Lengyel András

Senki nem bizonyította

A gyanú atmoszférája és a József Attila-értés

Sorköz

Kész a leltár? Eredeti vagy hamisítvány az új József Attila-kézirat? címmel a Magyar Narancs február 25-i számában Kőrizs Imre az előbb árverésre bocsátott, majd visszavett kézirat körüli állásfoglalások összefoglalását adta. Ám úgy tűnik, a szakértők között még sok a vitás kérdés.

Az Edit című József Attila-kézirat körül jó kis hecc kerekedett. A mediális önkény tort ül, s már eddig is elég sok butaság hangzott el. Ha tehetném, nem vennék részt e vitában – de mivel egyik régi kedves szakmai ellenfelem nem állhatta meg, hogy szájára ne vegye nevemet, majd őt követve többen is emlegetnek, ha hallgatok, ferde helyzetbe kerülhetek.

Csakugyan láttam a kéziratot, előbb csak másolatban. Az alapján azonban nem tudtam határozott választ adni a kézirat eredetiségére vonatkozó kérdésre. Ezért az árverező cég tulajdonosa elhozta betegágyamhoz a kéziratot is. Szemlém eredménye ez lett: (1) A kézirat rossz állapotú, a tartós fényhatás kifakította az írást. (2) A szöveg (a képzőművészeti élet metaforáját kölcsönvéve) „műterem-hulladék”, de (3) a kézirat eredeti.

Ma, a vita ismeretében is ugyanezt vallom. A kézirat hamisságát ugyanis senki nem bizonyította. Csak a gyanú atmoszféráját teremtették meg, akarva-akaratlanul is a bizonytalanságot fixálva. A mai légkör hosszú időre lehetetlenné teszi az érdemi filológiai munkát.

Hamis vagy fiktív?

Az egyik „cáfoló” szerint a rendőrségi kísérő irat is hamis, az iraton lévő pecsét címerét akkoriban nem használták. A gyanúsító úgy érezte, ezzel fogást talált az ügyön, s ezen a szálon futtatta tovább a közvetett bizonyítékok gyűjtését. A rendőrségi irat hamissá nyilvánításához azonban konkrét filológiai kutatásra lenne szükség. Mindenekelőtt meg kell nézni, létezett-e egyáltalán ilyen nevű rendőri szerv akkor. Ha volt, akkor megnézni a rendőri szerv egykorú iratait, az iratok papírját, a gépírást, vagy ha úgy tetszik, az írógépet, és magát a pecséthasználatot. S nem utolsósorban az iraton lévő iktatószám ellenőrzése is feladat. Iktattak-e ilyen számon bármit is.

Egy irattal két nagyon különböző probléma lehet: vagy hamis, vagy fiktív. Utóbbi a szó eredeti értelmében nem hamis; a hivatalos irattermelő állítja elő, de adatai egy része szándékosan valótlan, az irat pl. antedatált vagy másképpen „módosított”. A bürokrácia története tele van ilyen fiktív irattal, a „kényszer” vagy/és a „célszerűség” sok irattermelőt befolyásolt már.

Esetünkben, elvileg, három variáció lehetséges. A rendőri irat hiteles, hamis vagy fiktív. Az iratnak, bár e pillanatban gyanú veszi körül, van olyan vonatkozása, amely a hamisítás ellen szól. Maga a pecsét és a papír is, és ismerünk egy szakértői álláspontot, amelynek első verziója szerint a pecsétet ötven évnél hamarébb nem ütötték rá a papírra. De nem ezek a logikai játszadozások az érdekesek. A kérdést csak a filológiai munka tisztázhatja.

S van egy rossz hírem a gyanú aktivistáinak: a rendőrségi irat esetleges hamis volta nem jelenti automatikusan a kézirat hamisítvány voltát. Csak azt jelenti, valaki, valamikor a kézirat eredetiségének megerősítésére egy álbizonyítékot kreált. (Ilyesmi is sokszor előfordult már.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.