Interjú

„Béke van”

Sebestyén Aba színész, rendező

Színház

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagjával a társulat helyzetéről, a Yorick Stúdió működéséről, a román színházi hagyományokról és a legújabb rendezéséről beszélgettünk, de szóba került az elmagányosodás, a hit és a múlt feldolgozhatósága is.

Magyar Narancs: Az időskori magányról szól a Kalamazoo cí­mű új rendezésed, Hernádi Judittal és Kern Andrással a főszerepben. Miért érdekelt ez a téma?

Sebestyén Aba: Konkrét darabra, szereposztásra kaptam felkérést Orlai Tibortól, és amikor kimondta a két színész nevét, már nem volt kérdés, hogy elvállalom-e. Azért a végső áment a darab elolvasása után mondtam. De láttam, hogy szerencsére megtalálom benne a kapcsolódási pontokat az értékrendemmel és az ízlésemmel is. Mert ha már komédiát csinálok, szeretném a legjobb minőségben. Ennek a darabnak a mély rétegeiben fontos mondanivaló van, így nemcsak egy vicces, szórakoztató esti program, hanem fontos kortárs problémákról is beszél. Például azt a kérdést is felveti, hogyan tovább egy-egy súlyos veszteség után. Nem feltétlenül kell az idősebb generációkra gondolni e tekintetben, sokféle élethelyzetben megjelenik a magány. Itt mind a két szereplő elveszíti az élettársát. És ilyenkor sok minden megfordul az ember fejében, legyen 30, 40, 50 vagy akár 70 éves. Hogy van-e egyáltalán értelme az életnek a nélkül az ember nélkül, akivel elképzeltük, hogy leéljük azt. Érdekelt, hogy ennek a két szereplőnek milyen belső lelki utakon, folyamatokon kell végigmennie ahhoz, hogy eljussanak addig a döntésig, hogy kilépnek a helyzetükből. Milyen az, amikor megpróbálnak nyitni, mennyi belső vívódás, frusztráció lehet bennük. Nevetünk, de megérezzük a sok-sok poén mögött a tragédiákat, gyötrelmeket.

MN: Hernádi és Kern híres páros.

SA: A próbák minden perce öröm volt. Gyönyörűen fel tudták mutatni a történet mélységét. Minden munkám során – függetlenül attól, hogy ismert, nagy színészekkel dolgozom, vagy a diákokkal az egyetemen – személyességre törekszem. Úgy érzem, a nélkül nem jutnak el a fontos üzenetek a néző lelkéhez. Hernádi Judittal és Kern Andrással is elértünk ehhez a személyességhez, a darabbeli szituáció problémáit valóban személyes attitűdből, gondolatokkal és belső tartalommal tudták megosztani. Így egyszerre lettek imádni valóan komikusak és esendők is, sokszor egyszerre, a különböző helyzetekben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.