rés a présen

„Bűnnek tartanám”

  • rés a présen
  • 2023. január 25.

Színház

O. Horváth Sára drámaíró, rendező

rés a présen: Marosvásárhelyi rendező szak után író lettél Budapesten. Simán ment?

O. Horváth Sára: Abban az évadban, amikor kimentem Vásárhelyre Bocsárdi László rendezőosztályába tanulni, már lett volna két munkám, egy írói és egy rendezői, de az egyetem miatt kértem egy kis időt az intézményektől. Két évvel később, harmadévben ezeket a meghívásokat teljesítettem, a rendezői munka, egy Jean Cocteau-darab, az alapszakos diplomamunkám lett. Két évvel később a mesterszakos rendezői vizsgám már egy saját fejlesztésű színházi sorozat három előadása volt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Underground Termében. Szóval szépen lassan összeértek a szálak. Azóta dolgoztam rendezőként Debrecenben, Nyíregyházán és Veszprémben. Azt, hogy mikor és hol dolgozom, elsősorban a fogadó fél nyitottsága, kíváncsisága határozza meg.

rap: A Hitler ABBA-t énekel című darabodnak a Pinceszínházban tavaly év végén te lettél a rendezője. Mi ennek a története?

OHS: A Hitler… első verziója a Nyílt Fórum drámafejlesztő programjában alakult, de az akkori végeredményt nem tartottam érvényesnek, és közben lett is érdeklődés a darab iránt a Pinceszínház részéről, úgyhogy folytattam a szöveggel a munkát. Egy hónappal az olvasópróba előtt pedig újra átírtam a szöveget, mert sajnos egyeztetési okok miatt kiesett egy színész. Nem akarok mindenáron rendezni, a színházi alkotómunka érdekel, de közben egyrészt elkezdett hiányozni a rendezői nézőpont, másrészt az évek alatt kirajzolódott egy közösség körülöttem, akikkel szerettem volna, és majd szeretnék is együtt dolgozni.

rap: Kikkel készült az előadás?

OHS: Michac Gábor tervezte a jelmezeket, a zenét Szirtes Edina Mókus szerezte, a dramaturg Kiliti Krisztián volt. Mindhármukban maximálisan megbízom, mind ízlésben, mind minőségben, fél szavakból is megértjük egymást. A Pinceszínház egyik sajátossága, hogy nincs állandó társulat, ami a színészválasztás terén szabadságot ad, az egyeztetések terén pedig brutális logisztikát igényel. Hitlert Végh Péter játssza, akit Dobra Mara és Kakasy Dóra karakterei kísérnek. A jelen síkjában megjelenik az ABBA egyik tagja, akit Varga Klári alakít, Angela Merkelt pedig Herczeg Adrienn – a magyar Cate Blanchett – formálja meg. Január 28-án és február 4-én látható legközelebb a Pinceszínházban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.