rés a présen: Idén húszéves a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház. Mióta vagy a társulattal?
Pletl Zoltán: Négy éve vagyok a társulat tagja. Előtte Belgrádban dolgoztam, majd Ljubljanában, aztán Szarajevóban és nyolc évet Budapesten is. A Pass-Port trilógiára készült a Kosztolányi társulata, amikor Urbán András behívott jelmezt tervezni. Innen indult a közös meló. Miután Mészáros Árpád otthagyta a színházat, és Újvidékre szerződött, én kerültem a helyére, amire nagyon büszke vagyok, mert ez Szerbia egyik legsikeresebb színháza.
rap: Mik a különös ismertetőjelei?
PZ: Ez kortárs színház, amely nem a szerbiai tradicionális színházi alapokon nyugszik, és nem is a magyar színházi hagyományokon, hanem a valamikori jugoszláv avantgárd színházi vonalat folytatja, mai szellemben. Nem a pillanatnyi divatirányzatokat követi, hanem teljesen a saját nyelvén beszél.
rap: Mely repertoáron lévő darabokban játszol, és hol máshol láthat téged még a közönség?
PZ: A Kosztolányi Dezső Színházban jelenleg négy előadásom van repertoáron. A Sziveri János versei alapján készült Ember komédiája Táborosi Margaréta rendezésében, amely Budapesten is látható időnként. Kreónt játszom Szophoklész Antigonéjában, amelyet Jelena Bogavac rendezett. Utóbbi nagy boldogság, mert hatalmas szabadságot kaptam a rendezőtől a szerep megformálásában. Játszom még Urbán András Dogs and Drugs című darabjában, ami a Trafóban volt látható Budapesten legutóbb. A legújabb meg a Lovas Ildikó Hét menyasszony című regénye alapján készült szintén Urbán-előadás, a Rózsák. Ezek is nagyon izgalmas darabok, és a Rózsákat is hamarosan láthatja a budapesti közönség. A belgrádi KPGT színházban most a Juriš sutrašnjice című, szerb nyelvű előadásban is benne vagyok. A címe magyarul olyasmit jelent, hogy Támadás a holnapért. Január közepén kezdünk próbálni egy darabot a BITEF és a Kosztolányi Dezső Színház koprodukciójában, Jelena Bogavac rendezésében.
rap: Nemcsak színészként, hanem jelmeztervezőként is dolgozol.
PZ: Ami a jelmeztervezést illeti, az nem a szakmám, inkább kikapcsolódás vagy ellazulás. Játék a színekkel és az anyagokkal, de úgy is mondhatnám okosan, hogy a matériával. Eddig csak András volt olyan bátor, hogy felkérjen jelmezt tervezni. Nem sokat beszélgettünk, inkább az volt, hogy több próbán vettem részt, mint általában a jelmeztervezők, hallgattam, mik az elképzelései, mit akar, milyen színekben gondolkodik, meg néztem a színészeket is, és a kedvükben jártam, hiszen magam is színész vagyok.
rap: A Kosztolányi egyik legizgalmasabb eseménye minden évben a Desiré Central Station fesztivál. Ott is találkozhatunk veled?
PZ: Az idei, november 29-étől december 5-éig tartó, Dead or Alive alcímmel ellátott fesztiválon nem lesz olyan kosztolányis darab, amiben játszom, de egyébként is általában kreatív jegyszedő voltam az utóbbi négy évben, és most is az leszek. Ígérem, nem lesz unalmas az sem. Ilyenkor az egész társulat részt vesz személyzetként is a munkában.
rap: Mit ajánlanál az olvasóinknak a fesztiválműsorból?
PZ: Az egész rendezvény úgy jó, ahogy van. Nyolc magyar előadás lesz, köztük Hód Adrienn darabjai, de jön a Vádli Társulás, a Forte, a Pintér Béla és Társulata és a Maladype Színház is. Itt lesz a párizsi Le Monfort Théâtre egy Ivica Buljan-rendezéssel, a legendás zágrábi Montažstroj társulat a Hol a forradalom, barmok? című előadással, amelyet Borut Šeparović rendezett. Érdemes mindent megnézni, illetve a honlapról válogatni (www.desirefestival.eu), egyébként is a Desiré fesztivál egy kálvária, amit végig kell járni.
rap: Milyennek szeretnéd látni a Kosztolányi Dezső Színházat és magadat tíz év múlva?
PZ: Jó utánpótlást szeretnék itt látni meg nagy életet. A legidősebb fiam tíz év múlva lesz 31 éves.
