Már rég nem csak a népzenekedvelők körében közkedvelt a Csík Zenekar – ha nem így lenne, aligha ők lennének az idei Sziget mínusz egyedik napjának a főszereplői. De ők azok, és az egri Kaláka Fesztiválnak is a sokféle műfajt befogadó, a Lovasi Andrással, Presser Gáborral és Kiss Tibivel is gyakorta és jó okkal együtt emlegetett zenekar az egyik húzóneve. Legutóbbi lemezük is műfaji sokféleségével tüntet, kritikusunk (a teljes szöveg itt) is ezzel zárta sorait: „Sokféle zenei ízlés számára kínál kellemes pillanatokat a huszonhárom éves kecskeméti zenekar lemeze, unalom nincs, igaz, nem is a túlzott elmélyülést szolgálja.” És hogy mi e sokszínűség lényege, azt a legilletékesebbek egyike, Szabó Attila Csík-tag árulta el nekünk egy Narancs-interjúban: „A lényeg a kapunyitáson van. Azon, hogy a népzenén át még hányféle zenei stílushoz lehet hozzáférni. És ha az ember tisztában van a hagyományaival, akkor bátran nyúlhat bármihez. Egy Tankcsapda-szám persze egészen más, mint egy Presser Gábor, de mindkettőt fel lehet fűzni a népzenére. Szerintünk.”