A Desiré fesztivál egy kálvária – Pletl Zoltán színész

  • rés a présen
  • 2014. december 2.

Snoblesse

December 5-ig tart a Desiré Central Station fesztivál.

rés a présen: Idén húszéves a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház. Mióta vagy a társulattal?

Pletl Zoltán: Négy éve vagyok a társulat tagja. Előtte Belgrádban dolgoztam, majd Ljubljanában, aztán Szarajevóban és nyolc évet Budapesten is. A Pass-Port trilógiára készült a Kosztolányi társulata, amikor Urbán András behívott jelmezt tervezni. Innen indult a közös meló. Miután Mészáros Árpád otthagyta a színházat, és Újvidékre szerződött, én kerültem a helyére, amire nagyon büszke vagyok, mert ez Szerbia egyik legsikeresebb színháza.

rap: Mik a különös ismertetőjelei?

PZ: Ez kortárs színház, amely nem a szerbiai tradicionális színházi alapokon nyugszik, és nem is a magyar színházi hagyományokon, hanem a valamikori jugoszláv avantgárd színházi vonalat folytatja, mai szellemben. Nem a pillanatnyi divatirányzatokat követi, hanem teljesen a saját nyelvén beszél.

rap: Mely repertoáron lévő darabokban játszol, és hol máshol láthat téged még a közönség?

PZ: A Kosztolányi Dezső Színházban jelenleg négy előadásom van repertoáron. A Sziveri János versei alapján készült Ember komédiája Táborosi Margaréta rendezésében, amely Budapesten is látható időnként. Kreónt játszom Szophoklész Antigonéjában, amelyet Jelena Bogavac rendezett. Utóbbi nagy boldogság, mert hatalmas szabadságot kaptam a rendezőtől a szerep megformálásában. Játszom még Urbán András Dogs and Drugs című darabjában, ami a Trafóban volt látható Budapesten legutóbb. A leg­újabb meg a Lovas Ildikó Hét menyasszony című regénye alapján készült szintén Urbán-előadás, a Rózsák. Ezek is nagyon izgalmas darabok, és a Rózsákat is hamarosan láthatja a budapesti közönség. A belgrádi KPGT színházban most a Juriš sutrašnjice című, szerb nyelvű előadásban is benne vagyok. A címe magyarul olyasmit jelent, hogy Támadás a holnapért. Január közepén kezdünk próbálni egy darabot a BITEF és a Kosztolányi Dezső Színház koprodukciójában, Jelena Bogavac rendezésében.

rap: Nemcsak színészként, hanem jelmeztervezőként is dolgozol.

PZ: Ami a jelmeztervezést illeti, az nem a szakmám, inkább kikapcsolódás vagy ellazulás. Játék a színekkel és az anyagokkal, de úgy is mondhatnám okosan, hogy a matériával. Eddig csak András volt olyan bátor, hogy felkérjen jelmezt tervezni. Nem sokat beszélgettünk, inkább az volt, hogy több próbán vettem részt, mint általában a jelmeztervezők, hallgattam, mik az elképzelései, mit akar, milyen színekben gondolkodik, meg néztem a színészeket is, és a kedvükben jártam, hiszen magam is színész vagyok.

rap: A Kosztolányi egyik legizgalmasabb eseménye minden évben a Desiré Central Station fesztivál. Ott is találkozhatunk veled?

PZ: Az idei, november 29-étől december 5-éig tartó, Dead or Alive alcímmel ellátott fesztiválon nem lesz olyan kosztolányis darab, amiben játszom, de egyébként is általában kreatív jegyszedő voltam az utóbbi négy évben, és most is az leszek. Ígérem, nem lesz unalmas az sem. Ilyenkor az egész társulat részt vesz személyzetként is a munkában.

rap: Mit ajánlanál az olvasóinknak a fesztiválműsorból?

PZ: Az egész rendezvény úgy jó, ahogy van. Nyolc magyar előadás lesz, köztük Hód Adrienn darabjai, de jön a Vádli Társulás, a Forte, a Pintér Béla és Társulata és a Maladype Színház is. Itt lesz a párizsi Le Monfort Théâtre egy Ivica Buljan-rendezéssel, a legendás zágrábi Montažstroj társulat a Hol a forradalom, barmok? című előadással, amelyet Borut Šeparović rendezett. Érdemes mindent megnézni, illetve a honlapról válogatni (www.desirefestival.eu), egyébként is a Desiré fesztivál egy kálvária, amit végig kell járni.

rap: Milyennek szeretnéd látni a Kosztolányi Dezső Színházat és magadat tíz év múlva?

PZ: Jó utánpótlást szeretnék itt látni meg nagy életet. A legidősebb fiam tíz év múlva lesz 31 éves.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.