Sport

Azt gondolnánk, hogy mivel a természethez való alkalmazkodásból nőttek ki, a téli sportokat nyugodt szívvel gyakorolhatjuk. Erről persze szó sincs.

Nagy Lászlónak, a magyar kézilabdacsillagnak a szövetség e hó végéig adott határidőt, hogy eldöntse: a magyar vagy a spanyol válogatottban kíván-e ezután szerepelni. Rácz Marianne két évtizeddel ezelőtt élte át ezt a dilemmát. A Hypo hajdani osztrák válogatottjánál kevesen tudhatják jobban, mi mindent kell most a Barcelona átlövőjének mérlegre tennie.

Gyerekkoromban, amikor először láttam a Bagdadi tolvajt, benne a híres tengerparti dzsinnjelenettel, nagyon féltem. Természetesen Sabuért izgultam, és föl voltam háborodva a dzsinn logikáján, miszerint a Salamon király által rámért fogság első ezer évében még arra gondolt, hogy megjutalmazza a szabadítóját, a következő ezerben viszont eldöntötte, hogy inkább bosszút áll, és eltapossa azt, aki majd kiengedi a palackból. Hosszú évek teltek el, mire rájöttem, hogy a dzsinn problémája sokkal érdekesebb és életszerűbb, mint Sabu visszabújtatós trükkje vagy a három kívánság. Sőt, bizonyos tekintetben én vagyok a dzsinn.

Korkedvezménnyel, 12 évesen tette le a salakmotor-versenyzői vizsgát, egy évvel később a hivatalos engedélyt is megkapta. A legfiatalabb motoros egyre népszerűbb az Alföldön. A sportot a Tisza vonalától nyugatra alig ismerik.

Ha a folyó mellett jellegzetes pukkanó hangot hallunk, nem azt jelenti, hogy pezsgőt bontanak: a horgász kuttyogat. Magányosan, barátok közt vagy akár versenyszerűen, miként a közelmúltban Szegeden, a háromnapos nemzetközi tiszai halfesztivál egyik érdekes epizódjaként történt.

Egyszer egy nemzetközi pszichológuscsapatot kellene megbízni annak felmérésével, vajon a magyarok álmodozóbbak-e a többi népeknél. A feltevésem az, hogy sokkal. A történelmi traumák, sorscsapások, rabigák súlya alatt ugyanis csak a képzeletben nyílhatott tág tér, így a magyar az évszázadok során ábrándos nemzetté vált.

Az idei berlini atlétikai világbajnokság ma már egy iparág expója, ahol minden ügynök és nemzet bemutatja legjobb termékét, ahol a nemzetközi szövetség és a tévétársaságok prezentálják a rendezés és a közvetítés legújabb fejlesztéseit, és ahol megszületnek azok a sztárok és csúcsok, melyekkel a piaci szereplők az olimpiáig kereskedhetnek.

Még időben szólunk, vasárnap este nyolckor a hamburgi Millerntor Stadionban, az Internationales Sommerfestival Hamburg és az FC St. Pauli közös rendezvényén a híres olasz performer (és színházi rendező, továbbá képzőművész), Massimo Furlan előadja Jürgen Sparwasser szerepét az NSZK-NDK 0:1 című drámából, melynek ősbemutatója 1974. június 22-én este volt ugyanebben a városban...

A Budapesti Nagydíjon súlyosan megsérült Felipe Massa helyett a hétszeres világbajnok, Michael Schumacher ül a következő futamon a Ferrari volánjához. (sajtóhír) Tudja azt öreg s fiatal: Lance Armstrong olyat produkált, mint máig senki sem az országúti kerékpársport történetében, zsinórban hétszer nyerte meg a legrangosabb versenyt, a Tour de France-ot. Ha jobban belegondolunk, ellenfél nélkül (bár mindig volt valami "igen komoly tét", hogy épp akkor majd Pantani vagy Jan Ullrich vagy akárki kapja el a frakkját - alkalmasint esélyük sem volt). Azt is tudja mindenki, hogy Armstrong legyőzte a rákot - Amerikában millió kisgyerek (és felnőtt) példaképe, egy kikezdhetetlen legenda...

Dorinne: A nagyságos asszonynak elviselhetetlen migrénje volt tegnapelőtt. Belázasodott. Orgon: És Tartuffe? (Petri György fordítása) A Tour de France utolsó napja emberemlékezet óta azonos koreográfia szerint zajlik. Elindul a mezőny vasárnap dél körül, kb. 150-180 km a penzum, az út gyakorlatilag lapos, s egészen a Champs-Élysées sugárútig nem történik semmi. Nem illik szökni, nem illik tempót diktálni, nem illik megkérdőjelezni a győztes teljesítményét, nem illik feltűnősködni, mert ennek az ordas, sokszor öldöklő médiaroadshow-nak is vannak íratlan szabályai. Például az is, hogy a televíziós közvetítés a győztesre fókuszál. Idén azonban a kamerák nem Alberto Contadort, a győztest fürkészték, hanem Lance Armstrongot, aki most csak a harmadik helyig jutott.

"Honnan jössz öcsém, hogy ilyen jól nyomod?" "Onnan, ahol még mindig kézzel kaszálnak." A Szikora Róbertnek öltözött atyafi és a büszke kaszás közötti párbeszédhez hasonló szép meglepetésekkel is szolgált az egyedi hangulatú, nagy múltú keszthelyi Majormúzeumban tartott kétnapos mulatság.

Csak egy magyar kajakos van Storcz Botondon kívül, aki képes volt ugyanazon világbajnokságon mindkét olimpiai egyest megnyerni - de Csapó Géza nem lett olimpiai bajnok. Storcz viszont háromszor is: igaz, nem egyesben, hanem párosban (Sydney, 2000, Kammerer Zoltánnal) és négyesben (2000, Sydney és 2004, Athén, Kamererrel, Horváth Gáborral és Vereckei Ákossal). Peking után lett szövetségi kapitány, és egyelőre egy jó Eb-szereplés igazolja, hogy csapatemberként képes rendet tenni az olykor kusza sportági érdekek és viszonyok között.

A hatodik, velejéig jeges kontinens az egyetlen, amit nem foglalt még el az ember. Bár sokat tudunk róla, mégsem eleget.

Cristiano Ronaldo és Kaká leigazolásával másodszor próbálja galaktikussá formálni a Real Madrid futballcsapatát Florentino Perez klubelnök. A sikeres ingatlanvállalkozó építési terve nem sokat változott a korábbi elnöki időszakához képest, amikor is sztárok sorával nemcsak futballszakmai, de komoly sportgazdasági sikereket is elért a Madrid.