Szabadság férfiszabályokkal – Tüdős Klára élete regényben

Sorköz

Az Operaház egykori jelmeztervezőjének neve szinte feledésbe merülne, Bódis Kriszta azonban regénytrilógiában támasztja fel az alakját. A második regényt olvasta el Antoni Rita és írt róla az Olvasni muszáj sorozatban.

Megjelent Bódis Kriszta Istenhegy trilógiájának második része, de rögtön jó hírrel kezdenénk azoknak, akik még nem olvasták az elsőt. Ez a könyv önállóan, az első kötet ismerete nélkül is érthető, élvezhető. De a 2022-ben megjelent Kisasszonyképzőről írtunk már. Ezzel kezdődött a Tüdős Klára (1895–1980) életét bemutató regényhármas, aki jelmeztervezőként, színdarabíróként, táncpedagógusként és falukutatóként befutott nőpionír volt.

Korzón a pokolba. A cím egyszerre utal a társadalmi-történelmi folyamatokra az újabb világégés küszöbén, valamint a főszereplő magánéleti megaláztatásaira. Pedig felületesen nézve olyan szépnek tűnik az életút: jelmeztervezői munka az Operaházban, egy rossz házasság utáni második frigy Zsindely Ferenc államtitkárral, pazarul berendezett istenhegyi villa. De nem mind arany, ami fénylik: Bódis kiterjedt kutatással megalapozott életrajzi regénye tabukat és finomkodást nem ismerő tényszerűséggel tárja fel, hogy milyen viszontagságok rejlettek a címszavak mögött. Tüdősnek, a sokoldalú női példaképnek az élete sikerekkel és küzdelmekkel egyaránt telítve volt.

A második részben életének 1919 és 1941 közötti szakaszát ismerjük meg, a Tanácsköztársaságtól Teleki Pál öngyilkosságáig terjedő időszakban. A helyszínek többnyire az érmelléki Szunyogh-birtok, a Tüdős család lakhelye, Debrecen, valamint a főszereplő választott lakhelye, Budapest közt váltakoznak. Betekintést nyerünk parasztházakba, nagypolgári otthonokba, arisztokrata szalonokba és az Operaház kulisszái mögé.

 
Bódis Kriszta: Korzón a pokolba 

Noha Tüdős megtéréséig még nem jutunk el e második kötetben, az öt rész mindegyikét egy-egy bibliai idézet nyitja. A narrációt időnként levelek szakítják meg, illetve megjelennek dokumetumok is, mint például Teleki Pál búcsúlevele. A történetmesélés nem kronologikus, a fejezetek gyakran előre-hátra ugrálnak az időben. Ez indokolt is az első, leghosszabb, közel 200 oldalas részben, amely szinte regény a regényben, két aljas bűnöző leleplezésének a története, izgalmas, érdekfeszítő krimi. A további részekben azonban némileg zavarónak tűnik, hogy Tüdőst hopp, egyszer csak az Operaházban, majd hopp, egyszer csak a Pántlika szalon élén találjuk – noha utólag retrospektív részekben egy-egy részletét megismerjük az odavezető útnak, érdemesebb lett volna a küzdelmeit közvetlenül ábrázolni.   

Nagy erénye a műnek a történelmi, társadalmi, kulturális kontextus részletes és árnyalt bemutatása.

Megismerjük a Tanácsköztársaság nyomán keletkezett zűrzavart, és bepillanthatunk a paraszti világ mindennapjaiba is, a tisztálkodási szokásoktól kezdve a hiedelmekig. Megtudjuk például hogyan lehet ártalmatlanítani a boszorkányt, vagy elhárítani a vámpír (strigori) támadását. Kiderül az is, milyen ruhát és cipőt visel egy parasztbába, milyen tárgyak vannak a garabolyában (már ha épp nem röplapok). A regény lapjain sorra vonulnak fel a korszak kiválóságai is Balázs „Herbert” Bélától és Németh Máriától Lesznai Annán, Kodály Zoltánon és Szeleczky Zitán át a Klárát lehűteni (hiába) igyekvő Móricz Zsigmondig. Eljutunk Hubay Jenőék báljába, együtt vacsorázunk a Jókay família tagjaival, hallgatjuk Seress Rezsőt, és, noha nem túl hízelgő körülmények közt, de találkozunk Bajor Gizivel is.  

A főszereplőt a kötet elején a terveit feladni kényszerült, boldogtalan, rendszeresen megcsalt feleségként látjuk, aki az érmelléki elszigeteltségben sem adja fel a kreativitását és az iparművészeti főiskolán tanultakat: bútorokat és használati tárgyakat restaurál, felruházza a személyzetet és – visszatérő metafora a regényben – kocsit hajt. Várandósságát örömmel fogadja, és közben fogalma sincs róla, hogy figyelik és az életére törnek - még szerencse, hogy a gyanakvó Erzsit nem lehet tőrbe csalni. A hűséges cseléd szinte végig elkíséri Klárát az életútján, és messze túlnő ezen a szerepen. A hierarchia csak a nyelvhasználatban marad meg köztük (Erzsi magázza úrnőjét, aki viszont tegezi Erzsit), a gyakorlatban egyenrangúak, Erzsi Klára lojális társa. Kapcsolatuk a női szolidaritás szép - és Tüdős Klára életében messze nem egyedüli - példája. Klára, ahol csak teheti, segíti nőtársait: az Operaházban tehetséges fiatal művészeket igyekszik helyzetbe hozni, Pántlika szalonjának ruhakölteményeihez falusi népművészektől rendeli a szőtteseket, hímzéseket, Nagyajtay Teréznek továbbra is munkát ad a zsidótörvények után és - talán ez a legmeghatóbb - kiáll az „egykézésért” bűnbakká tett ormánsági nők mellett.

Klára karakterfejlődése hullámzó:

kibontakozása, autonómiára való törekvése többször megakad, de sikerül új lendületet vennie és felülemelkednie a családi, társadalmi elvárásokon, a nyomasztókörülményein.

Nem csupán kerülőutak: házasságtörő viszonyok formájában, hanem önállóan, igazi „self-made woman”-ként. Fényes karriert fut be egy olyan korszakban, amikor a nők személyes érvényesülése igen korlátozott volt. „Elállták az utam a férfiak, ahogy legtöbbször elállják a nők útját. Mert csak az etikett szerint engednek előre. Milyen képmutatás...” - jegyzi meg egy barátjának. Az Operaházban nem egyszer kihasználják, többször ellopják az ötleteit, de mégiscsak ő győzedelmeskedik: a magyaros, egyúttal divatos ruhákat forgalmazó Pántlika szalonjával zajos sikert arat.

Magánéletében azonban kevésbé tudja meghaladni a családi, anyai mintát – újabb, elhúzódó kapcsolatában is  szenved a sorozatos megcsalásoktól. A cseppet sem romantikus lánykérés után Klára Zsindely államtitkár feleségeként a rendszer kegyeltje lesz, férje nyomására nem írja alá a tiltakozást a zsidótörvények ellen, és mintha már kezdene belesimulni a megalkuvó jómódba: pazar ruhakölteménye a regény egyik utolsó jelenetében már nem alkotó elméje ragyogása, hanem csak az úrinő jelmeze, a konformitás eszköze, mindent eltakaró asszonykötény. Persze tudjuk, hogy ez csak átmeneti állapot. Hiszen megismertük már őt annyira, hogy tudjuk: legfeljebb megtorpan, de meg nem áll.

Bódis Kriszta: Korzón a pokolba. Európa Kiadó, 2023, 528 oldal, 5999 forint

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.