rés a présen

„Bűnnek tartanám”

  • rés a présen
  • 2023. január 25.

Színház

O. Horváth Sára drámaíró, rendező

rés a présen: Marosvásárhelyi rendező szak után író lettél Budapesten. Simán ment?

O. Horváth Sára: Abban az évadban, amikor kimentem Vásárhelyre Bocsárdi László rendezőosztályába tanulni, már lett volna két munkám, egy írói és egy rendezői, de az egyetem miatt kértem egy kis időt az intézményektől. Két évvel később, harmadévben ezeket a meghívásokat teljesítettem, a rendezői munka, egy Jean Cocteau-darab, az alapszakos diplomamunkám lett. Két évvel később a mesterszakos rendezői vizsgám már egy saját fejlesztésű színházi sorozat három előadása volt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Underground Termében. Szóval szépen lassan összeértek a szálak. Azóta dolgoztam rendezőként Debrecenben, Nyíregyházán és Veszprémben. Azt, hogy mikor és hol dolgozom, elsősorban a fogadó fél nyitottsága, kíváncsisága határozza meg.

rap: A Hitler ABBA-t énekel című darabodnak a Pinceszínházban tavaly év végén te lettél a rendezője. Mi ennek a története?

OHS: A Hitler… első verziója a Nyílt Fórum drámafejlesztő programjában alakult, de az akkori végeredményt nem tartottam érvényesnek, és közben lett is érdeklődés a darab iránt a Pinceszínház részéről, úgyhogy folytattam a szöveggel a munkát. Egy hónappal az olvasópróba előtt pedig újra átírtam a szöveget, mert sajnos egyeztetési okok miatt kiesett egy színész. Nem akarok mindenáron rendezni, a színházi alkotómunka érdekel, de közben egyrészt elkezdett hiányozni a rendezői nézőpont, másrészt az évek alatt kirajzolódott egy közösség körülöttem, akikkel szerettem volna, és majd szeretnék is együtt dolgozni.

rap: Kikkel készült az előadás?

OHS: Michac Gábor tervezte a jelmezeket, a zenét Szirtes Edina Mókus szerezte, a dramaturg Kiliti Krisztián volt. Mindhármukban maximálisan megbízom, mind ízlésben, mind minőségben, fél szavakból is megértjük egymást. A Pinceszínház egyik sajátossága, hogy nincs állandó társulat, ami a színészválasztás terén szabadságot ad, az egyeztetések terén pedig brutális logisztikát igényel. Hitlert Végh Péter játssza, akit Dobra Mara és Kakasy Dóra karakterei kísérnek. A jelen síkjában megjelenik az ABBA egyik tagja, akit Varga Klári alakít, Angela Merkelt pedig Herczeg Adrienn – a magyar Cate Blanchett – formálja meg. Január 28-án és február 4-én látható legközelebb a Pinceszínházban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.