Kaláka Fesztivál: Csík Zenekar

  • 2012. június 21.

Snoblesse

A műfaji kapukat előszeretettel nyitogató zenekar beveszi az egri várat.


Már rég nem csak a népzenekedvelők körében közkedvelt a Csík Zenekar – ha nem így lenne, aligha ők lennének az idei Sziget mínusz egyedik napjának a főszereplői. De ők azok, és az egri Kaláka Fesztiválnak is a sokféle műfajt befogadó, a Lovasi Andrással, Presser Gáborral és Kiss Tibivel is gyakorta és jó okkal együtt emlegetett zenekar az egyik húzóneve. Legutóbbi lemezük is műfaji sokféleségével tüntet, kritikusunk (a teljes szöveg itt) is ezzel zárta sorait: „Sokféle zenei ízlés számára kínál kellemes pillanatokat a huszonhárom éves kecskeméti zenekar lemeze, unalom nincs, igaz, nem is a túlzott elmélyülést szolgálja.” És hogy mi e sokszínűség lényege, azt a legilletékesebbek egyike, Szabó Attila Csík-tag árulta el nekünk egy Narancs-interjúban: „A lényeg a kapunyitáson van. Azon, hogy a népzenén át még hányféle zenei stílushoz lehet hozzáférni. És ha az ember tisztában van a hagyományaival, akkor bátran nyúlhat bármihez. Egy Tankcsapda-szám persze egészen más, mint egy Presser Gábor, de mindkettőt fel lehet fűzni a népzenére. Szerintünk.”

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.