Interjú

„Béke van”

Sebestyén Aba színész, rendező

Színház

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagjával a társulat helyzetéről, a Yorick Stúdió működéséről, a román színházi hagyományokról és a legújabb rendezéséről beszélgettünk, de szóba került az elmagányosodás, a hit és a múlt feldolgozhatósága is.

Magyar Narancs: Az időskori magányról szól a Kalamazoo cí­mű új rendezésed, Hernádi Judittal és Kern Andrással a főszerepben. Miért érdekelt ez a téma?

Sebestyén Aba: Konkrét darabra, szereposztásra kaptam felkérést Orlai Tibortól, és amikor kimondta a két színész nevét, már nem volt kérdés, hogy elvállalom-e. Azért a végső áment a darab elolvasása után mondtam. De láttam, hogy szerencsére megtalálom benne a kapcsolódási pontokat az értékrendemmel és az ízlésemmel is. Mert ha már komédiát csinálok, szeretném a legjobb minőségben. Ennek a darabnak a mély rétegeiben fontos mondanivaló van, így nemcsak egy vicces, szórakoztató esti program, hanem fontos kortárs problémákról is beszél. Például azt a kérdést is felveti, hogyan tovább egy-egy súlyos veszteség után. Nem feltétlenül kell az idősebb generációkra gondolni e tekintetben, sokféle élethelyzetben megjelenik a magány. Itt mind a két szereplő elveszíti az élettársát. És ilyenkor sok minden megfordul az ember fejében, legyen 30, 40, 50 vagy akár 70 éves. Hogy van-e egyáltalán értelme az életnek a nélkül az ember nélkül, akivel elképzeltük, hogy leéljük azt. Érdekelt, hogy ennek a két szereplőnek milyen belső lelki utakon, folyamatokon kell végigmennie ahhoz, hogy eljussanak addig a döntésig, hogy kilépnek a helyzetükből. Milyen az, amikor megpróbálnak nyitni, mennyi belső vívódás, frusztráció lehet bennük. Nevetünk, de megérezzük a sok-sok poén mögött a tragédiákat, gyötrelmeket.

MN: Hernádi és Kern híres páros.

SA: A próbák minden perce öröm volt. Gyönyörűen fel tudták mutatni a történet mélységét. Minden munkám során – függetlenül attól, hogy ismert, nagy színészekkel dolgozom, vagy a diákokkal az egyetemen – személyességre törekszem. Úgy érzem, a nélkül nem jutnak el a fontos üzenetek a néző lelkéhez. Hernádi Judittal és Kern Andrással is elértünk ehhez a személyességhez, a darabbeli szituáció problémáit valóban személyes attitűdből, gondolatokkal és belső tartalommal tudták megosztani. Így egyszerre lettek imádni valóan komikusak és esendők is, sokszor egyszerre, a különböző helyzetekben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.