Gräfl Ödön, Hajós Alfréd legnagyobb hazai riválisa

Magyar tempó

Sport

Ő találta ki és alkalmazta először azt az úszástechnikát, amelynek révén az első magyar olimpiai aranyérmet megszerezte Hajós Alfréd – akit egyébként a hazai versenyeken nemegyszer legyőzött. Gräfl Ödön neve ma jószerivel elfelejtődött.

Az 1877-ben Budapesten született Gräfl Ödön sport- és sportszervezői, sportvezetői, civil karrierje akkor is csaknem teljesnek mondható, ha az úszásban minden adottsága ellenére sem járta be azt a pályát, amelynek a lehetősége kétségtelenül benne volt. Sportszervezőként az első honi vízilabda-mérkőzés résztvevője Siófokon, a Magyar Úszó Szövetség alapítója és későbbi alelnöke, a vízilabda-bizottság elnöke, s nem mellesleg a kor egyik legnagyobb honi pénzintézetének, a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnak az alelnöke. A Rákosi-érában mint osztályidegent a kitelepítés és a megaláztatás sem kerülte el.

 

A négyszeres bajnok

A budapesti kereskedőcsaládba született Gräfl az egyik beszámoló szerint 10, egy másik szerint 12 éves korában tanult meg úszni, ami akkoriban egyáltalán nem számított kései­nek. Tizenöt évesen a Magyar Úszó Egylet igazolt versenyzője, s már fiatalon forradalmasította az úszást. A minél gyorsabb előrehaladás érdekében kikísérletezte a „magyar tempónak” nevezett váltott karú stílust, s teljesen elhagyta a mai mellúszás lábmunkájára emlékeztető mozdulatsort. Ez a módszer villámgyorsan elterjedt az úszósportban, s első olimpiai bajnokunk, a Gräflnél fél évvel fiatalabb Hajós Alfréd is ezzel a technikával nyert a 100 és 1200 méteres gyorsúszásban az első újkori játékon 1896 áprilisában, Athénban.

1896 tavaszán a középiskolai tanulmányai vége felé járt a piaristáknál Gräfl Ödön, és az érettségi miatt nem ment az olimpiára. Az olimpia előtti válogatón – amelyen három versenyző vett részt – még ott volt Gräfl is, de 100 és 500 méreten is Hajós nyert. Az olimpia után, 1896 nyarán aztán a Budapesten, a lágymányosi Duna-holtágon megrendezett első hazai hivatalos úszóbajnokságon a 100 yardos (91 méter 44 centiméter) versenyen Gräfl több testhosszas, 6 másodperces előnnyel ért célba a magyar sportsajtó által akkor már „magyar delfinnek” nevezett, kétszeres olimpiai bajnok Hajós előtt. A következő évben ismét összecsapott a két vetélytárs, és megint Gräfl győzött, sőt Hajós csak bronzérmet szerzett. Hajós ezek után, 19 évesen abbahagyta az úszást, és labdarúgó lett. Gräfl 1898-ban, majd 1900-ban újra győzött, így pályafutását négyszeres országos bajnokként fejezte be.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.

Mindenki a helyére

Mit gondol Orbán Viktor és a Fidesz a nőkről? Hogyan kezeli őket? És mit gondol ugyanerről a magyar társadalom, és mit a nők maguk? Tényleg a nők pártja a Fidesz? Ezeket a kérdéseket próbálja megválaszolni a kötet többféle aspektuson keresztül. Felemás sikerrel.

„Én valami kevésbé szelídet kerestem”

  • Mink András

„A be nem illeszkedés vonzó távlatát nyújtották nekem” – olvasható Kenedi János szellemi ébredésének történetéről számot adó, Elhülyülésem története című 1977-es írásában, amelyet Kovács András nevezetes körkérdésére (Marx a negyedik évtizedben) írt válaszul.

Megint dubajozás

Alacsony belépési küszöb, mesés hozamok, könnyű meg­gazdagodás, örök élet: ezek közül az első kettőt biztosan ígérik a mesés dubaji ingatlanbefektetési ajánlatok. Pedig az előrejelzések szerint akár egy éven belül kipukkadhat az ingatlanlufi.

A beismerés semmis

Az ügyész kizárását kezdeményezte a védelem, a különböző tit­kos­­szolgálati szervek más-más leiratot készítettek ugyan­arról a hangfelvételről – bonyolódik a helyzet abban a büntetőperben, amelynek tárgya a Nyugat-Európába irányuló illegális kutyaexport.