rés a présen

„Bűnnek tartanám”

  • rés a présen
  • 2023. január 25.

Színház

O. Horváth Sára drámaíró, rendező

rés a présen: Marosvásárhelyi rendező szak után író lettél Budapesten. Simán ment?

O. Horváth Sára: Abban az évadban, amikor kimentem Vásárhelyre Bocsárdi László rendezőosztályába tanulni, már lett volna két munkám, egy írói és egy rendezői, de az egyetem miatt kértem egy kis időt az intézményektől. Két évvel később, harmadévben ezeket a meghívásokat teljesítettem, a rendezői munka, egy Jean Cocteau-darab, az alapszakos diplomamunkám lett. Két évvel később a mesterszakos rendezői vizsgám már egy saját fejlesztésű színházi sorozat három előadása volt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Underground Termében. Szóval szépen lassan összeértek a szálak. Azóta dolgoztam rendezőként Debrecenben, Nyíregyházán és Veszprémben. Azt, hogy mikor és hol dolgozom, elsősorban a fogadó fél nyitottsága, kíváncsisága határozza meg.

rap: A Hitler ABBA-t énekel című darabodnak a Pinceszínházban tavaly év végén te lettél a rendezője. Mi ennek a története?

OHS: A Hitler… első verziója a Nyílt Fórum drámafejlesztő programjában alakult, de az akkori végeredményt nem tartottam érvényesnek, és közben lett is érdeklődés a darab iránt a Pinceszínház részéről, úgyhogy folytattam a szöveggel a munkát. Egy hónappal az olvasópróba előtt pedig újra átírtam a szöveget, mert sajnos egyeztetési okok miatt kiesett egy színész. Nem akarok mindenáron rendezni, a színházi alkotómunka érdekel, de közben egyrészt elkezdett hiányozni a rendezői nézőpont, másrészt az évek alatt kirajzolódott egy közösség körülöttem, akikkel szerettem volna, és majd szeretnék is együtt dolgozni.

rap: Kikkel készült az előadás?

OHS: Michac Gábor tervezte a jelmezeket, a zenét Szirtes Edina Mókus szerezte, a dramaturg Kiliti Krisztián volt. Mindhármukban maximálisan megbízom, mind ízlésben, mind minőségben, fél szavakból is megértjük egymást. A Pinceszínház egyik sajátossága, hogy nincs állandó társulat, ami a színészválasztás terén szabadságot ad, az egyeztetések terén pedig brutális logisztikát igényel. Hitlert Végh Péter játssza, akit Dobra Mara és Kakasy Dóra karakterei kísérnek. A jelen síkjában megjelenik az ABBA egyik tagja, akit Varga Klári alakít, Angela Merkelt pedig Herczeg Adrienn – a magyar Cate Blanchett – formálja meg. Január 28-án és február 4-én látható legközelebb a Pinceszínházban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.