Viruló európai focihuliganizmus

Hálózatépítés ököllel

Sport

Az internet korában megváltozott a futballhuliganizmus, a gyors kommunikációnak köszönhetően meccs nélkül is össze lehet hozni olyan akciókat, mint amilyet a lengyelek virítottak Budapesten a spanyolok ellen. Persze, némi magyar segédlettel.

Május utolsó napján Európa Liga-döntőt játszott a Sevilla és a Roma focicsapata Budapesten, a Puskás Arénában. A meccset hosszabbítás és büntető párbaj után a spanyolok nyerték a teltházas meccsen. A döntő előtt egy-két nappal megérkeztek az érintett klubok szurkolói, a balhét viszont nem az amúgy legendásan keménykötésű római kemény mag szállította. A meccs délutánján a rendőrség tájékoztatása szerint Zuglóban állítottak elő hét lengyel állampolgárt, akik egy spanyol és egy svéd állampolgárt bántalmaztak, nem sokkal később pedig újabb két lengyelt vittek be, akik spanyolokat és olaszokat támadtak meg. A mérleg tovább romlott, miután további nyolc lengyelt droggyanú, egyet pedig tiltott pirotechnikai eszközök birtoklása miatt kapcsoltak le. A belvárosi Liszt Ferenc teret is hasonló szurkolói villongás amortizálta le.

Ezek a drukkerek a Śląsk Wrocław kemény magjához tartoznak, akiknek a csapata elég messze van attól, hogy egy ilyen fontos európai meccs résztvevője legyen; az idén a Śląsk a 15. helyen végzett a lengyel első osztályú bajnokságban. Akkor viszont mit kerestek Budapesten, ahol elsősorban a spanyol szurkolókra vadásztak?

Sok jó barát

A lengyelek néhány év óta különösen jó viszonyt ápolnak a Ferencváros huligánjaival, így ezt kihasználva eljöttek, hogy együtt kötekedjenek a sevillaiakkal. A nemzetközi focihuligán szcénában kevéssé járatosak talán nem értik, hogy mi dolga van egy lengyel kiesőjelölt szurkolótáborának a Sevillával. Nos, a 2010-es évek elején a Sevilla keményebb hívei akkorát balhéztak a sziléziaiakkal, hogy utóbbiak azóta is a revans lehetőségét keresik. A képletet bonyolítja, hogy mindeközben a Fradi fő ellenségének, az Újpestnek is gondja volt a sevillaiakkal; a lilákat szintén egy európai selejtező során kergették meg Spanyolországban, a hírek szerint késekkel felszerelkezett helyiek. És hogy teljes legyen a kép, világnézeti ellentétek is meghúzódnak a háttérben. A Sevilla kemény magja radikális baloldali, miközben Közép-Európa lelátói szubkultúrája néhány apró szigettől eltekintve főleg szélsőjobbos.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.