Viruló európai focihuliganizmus

Hálózatépítés ököllel

Sport

Az internet korában megváltozott a futballhuliganizmus, a gyors kommunikációnak köszönhetően meccs nélkül is össze lehet hozni olyan akciókat, mint amilyet a lengyelek virítottak Budapesten a spanyolok ellen. Persze, némi magyar segédlettel.

Május utolsó napján Európa Liga-döntőt játszott a Sevilla és a Roma focicsapata Budapesten, a Puskás Arénában. A meccset hosszabbítás és büntető párbaj után a spanyolok nyerték a teltházas meccsen. A döntő előtt egy-két nappal megérkeztek az érintett klubok szurkolói, a balhét viszont nem az amúgy legendásan keménykötésű római kemény mag szállította. A meccs délutánján a rendőrség tájékoztatása szerint Zuglóban állítottak elő hét lengyel állampolgárt, akik egy spanyol és egy svéd állampolgárt bántalmaztak, nem sokkal később pedig újabb két lengyelt vittek be, akik spanyolokat és olaszokat támadtak meg. A mérleg tovább romlott, miután további nyolc lengyelt droggyanú, egyet pedig tiltott pirotechnikai eszközök birtoklása miatt kapcsoltak le. A belvárosi Liszt Ferenc teret is hasonló szurkolói villongás amortizálta le.

Ezek a drukkerek a Śląsk Wrocław kemény magjához tartoznak, akiknek a csapata elég messze van attól, hogy egy ilyen fontos európai meccs résztvevője legyen; az idén a Śląsk a 15. helyen végzett a lengyel első osztályú bajnokságban. Akkor viszont mit kerestek Budapesten, ahol elsősorban a spanyol szurkolókra vadásztak?

Sok jó barát

A lengyelek néhány év óta különösen jó viszonyt ápolnak a Ferencváros huligánjaival, így ezt kihasználva eljöttek, hogy együtt kötekedjenek a sevillaiakkal. A nemzetközi focihuligán szcénában kevéssé járatosak talán nem értik, hogy mi dolga van egy lengyel kiesőjelölt szurkolótáborának a Sevillával. Nos, a 2010-es évek elején a Sevilla keményebb hívei akkorát balhéztak a sziléziaiakkal, hogy utóbbiak azóta is a revans lehetőségét keresik. A képletet bonyolítja, hogy mindeközben a Fradi fő ellenségének, az Újpestnek is gondja volt a sevillaiakkal; a lilákat szintén egy európai selejtező során kergették meg Spanyolországban, a hírek szerint késekkel felszerelkezett helyiek. És hogy teljes legyen a kép, világnézeti ellentétek is meghúzódnak a háttérben. A Sevilla kemény magja radikális baloldali, miközben Közép-Európa lelátói szubkultúrája néhány apró szigettől eltekintve főleg szélsőjobbos.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.