NAPOZÓ melléklet - rés a présen

„Hogy tovább élhessenek”

  • rés a présen
  • 2022. június 29.

Színház

Pócza Zoltán, a Szabadtéri Színházak Szövetségének elnöke, a Kőszegi Várszínház igazgatója

rés a présen: Június első hetében tartották a Szabadtéri Színházak Találkozóját a Városmajori Színpadon, a Szabadtéri Színházak Szövetségének szervezésében. Milyen szándék hozta létre ezt, és miért pont most?

Pócza Zoltán: A szövetséget 25 éve Gedeon József, a Gyulai Várszínház egykori igazgatója és Mátyás Irén, a Zsámbéki Nyári Színház akkori vezetője alapították – sajnos már egyikük sincs közöttünk –, és tulajdonképpen az ő álmuk valósult meg ezzel a fesztivállal. Régi ötlet volt, hogy utaztassuk a saját produkcióinkat, amelyek az adott játszóhelyen csak néhány előadást érnek meg egy-egy nyári szezonban, miközben sokkal több lehetőség van bennük. A Szabadtéri Színházak Találkozója csokorba gyűjtötte az előző év emblematikus előadásait, és a kulturális államtitkárság által támogatott rendezvény nagy siker lett. Nemcsak az volt a cél, hogy bemutassuk Budapesten ezeket az előadásokat, és összefoglalót adjuk a szabadtéri színházak munkájáról, hanem hogy a produkcióink tovább éljenek más befogadó helyeken, fesztiválokon.

rap: Lesz folytatás?

PZ: Jövőre a Veszprém–Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 projekt keretében a tizennégy tagtársunk egyike, a Kultkikötő helyszínein szeretnénk megrendezni a találkozót. Az idén minden tagintézményünk eleve úgy készült, hogy olyan előadást is létrehozzon, amelyet jövőre utaztatni lehet. A szabadtéri helyszínek legnagyobb problémája, hogy a különböző technikai feltételek miatt nehéz kőszínházi eladásokat befogadniuk. De azt az előadást, amelyik a szentendrei városháza udvarára készül, a Kőszegi Várszínházban is lehet majd játszani, vagy fordítva.

rap: Az idei fesztivál előadásai közül láthatjuk még máshol is valamelyiket?

PZ: Például a Dunakanyar jön a Kőszegi Várszínházba. A Hamlear Kisvárdán szerepel, a Vera az Ördögkatlanon.

rap: A fesztiválon kívül mit tartasz még fontos célnak a szabadtéri színházak számára?

PZ: Nemcsak a minőségi tartalmi, hanem az igényes infrastrukturális fejlesztéseket is. Hogy a jól kiépített színpad és nézőtér mellett legyen például normális közönségforgalmi tér, büfé, mosdó is. Az előadó-művészeti többlettámogatásnak köszönhetően van is lehetőség a fejlesztésekre. Az utóbbi években a szervezet elnökeként javasoltam, hogy célzottan írjanak ki támogatásokat erre a célra.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.