„Nettó hazugság” – Varnus Xavér tagadja a zaklatást, és hazugsággal vádol

  • narancs.hu
  • 2017. november 17.

Szex

Újabb fordulat: az orgonista megszólalt, és cáfol. Akit vádol, visszacáfol. Erre Varnus…

Facebook-posztban jelentkezett Varnus Xavér, mert a múlt héten egy névtelen betelefonáló a Hitrádióban egy olyan zaklatási történetet adott elő, amely személy szerint nem nevezi meg őt, de Varnus szerint felismerhető, hogy róla van szó.

Varnus Xavér

Varnus Xavér

Fotó: MTI

„…nevemet ki nem mondva, de személyemet felismerhetően körülírva azzal rágalmazott, hogy a rendszerváltás előtt, mikor ő 15 esztendős volt, én, ki szerinte akkorra már hatalmas hírnévnek örvendtem az országban, egy vidéki városban, mint fiatal pályakezdő muzsikussal, kettesben koncerteztem vele, és a hangverseny utáni éjszakán, kedélyes beszélgetés közben, több ízben is szexuális ajánlatot tettem neki, amelyet ő elutasított, vagyis saját bevallása szerint sem történt abúzus. Következzenek a tények. Tekintve, hogy Kanadában élő magyar disszidens voltam, egykori, illegális külföldön maradásom okán csakis az ötéves elévülés végén, vagyis 1989 utolsó napjaiban jöhettem először vissza Magyarországra, ugyanis ha előbb jövök, börtönbe csuknak, mint jogtalanul nyugaton tartózkodót. Kanadai útlevéllel érkeztem Ferihegyre, benne érvényes magyar vízummal, 1989. november 29-én. Vagyis az állítás, mely szerint a rendszerváltozás előtt vele koncerteztem volna, nettó hazugság, hiszen sem nem voltam Magyarországon, sem pedig nem voltam idehaza híres. Első, nyilvános koncertemet (hála Istennek, van egy generáció, amely erre még pontosan emlékszik) a rendszerváltás után, 1990. április 20-án adtam a budapesti Egyetemi-templomban, majd második és harmadik koncertem 1990 augusztusában volt a Mátyás-templomban, amelyet a Magyar Rádió is felvett” – írja Varnus, aki meg is nevezi vádlóját, Mérei Tamás szombathelyi csellista személyében.

A Facebook-poszt így folytatódik: a „történet a valóságban így zajlott le: 1992 nyarán felhívott ismeretlenül Mérei Mária csellista, aki az év nyarán alakította meg a Musica Pannonica kamarazenekart (ennek cégbejegyzése 1992 nyarán történt), s felkért, vegyek fel egy közös lemezt zenekarukkal a szentgotthárdi apátságban. Ezt el is készítettük 1992 őszén, Petró János vezényletével, hangmérnöke Kondás Ferenc, zenei rendezője pedig Osváth Zoltán volt. Életemben először, 1992 őszén találkoztam tehát Mérei Tamással, aki 19 esztendős volt ekkor, és zeneakadémista. Láthatólag nagyon rajongott irántam, talán túlságosan is, de helyesen mondja: valóban nem történt közöttünk semmi. Párkapcsolatban éltem, s ezekben a napokban akkori élettársam is velem volt, mint ahogy azt ő is megemlítette az interjúban. Beszélgettünk vele is, másokkal is, felvettük a lemezt, siker lett (vele kettesben soha nem játszottam), s húsz évig nem is találkoztam Tamással.”

A poszt számos indulatosabb részt is tartalmaz, de az Indexen Mérei már reagált is, nem tagadva, hogy valóban ő volt a műsorba betelefonáló személy. Ebből kiderül, hogy állításait továbbra is fenntartja, illetve bővíti azokat ilyennel: „V. X. megnyilatkozása jól illik abba a sorba, ami a többi zaklatóra is jellemző, nem is érti, hogy mi a probléma. Tényeket ferdít el, másokat hibáztat ahelyett, hogy mélyen magába nézne.” Varnus ezekre már újra reagált, de ezeket most nem idézzük, akit érdekel, olvassa el őket itt.

Kérdés, lesz-e az ügynek folytatása, mondjuk a bíróságon.

Figyelmébe ajánljuk

A gépben feszít az erő

  • - minek -
A kanadai performer-zenész-költő, Marie Davidson jó másfél évtizede olyan szereplője az elektronikus tánczene kísérletező vonulatának, aki sosem habozott reflektálni saját közegére és a rideg, technológia-központú világra.

A bogiság és a bogizmus

  • Forgách András

bogi – így, kisbetűvel. Ez a kiállítás címe. Titokzatos cím. Kire vonatkozik? Arra, akit a képek ábrázolnak, vagy aki a képeket készítette?

Az igazi fájdalom

Reziliencia – az eredetileg a fizikában, a fémek ellenállására használt kifejezés a pszichológia egyik sűrűn használt fogalmává vált a 20. század második felében.

Ezt kellett nézni

Lehet szeretni vagy sem – mi is megtettük már mindkettőt ezeken az oldalakon –, de nem nagyon lehet elvitatni Kadarkai Endrétől, hogy elképesztő szorgalommal és kitartással építi műsorvezetői pályáját.

Sohaország

Az európai civilizáció magasrendűségéről alkotott képet végleg a lövészárkok sarába taposó I. világháború utolsó évében járunk, az olasz fronton. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének egy katonája megszökik a századától, dezertál.

Hol nem volt Amerika

A mese akkor jó, ha minél inkább az olvasóról szól, és persze mindig kell bele főgonosz, akibe az elaludni képtelen néző a lappangó félelmeit projektálhatja, hogy a hős kardját kivonva leszámolhasson vele.

Kiágyazódás az autokráciából

  • Fleck Zoltán

Királyi út nincs. A sötét és büdös autokrá­ciából szűk, bizonytalan ösvények, apró lépé­sek vezetnek ki. Bármennyire is türelmetlenek vagyunk, meg kell becsülnünk ezeket; sok kis elmozdulás adhat lendületet a demokratikus fordulathoz.