Gräfl Ödön, Hajós Alfréd legnagyobb hazai riválisa

Magyar tempó

Sport

Ő találta ki és alkalmazta először azt az úszástechnikát, amelynek révén az első magyar olimpiai aranyérmet megszerezte Hajós Alfréd – akit egyébként a hazai versenyeken nemegyszer legyőzött. Gräfl Ödön neve ma jószerivel elfelejtődött.

Az 1877-ben Budapesten született Gräfl Ödön sport- és sportszervezői, sportvezetői, civil karrierje akkor is csaknem teljesnek mondható, ha az úszásban minden adottsága ellenére sem járta be azt a pályát, amelynek a lehetősége kétségtelenül benne volt. Sportszervezőként az első honi vízilabda-mérkőzés résztvevője Siófokon, a Magyar Úszó Szövetség alapítója és későbbi alelnöke, a vízilabda-bizottság elnöke, s nem mellesleg a kor egyik legnagyobb honi pénzintézetének, a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnak az alelnöke. A Rákosi-érában mint osztályidegent a kitelepítés és a megaláztatás sem kerülte el.

 

A négyszeres bajnok

A budapesti kereskedőcsaládba született Gräfl az egyik beszámoló szerint 10, egy másik szerint 12 éves korában tanult meg úszni, ami akkoriban egyáltalán nem számított kései­nek. Tizenöt évesen a Magyar Úszó Egylet igazolt versenyzője, s már fiatalon forradalmasította az úszást. A minél gyorsabb előrehaladás érdekében kikísérletezte a „magyar tempónak” nevezett váltott karú stílust, s teljesen elhagyta a mai mellúszás lábmunkájára emlékeztető mozdulatsort. Ez a módszer villámgyorsan elterjedt az úszósportban, s első olimpiai bajnokunk, a Gräflnél fél évvel fiatalabb Hajós Alfréd is ezzel a technikával nyert a 100 és 1200 méteres gyorsúszásban az első újkori játékon 1896 áprilisában, Athénban.

1896 tavaszán a középiskolai tanulmányai vége felé járt a piaristáknál Gräfl Ödön, és az érettségi miatt nem ment az olimpiára. Az olimpia előtti válogatón – amelyen három versenyző vett részt – még ott volt Gräfl is, de 100 és 500 méreten is Hajós nyert. Az olimpia után, 1896 nyarán aztán a Budapesten, a lágymányosi Duna-holtágon megrendezett első hazai hivatalos úszóbajnokságon a 100 yardos (91 méter 44 centiméter) versenyen Gräfl több testhosszas, 6 másodperces előnnyel ért célba a magyar sportsajtó által akkor már „magyar delfinnek” nevezett, kétszeres olimpiai bajnok Hajós előtt. A következő évben ismét összecsapott a két vetélytárs, és megint Gräfl győzött, sőt Hajós csak bronzérmet szerzett. Hajós ezek után, 19 évesen abbahagyta az úszást, és labdarúgó lett. Gräfl 1898-ban, majd 1900-ban újra győzött, így pályafutását négyszeres országos bajnokként fejezte be.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.