rés a présen: Mikor és hogyan jött létre az Aba-Novák Galéria?
Kováts Kristóf: Leányfalun élek, ahol 2009-ben újjáépítették a Faluházat. A falu vezetése felkért, hogy vezessek benne egy képzőművészeti galériát. Aba-Novák Vilmos unokájaként már korábban észrevétettem magam, bíztak bennem. Innen a galéria neve. Nem kereskedelmi jellegű galéria, kistelepülésen ennek nem látom értelmét. Születésem óta képek vesznek körül, ám tudatosan harminc éve foglalkozom a képzőművészettel.
rap: Milyen jelentősebb kiállításokat csináltatok eddig?
KK: A nyitó kiállításon 17 aktlap címen nagyapám grafikáit mutattuk be, és minden évben neki szentelünk egy-egy kiállítást. Volt már bemutatója Bálint Endrének, Zsögödi Nagy Imrének, Szikora Tamásnak, de kortárs nagyjainkat sem kerültük el: Nagy Gábor, Kárpáti, Wahorn, Vilhelm, Csíkszentmihályi, Jovián. Legemlékezetesebbnek a BIBÓ SZÁZ címűt tartom, de büszke vagyok a Korpusz 2011 című csoportos kiállításunkra is. Az a konty címen édesanyámnak, Aba-Novák Juditnak állítottam emléket. Kontur András rendszeres kiállítónk. A kiállítások ötlete közös munka, többen segítenek, művészek és gyűjtők is jelentkeznek, ajánlanak, de magam is keresek és kérek föl alkotókat. Igyekszem sokszínű lenni. Egy falusi közönség nem tud irányzatokban gondolkodni. Magam is mindenevő vagyok.
| ||
rap: Hogyan jöhetett létre a Paizs Goebel Jenő-kiállítás?
KK: Egy barátom ajánlotta a lehetőséget, hogy a család segítségével ez az anyag hozzáférhető lesz. Azonnal rámozdultam, éreztem benne a komoly festői erőt. Több helyről kértük el a munkákat, az előkészületek során már éreztem, hogy nagy lesz az érdeklődés, sikerre számíthatunk. Augusztus 29-ig látogatható.
rap: Mit kell tudni róla?
KK: Paizs Goebel sajátos személyiség, gyerekkora óta némiképpen kirekesztetten élt, lévén halláskárosodott volt. Emberi kiteljesedése a festészetében valósulhatott meg. Igazi szuverén festői világot alakított ki. Kiterjedt tanulmányokat folytatott, Nagybányát is megjárta, a Szentendrei Művésztelep egyik alapítója volt, tán legnagyobb hatású festője is. Azoknak lesz igazi csemege, akik a két háború közti magyar festészet iránt érdeklődnek, akik a lírai, kissé meseszerű tartalmakat keresik a képekben, így nem idegen tőlük Henri Rousseau világa sem.
rap: Milyen terveid vannak a következő évadra?
KK: Művészkönyv Triennálét indítottunk 2013-ban, jövőre már másodjára hívjuk ennek a műfajnak képviselőit Leányfalura. Kiss Ilona is másodszorra jön hozzánk kiállítani, mint ahogy Horváth Anna is. Baksai József mellett Matzon Ákos fémjelzi a kortárs vonulatot. A közelmúlt nagyjai közül Kóka Ferenc örökösével tárgyalunk.
rap: Mik a kedvenc gyűjteményeid?
KK: Kereskedelmiek között Kieselbachék, Virág Juditék a nagy kedvencek, de a Haas Galéria, a Nemes Galéria is közel áll a szívemhez. Makláry Kálmán tevékenysége imponáló számomra, és jó kiállításokat láthattam az Inda Galériában, a Godot-ban, a MissionArtban, valamint a Ráday Galériában. A szentendrei Erdész Galéria pedig színvonalában vetekszik az előbbiekkel is.
rap: Melyik festőtől szeretnél magadról portrét?
KK: Aba-Novákot biztosan megkérném, s nem is csak az unokastátusz miatt, hanem mert nagyon hasonlítok rá, így egyszerre lehet önarckép és portré… Molnos Péter könyve alapján nagyon örülnék egy Scheiber-portrénak, és ha Dürer egy karca rólam szólhatna, nem állnék ellent. De Berénynek is szívesen ülnék, nem is beszélve Tihanyi Lajosról. Na, jó, maradjunk Rembrandtnál…
