Balett

Álom luxuskivitelben

Színház

Kozma Attila koreográfiája és rendezése megpróbál utat találni Truman Capote könyve és az Audrey Hepburnnel ikonikussá váló film között: elkerülni a mozi szirupos kicsengését és megőrizni Capote társadalomábrázolását. A darab mégsem mer egészen eltávolodni a film vizuális világától, nem meri elidegeníteni a nézőt a várt-vágyott Hepburni jelmezektől és jelenetektől. Épp ezért minden kicsit zavarossá válik, erősen kapaszkodnunk kell, hogy követhessük az eseményeket: a gazdag férj után loholó Cily Hebrentch kalandjait és megismerkedését a szintén kitartott, fiatal íróval, Paul Varjakkal. A történetet nem ismerők számára jól jön az előadás előtt kiosztott ismertető, hiszen rengeteg, egy-egy epizód erejéig felbukkanó – de a konfliktusok szempontjából fontos – mellékszereplőt kapunk: a komikus japán felső szomszédtól kezdve az írót pénzelő szeretőn keresztül a gazdag férjjelöltekig. A megértés nehézsége ellenére a figurák egyedi koreográfiával vonulnak fel előttünk, amelynek alapját a 60–70-es évek jazz- és popzenéi jelentik. A balett is kimozdul a klasszikus irányokból; a modern táncok, a mozgásszínház elemei kerülnek előtérbe: sok játékossággal vegyítve. Kiemelkedik a két főszereplő, a Paul Varjakot táncoló Dragos Dániel és a Cilyt megformáló Kovalszki Boglárka, akiknek sokszor nem is egymással, hanem a mellékszereplőkkel táncolt kettőseik lesznek figyelemre méltóak. A koreográfia legemlékezetesebb része azonban még így is a színpadkép: a középen álló hatalmas bőrönd, mely a belső felén többszintes bérházat rejt; ki- és beforgatva, külön-külön szintjein mutatja az egymás kontextusában működő cselekményeket és szereplőket. A bőröndből élés ráadásul hatásos képi metaforája annak a véget nem érő, boldog-boldogtalan útkeresésnek is, amely – Capote kisregényéhez híven – sosem érhet nyugvópontra.

Miskolci Balett, Művészetek Palotája, február 23.

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.