Színház

A Kossuth-díjas rendező új előadását, Elfriede Jelinek Téli utazását január elején mutatják be a Vígszínház Házi Színpadán. Hatalomvágyról, gúnynevekről, sértődésről és a repertoárról túl hamar levett előadásokról beszélgettünk vele.

Vibráló fények, diszkózene, fekete-fehér-piros színszimbolika, plasztikus ruhaköltemények - a Justine sikkes. Minden jól áll neki: az egymás mögé sorakoztatott szalagfüggönyrétegek, amelyek megvilágítástól és vetítéstől függően jelenetről jelenetre változó teret rajzolnak ki, a szintipopos hangzás, a klipszerű tánc, a képregényes dizájn, a de Sade szellemében átírt slágerek.

Hogy mikor fog az ember gyanút, hogy nem pusztán jópofa színházi próbahelyzetet néz, hanem valami többet, nagyobbat markolót, nézője válogatja.

A fiatalok lelkesedtek érte, a premierközönség már visszafogottabban reagált. Patkányok, gyilkosság és áthallások az Újvidéki Színházban.

Januártól állami kézbe kerül a Budapesti Operettszínház. Az igazgatói megbízásra a közelmúltban kiírtak egy pályázatot, amit viszont eredménytelenné nyilvánítottak. Kerényi szerint minden a legnagyobb rendben van így.

A szakadár néptáncos az idén 25. évét ünneplő TranzDanz alapítója és egyetlen állandó tagja. Közfunkciót is vállalt az utóbbi években, és alkotóként sem vonult vissza: nemrég meglehetősen rendszerkritikus darabot mutatott be.

Egy sárga esőkabátos alak - Nagy Zsolt - vezet minket a Jurányi lépcsőin, majd találkozik-találkozunk egy lánnyal, akinek segítségre van szüksége. Így kezdődik - vagyis dehogy, hiszen már az előadás kezdete előtt elindul a játék, amikor egymást némi feszültséggel figyelve várjuk, hogy történjen valami.

Több tízezer halott a főszereplő: azok, akiket a világháborús magyar vérengzés megtorlásaként a háború után mészároltak le jugoszláv partizánok. Az előadás létrehozóival a szabadkai próbák közben beszélgettünk.

A Napló-szilánkok önálló estje után újabb Móricz-ősbemutatót jegyez Koltai Róbert, ezúttal a Thália Színházban. A Jelenetek 2 házasságból sajtótájékoztatóján az író unokája, Kolos Réka a móriczi életmű felélesztőjeként köszöntötte a hetvenedik születésnapját ünneplő színész- rendezőt. A Móricz-adaptációban Koltai Gubás Gabival alakítja az idősebb házaspárt, Egri Bálint és Sztarenki Dóra pedig a fiatalokat.

Ha nem ismernénk olyan irodalomrajongó kamaszt, aki utálja az iskoláját, a magyartanárát is eléggé, ráadásul - finoman szólva - küzdelmes viszonyban van a családjával, és József Attila vagy Thomas Mann jobb ismerőse, mint mindazok a nem létező barátok és ismerősök, akik nem veszik körül, tehát akinek az irodalomnál jobb menekülési útvonal a világból kifelé nincs is - ha nem ismernénk ilyen végtelenül magányos kamaszt, akinek irodalomrajongása oly ismerős nekünk is, azt hihetnénk, hogy Szabó Borbála csak úgy kifantáziált egy kamaszlányt a két macskájával, a könyveivel és a rossz családjával.

A magyar filmművészet fénykorának fontos alakja, Kazimir Károly színházának egyik csillaga az utóbbi időben eltűnt a közönség szeme elől. Visszavonulásról, társakról, múltról és jelenről beszélgettünk vele.

Kutyából nem lesz szalonna, de kacsából lehet színház: újkori mítoszaink, a városi legendák adják Schermann Márta összművészeti projektjének alapját. Ezzel a sajátos ferencvárosi városnéző túrával köszöntötte önmagát a kerület ifjú lakója, a tizenöt éves Trafó.

Amikor ma a fiatalokat, gyerekeket, középiskolásokat a holokauszt történetébe szeretnénk bevonni, az érzékenyítés volna a kulcsszó. Az eredeti képek, dokumentumok - holttesteket kotró gépek, felfoghatatlan halálgyárak, vagy a lezárt múltba, tehát "történelembe" helyezett elbeszélések - gyakran inkább elborzasztanak, elidegenítenek, lehetetlenné téve az érdeklődést, és főleg az átélést. A konkrét, átélhető emberi történetek, Anne Frank élete vagy az egyedi tárgyak, a kis teherautó, amelynek kis gazdája elpusztult, képesek jelen idővé formálni a távoli, megtörtént és lezártnak hitt történelmet. Nem így Az álomkommandó Szász János rendezésében a Pesti Színházban.