Tánc

Biczók Anna

  • - sisso -
  • 2019. június 30.

Színház

Biczók Anna táncos, koreográfus szólóestet készített Egy lehetséges jövő előzményei címmel. A Budapesti Kortárstánc Főiskolán végzett, majd sokáig Hód Adrienn csapatával dolgozó alkotónak érthetetlen módon ez az első önálló vállalkozása. Biczók igen erősen és hatásosan tudja összekapcsolni a „story telling”-et az improvizációs és ugyanakkor szinte meditatív testtechnikákkal. Miközben képekkel, szövegekkel előhívott szlávos identitása plusz drámai ízt ad az élménynek.

Most Varga Vince zenei támogatásával belesűrítette az előadásba mindazt, amit eddig elszalasztott. Egy táncjáték, amelyben a táncos személyiségén keresztül saját időbelisége, felmenői története is megmutatkozik. Valójában táncművészeti kísérlet: egy ennyire jelenidejű színpadi műfajban hogyan lehet levezényelni egy időutazást. A prousti cím is arra utal, hogy a primer testi jelek mögött kutatja a mélyen elraktározott, a mozgás által előhívható információkat.

Mintha az eredmény néha neki magának is meglepetéseket okozna a színpadon, ahol egy asztal a társasága. Mintha egy TEDx-előadást tartana, tudományos a póz, de a saját életről szól a szöveg, amit előad és ettől kicsit groteszk lesz az egész. Közben táncol, izolált mozdulatokat mutat be, amiben pedig feloldódik az említett ellentét a manír és a mély gondolatok között.

Biczók Annának igen különleges stílusa van. Talán egy kicsit erősebb koncepcióra vár, hogy időben és térben biztosan helyezze el magát.

MU Színház, április 2.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.