Babarczy: "Elhittem, hogy konszolidációra, a kultúrharc felszámolására törekszenek"

  • Kling József
  • 2019. december 20.

Sorköz

Az interjúban szó esik új novelláskötetéről és arról, hogy miért csalódott egykori megmondóember szerepében.

Magyar Narancs: A mérgezett nő fogadtatást illetően mitől féltél a legjobban?

Babarczy Eszter: Hogy az irodalom nem fogadja be. Mert esszéista-publicistaként vagyok beskatulyázva, ráadásul régebben sokat beszéltem nagy nyilvánosság előtt tévéműsorokban.

MN: Hogy látod most az akkori megmondóember korszakodat?

BE: Meglehetősen negatívan.

MN: Miért? Nem értesz egyet korábbi önmagaddal?

BE: A médiavilág, amiben a megmondóember szerep működik, nagyon felületes és nem tudja igazából a maga komplexitásában megragadni a problémákat. Az irodalom sokkal komplexebben tud a valósághoz nyúlni. Ezért is tértem vissza hozzá. A megmondó szerep  viszont nem tett jót nekem. Bele is futottam egy óriási pofonba.

false

 

Fotó: Draskovics Ádám

MN: A kétharmados sztorira gondolsz? Felelevenítenéd?

BE: Az volt az érvelésem, hogy Magyarországnak szüksége van erős kormányra, és nem baj, ha a Fidesz kétharmadot kap, mert például az akkoriban felhalmozódott óriási önkormányzati adósságokat rendbe lehet tenni. Sokan támadták az álláspontomat, és most már azt gondolom, valóban nagyon naiv voltam.

MN: Miért voltál naiv?

BE: Beszélgettem fideszes politikusokkal, akik keresték a kapcsolatot velem, és mindenféle dolgokat mondtak, amiket elhittem. Elhittem, hogy konszolidációra, a kultúrharc felszámolására törekszenek. Akikkel beszéltem, neveket nem mondhatok, meggyőződésem, hogy komolyan is gondolták. Jóhiszemű voltam és ezt nem engedheti meg magának az ember a politikában. Mivel a televíziós szereplések következtében felületes lettem, ezért az a cikk is felületes lett, amiben mindezt megfogalmaztam, amit máig nagyon sajnálok. Utána elhallgattam, mélyen magamba néztem és arra jutottam, hogy a publicisztika műfaja elhiteti az emberrel, hogy tudja, mit akar mondani. Van egyfajta retorikai sodrása, ami arra készteti, hogy minél erősebb kijelentéseket tegyen és így az árnyaltság ellen hat. Ezzel a könyvvel, A mérgezett nővel viszont, úgy érzem, sikerült visszatalálnom az árnyaltsághoz.

A teljes interjút a Magyar Narancs karácsonyi duplaszámában találja. A lap december 18-tól kapható az újságárusító helyeken, de előfizethet rá pár lépésben otthonról is.

Karácsonyi rebellió

Nyomtatott újságot olvasni luxus. Nem annyiban áll csak, hogy végig görgetsz a harsány címeken, s adott esetben rákattintasz egy tízmondatos közlésre. Ajándékozz magadnak és környezetednek némi könnyen elérhető luxust a Magyar Narancs karácsonyi dupla számával!

Mert az tele van minden jóval, de főként egy rakás át- és továbbgondolásra érdemes újságcikkel.

  • Vitray Tamás életműinterjújában a holocausttól jutunk el a népszerűség csúcsaiig, és hetvenes évek budapesti éjszakájának erotikájáig.
  • Kitudhatjuk az ellenzék mélyen őrzött, vagy éppen ellenkezőleg napnál is világosabb titkait.
  • S módunk nyílik megismerkedni a Putyilov gyár trolljaival: így dolgoznak Putyin elvtárs seregei.
  • Nem mellesleg azt is megtudjuk, hogy mi vár Németországra Angela Merkel után.
  • Tekintsük át együtt a magyar ifjúságügy helyzetét, s ha már itt tartunk, az sem piskóta, amit Tamás Gáspár Miklósle mer írni a mai fiatalokról szóló esszéjében: ilyet a múlt század hatvanas éveinek galeri- és farmernadrág-vitája óta biztosan nem olvastunk!

Olyan emberek adtak interjút a karácsonyi Magyar Narancsnak, mint Komoróczy Géza, aki a birodalmak bukásáról értekezikJohn Savage meg arról, hogy milyen volt szőkesége. Babarczy Eszter, Stephen Fry, Bujdosó János vagy éppenséggel Vattay Gábor fizikus is elmondja a magét. Lapozzon bele velünk a New York Times lamúrrovatába!

És ha folytatnánk ezt a felsorolást, soha nem érnénk a lap aljára: amit felsoroltunk, az csak a jéghegy csúcsa. Egyáltalán, vegyen pár karácsonyi Magyar Narancsot magának és a szeretteinek, mert a gondolkodás, a kényelem, az odafigyelés manapság a legnagyobb luxus!



Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.