Tánc

Bozsik Yvette Társulat: Antigoné

Színház

A társulat nem először dolgoz fel antik tragédiát, és nem először nyúl operához. Kíváncsian várakozom: mit lehet kezdeni a táncban a határozott motívumokkal, a nyers erővel és közismert történettel, ami az Antigoné? És mit Carl Orff operájával, amely a narrációt mégiscsak szövegszinten kínálja? Tud-e újat toldani ehhez Bozsik?

A válaszok sajnos nem mind pozitívak, s többnyire ezek is csak a második felvonásban kezdtek el derengeni. Akkor rajzolódott ki egyfajta ív, és állt össze valami az ógörög maszkokat felvonultató, egyiptomi reliefeket is idéző koreográfiából. Bátornak kellett volna lenni – a színházi álarcoknak helye lett volna az egész előadásban. Az értelmezés próbál hangsúlyokat kirakni: a halott fivér és Kreón befolyásának felcserélődése talán a legizgalmasabb; s így az igazi főszereplő a rossz döntéseihez is következetesen ragaszkodni akaró uralkodó, s az őt mindig kísérő elhunyt árnya lett. Antigoné és Iszméné kettősében is inkább utóbbi volt erőteljes, Antigoné figuráját egyedül az ítélet utáni öngyilkosságig vezető elzárás jelenete emelte meg.

Orff zenéje viszont nagyon is jól ült, ahogy a színpadképre sem lehet panasz. A tükröződő fényes táncfelület, a fényekkel való játék megteremtett egyfajta szürke-barna, archaikust idéző, ám időtlen pátoszt. A teret és a fényt, úgy tűnik, jobban tudták használni, mint a testet magát. A kar táncosainak összjátéka néhol zavaróan szétesett; a ritmustalan, egységet megbontó hibák sora szinte megdöbbentő volt. Ennél persze nagyobb baj, hogy a rendezés sokszor borzasztó kényelmesre sikeredett. Hosszú percek zajlottak mozdulat, történés nélkül, míg a színpadon állók várták, hogy az énekelt szöveg meséljen helyettük. Pedig valahogy azt képzelném, úgy kell ennek működni, hogy a tánc narrál – ha leveszem a szöveget, akkor is értsem: itt az Antigoné zajlik. Ehelyett szüntelenül hullott a temetést szimbolizáló könnyű, barna por.

Müpa, május 15.

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.