Színház

Akárki hivatása

Színház

A bábos moralitás a középkori Akárki-történet modern, groteszk adaptációja. Számadás és utazás; egy hely, amit sosem láthatsz, valaki, aki sosem leszel. A halálközeli élményt megélt Akárki útjának lehetünk részesei, a változás macskakövein követhetjük, miközben napjaink erkölcsi tételei válnak az illusztráció tárgyává.

A nem létező társulat különböző területekről érkező fiatal alkotói formakísérletnek szánt előadása kiaknázza a bábjáték számos lehetőségét, a nagyok - mint írják: Blattner Géza, A. Tóth Sándor, Moholy-Nagy László - bábjáték-esztétikájának újragondolása és meghosszabbítása révén az előadás bátran túlmutat a megszokott kliséken. Akárki sokszínű és ötletes megjelenítése leszámol a műfaj konvencióival, az ősdramaturgia globális világunk szemete közepette telítődik újnak sajnos nem mondható tartalommal. Az új forma ("képernyőváltós platformjáték") és az összművészeti megjelenítés (zene és szcenika) ötösre vizsgázott, de az unalomig ismételt és ezúttal újat nem nyújtó társadalomkritika na meg a léha textúra kevésnek bizonyult.

Jó látni, ahogy a különböző művészeti ágak kreativitásukban hatékonyan találkoznak a színpadon, anélkül, hogy a hangsúlyok eltolódnának. Makra Viktória, Erdei Gergő, Pestalics Benjámin, Szolár Tibor sokrétű szervező jelenléte és Kovács Tamás rendezői ritmus- és arányérzéke ezen az estén nagykorúvá tette a bábműfajt. A progresszív bábszínházi gondolkodáshoz pedig nekünk, nézőknek is érdemes lesz felnőnünk.

MU Színház, március 13.


Figyelmébe ajánljuk

A kis pénzrablás

  • - ts -

Gyakorlatilag másodpercre ugyanakkor járunk Németország történelmében, mint a Good bye, Lenin! hősei. Az ország még két részben van, de a fal már ledőlt, a tegnap még oly zord határőrök már csak az üstöküket vakargatják, s nézik, hogyan suhannak el a Barkasok.

Papírpapság

Tradíció és haladás – a művészetektől a politikáig évszázadok óta ez a kettő harcol egymással, miközben a békésebb időszakokban jinként és jangként egészíthetik ki a másikat.

Becsap

  • Kiss Annamária

Irtó hangosan, ajtócsapkodással és kiabálással kezdődik a Budaörsi Latinovits Színházban tíz éve színpadra állított, most pedig a Vígszínházra hangszerelt Liliomfi-előadás. Ifj. Vidnyánszky Attila rendezte, és Szigligeti Ede nyomán Vecsei H. Miklós írta a szövegkönyvet és a dalszövegeket.