - 79 százalék az összlakossági 37 százalékkal szemben.

Az átlagos Narancs-olvasó tehát életpályája emelkedő szakaszában tart. A maga ura; tanul, vagy ha már ezen túlesett, gyakran közép- vagy felső vezetői állást tölt be. Önálló egzisztencia. Munkavégzéskor legelsősorban a fejét használja. Nem csak a termelésben a motorja a gazdasági növekedésnek, de a fogyasztásban is. És ésszel fogyaszt. Mérlegel: melyik mobil- vagy internetszolgálatót, melyik autómárkát, melyik hitelkonstrukciót, melyik bankot, melyik utazási irodát válassza. És közben a Magyar Narancsot olvassa.

 

Amiért olvassák

 

Kevés olyan újság található a magyar lappiacon, amelyhez ennyire ragaszkodnának az olvasói.
A lapban pár évente megjelenő, majd az olvasók által kitöltött és visszaküldött kérdőívekből, valamint telefonos elégedettségi vizsgálatainkból immár évek óta az derül ki, hogy a válaszadók több, mint négyötöde rendszeres (azaz heti) olvasója a lapnak, és ugyancsak 80 százalékuk tölt el 3-4 órát vagy annál többet egy-egy lapszám olvasásával. Sokaknak természetes, hogy elejétől a végéig elolvassák az újságot.
A Narancs fogyasztói a lap jellemzői közül legfontosabbnak az egyéni hangvételt, a szellemiségét, a szókimondását és a humort tartják. A lap véleményeit az olvasók közel 80 százaléka a magáénak vallja, sokan a sajátjukként idézik a MaNcs megállapításait.
A Narancs olvasótábora számára a lap több mint egy egyszerű újság. Egyfajta gondolkodás, egyfajta kultúra, egyfajta életszemlélet.

A Narancs addiktív.

Neked ajánljuk