Színház

Caragiale Farsang

  • - ki -
  • 2012. április 19.

Színház

Caragiale Farsang című műve tényleg "vérbő komédia", még ha a hideg is ráz engem ettől a fordulattól. A nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színház hozta el a Budapesti Tavaszi Fesztiválra, Silviu Purcarete rendezésében.

Kétórás könnyed ujjgyakorlat, legalábbis a rendezést tekintve: Purcarete nem épít kemény gondolati alapzatot a szerelmi háromszögek és a belőlük adódó kavarodások köré, hanem hagyja folyni a sok színes kisember életanekdotáit, ami persze erős és tudatos rendezői döntés. A másik erős elem a díszlet: Dragos Buhagiar homokkal borította a játékteret. Ide, az üres színpadra tolat be oldalról egy kamion, melynek zárt teréből zenészek, színészek hordják le a nem túl sok holmit, melyekből legelőbb a borbélyüzlet jelzéseit állítják fel. Középen egy semmiből semmibe nyíló ajtó, amelyet akkor is kínosan pontosan használnak a játszók, amikor egyszerűbb lenne megkerülni, mert zsúfoltság támad a nyílásban. És a jelmezek is ezen a nyelven beszélnek: kombinéra felkapott bunda...

Az előadást kísérő feliratozás Parti Nagy Lajos fordítása-átirata - a közönség nevetése sokszor szól e szöveg poénjainak. Más esetben ez akár árthatna is a látottaknak - hiszen egy másik előadáshoz készült öntörvényű szövegről van szó -, itt azonban Parti Nagy kreativitása és humora találkozik Purcarete rendezésének fő irányával. Ezért aztán a nevetés a színészeknek is szól - a legnagyobb élményt a társulat okozta: megannyi perfekt alakítás, nagyszerű tehetségek botlanak egymásba a színpadon. Lenyűgöző a karbantartottság, a könnyedség, a fegyelem és az összjáték. A nagyszebeni társulat színészei - egytől egyig, ezért nincs névsor - nemcsak saját jelenlétre, saját poénra gyúrnak, hanem a másikéra is, ettől jobbak a jónál is. És persze a rendezőtől, aki tudja, hogyan kell mindezt érvényre juttatni - ajándék a közönségnek, az volt.

Radu Stanca Nemzeti Színház, Nagyszeben; Nemzeti Színház, március 24.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.