Színház

Hamvas Béla: Karnevál – k2

Színház

Kilencórás színházat rendezni és nézni is őrültség, de jófajta őrület, ami alaposan kizökkent a hétköznapokból. Ritkán van ilyen alkalom, a k2 Színház általában két részben játssza Hamvas Béla zseniális, nagy formátumú és méltatlanul elhanyagolt regényéből, a Karneválból készült előadást, ami persze így is nagyfokú elköteleződést igényel, nézők és játszók részéről egyaránt.

Az ördögkatlanos – bohémabb, szénaillatúbb, a csillagos eget is magában foglaló – bemutató után a Karnevál a Benczúr Házba költözött, és immár szalonokban, dísztermekben, stukkós lépcsőházban játszódik, miközben Róth Miksa ólomüveg ablakain keresztül – eleinte – még átdereng a decemberi napfény. Ahogy a regény is rendkívül változatos formákat, stílusokat, műfajokat szintetizál, úgy az előadás is különféle színházi eszközökkel kísérletezik: az egyik felvonásban például kettéosztják a közönséget, pontosabban a néző dönti el, Észak avagy Dél felé indul a szereplőkkel – hiszen a regénybeli Bormester Mihály személyisége is egyszerűen „kettészakadt”.
A második felvonás groteszk családi vígjáték, amelyben férfiak játszszák a nőket és fordítva – ami nemcsak kevésbé bántalmazó a nőkkel szemben, hanem sokkal jobban rávilágít a nemi szerepek sajátosságaira, mint egy realisztikusabb játékmód. Az utolsó előtti felvonásban vacsorát is kapunk – pont akkor, amikor bombázáshoz, légópincéhez, éhségtől megvadult szereplőkhöz ér a történet. De még bagelt falatozva is átélhető a háború jelentősége (vagy jelentéktelensége) a mindenségben – igaz, eddigre már mindenki nagyon fáradt, és néhányszor már átélte a teljességet és megfejtette a világot. Az egyébként hosszadalmas és lassan hömpölygő, spirituális felvonásban néhány pillanatig én is éreztem, hogy mindent értek. Csak aztán persze elfelejtettem.

Benczúr Ház, 2019. december 27.

 

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.