„Optimista voltam és vagyok”

Kardos József és a Trafó

  • Urfi Péter
  • 2012. június 29.

Színház

Kardos József is pályázott a Trafó vezetésére, de a szakmai bizottságnál Nagy József formailag hiányos beadványa lett a befutó. A főváros végül érvénytelenítette az egész pályázatot. Kardos szerint a szakmai bizottság hibázott, de a főváros vezetésének nem volt más lehetősége. Interjú.


Fotó: Németh Dániel

narancs.hu: Miért pályáztál?

Kardos József: Kezdjük azzal, miért nem pályáztam első körben. Azért, mert nem akartam Szabó Györggyel szemben indulni. Azok után, amit ő a Trafó élén a kortárs művészetért tett, nem láttam értelmét, hogy az intézmény általam helyeselt eddigi koncepciójával konkuráljak. Ráadásul Gyurival több mint húszéves szakmai-baráti kapcsolat köt össze. De a második kiírásra már kiderült, hogy az ő munkájára nem tart igényt a főváros, így Haraszti Zsolt és Nagy József mellett én is beadtam a saját szakmai tervemet. A Trafó nekem szívügyem, sokat dolgoztam velük együtt, a kortárs előadó-művészet nagyon közel áll hozzám, ezért izgalmas kihívásnak tartottam.

narancs.hu: Nem egészen erre irányult a kérdésem. Azért pályáztál, mert komolyan hittél abban, hogy nyerhetsz?

KJ: Hát persze! Különben mi értelme próbálkozni? Ahhoz túl nagy munka megírni egy ilyen anyagot.

narancs.hu: Csak azért kérdezem, mert a Dörner György és Bozsik Yvette körüli botrányok óta már a legnaivabbak is rájöhettek, hogy Budapesten akkor is kinevezik a Fidesznek tetsző jelöltet, ha az egész szakma őrjöng, és ha az aktuális kegyelt vállalhatatlan gányt ad le szakmai terv helyett.

KJ: Yvette-tel kapcsolatban ez erős kifejezés, bár valóban gyenge volt a pályázata, Nagy József pályázatát pedig nem ismerem. Szerintem inkább az a probléma, hogy a szakmai bizottság mindkét esetben szerepzavarban szenvedett. Nem azt kellene ilyenkor nézniük, milyen nagyszerű művész az illető, hanem hogy az adott pozícióra mennyire meggyőző koncepcióval rendelkezik. Sajnos úgy érzem, hogy abban a pillanatban, amikor Kossuth-díjas vagy érdemes művész áll a bizottság elé, akarva-akaratlan elkezdenek kettős mércével gondolkozni.

narancs.hu: A Narancs forrásai szerint a Fidesz által támogatott jelenlegi jelölt viszont konkrétan egy négyoldalas anyagot bírt benyújtani (lásd háttércikkünket), ami nemcsak formailag elégtelen, hanem egyenesen röhejes. De a szakmai bizottság így is 5-2 arányban megszavazta Nagy Józsefet, csak Tarlós nem volt hajlandó kinevezni.

KJ: Magyarországon egyre kevesebben gondolják, hogy egy pozíció elnyeréséhez fontosabb a felkészültség, mint a kapcsolati tőke. Én, azt hiszem, eléggé optimista voltam. Azt feltételeztem, hogy a második kiírás elbírálásakor már más szempontokat vesznek figyelembe. Egyébként véleményem szerint Tarlós István jól döntött, sőt ebben a kényszerhelyzetben az egyetlen bölcs döntés a pályázat érvénytelenítése volt. Ugyanis az elbírálás folyamata teljesen szabálytalan volt, mivel a szakmai bizottságnak vissza kellett volna dobnia Nagy József pályázatát azon formai hiányosságok miatt, amelyekről maga a főváros tájékoztatta a nyilvánosságot.

narancs.hu: Az indoklásban a pályázat érvénytelenítésének okaként megemlítik, hogy hiányzott a szakirányú végzettséged. Amire egyébként a pályázati anyagod első bekezdésében magad hívod fel a figyelmet.

KJ: Valóban, erdőmérnökként végeztem, és nem vagyok kitüntetett művész (az érdemes és kiváló művész címek birtokosai, illetve a Kossuth-díjasok szakirányú képesítés nélkül is lehetnek színházigazgatók – U. P.). Erről előzetesen egyeztettem Csomós Miklós alpolgármesterrel, aki tájékoztatott, hogy a miniszter egyedi felmentést adhat ez alól a kötelezettség alól, ha van legalább ötéves vezetői gyakorlatom. És mivel rengeteg egyéb mellett tíz évig voltam a Sziget programigazgatója és ugyanezt a munkakört láttam el a pécsi EKF-nél, így azt hiszem, ez nem jelenthet áthághatatlan akadályt.

narancs.hu: Hogyan mehetett át Nagy József pályázata a bizottságon? A te 64 oldalas munkád talán túlírt néhol (Kardos terveiről lásd keretes írásunkat), de a négy oldal ránézésre sem elég, hiszen a kiírás nyolc pontban rögzíti azokat az átfogó témákat, amelyeket a beadványnak tartalmaznia kell: a részletes üzleti tervtől a művészeti koncepción át a marketingstratégiáig és az együttműködők listájáig.

KJ: Ezt én sem értem. Amikor bevittem a pályázatomat, az átvételnél rögtön átnézték, tartalmaz-e minden szükséges fejezetet és mellékletet. Nagy József általam is nagyra becsült, világhírű művész – emiatt nála talán eltekintettek ettől. De a szakmai bizottságnak ezt észlelnie kellett volna.

narancs.hu: Meglehetősen különös összetételű ez a bizottság (lásd keretes írásunkat).

KJ: Igen, ezt szóvá is tettem: a bizottsági meghallgatáson jegyzőkönyvbe mondtam, hogy furcsállom az egyik személyesen érintett bíráló felkérését, de hangsúlyoztam, hogy ennek ellenére bízom a bizottság elfogulatlan döntésében.

narancs.hu: Újra kiírták a pályázatot. Elindulsz rajta?

KJ: Igen, mindenképpen.

narancs.hu: Nagy József mögött ott áll a színházi világ nagy területfoglalója, a magyar teátrumi tartomány fideszes helytartója. Ezzel szemben Páva Zsolt és Káel Csaba neked írt ajánlása kevés lesz, ha Nagy József végre összerak egy formailag minimálisan megfelelő pályázatot.

KJ: Én inkább úgy fogalmaznék, hogy mivel a szakmai bizottságból jelen körülmények között is csak ketten szavaztak rám és öten rá, így valódi esélyem akkor lehet, ha Nagy József nem indul. A többi szóbeszéddel egyszerűen nem szeretnék foglalkozni. Továbbra is bízom benne, hogy a végén szakmai döntés fog születni, és nem az egyéb, szubjektív szempontok győznek, különben nem pályáznék újból. Meggyőződésem, hogy mindenkinek ez az érdeke a közönségtől a szakmán át a politikai döntéshozókig.

Pártatlan zsűri

Nagy József a másik két jelölttel ellentétben nem hozta nyilvánosságra pályázatát, de a narancs.hu több forrásból úgy tudja, hogy első számú helyettesének korábbi táncosát, Gemza Pétert jelölte, aki jelenleg a Csokonai Színház koreográfusa. A debreceni színház igazgatója, tehát Gemza főnöke az a Vidnyánszky Attila, aki a Trafó pályázatáról döntő szakmai bizottságot kinevező, ötfős Színházművészeti Bizottság legbefolyásosabb tagja. A szakmai bizottság elnöke Orbán Gyöngyi fideszes önkormányzati képviselő, szakmai tagjai Vona Tibor, az Experidance ügyvezető igazgatója, Topolánszky Tamás, az egri színház tánctagozatának vezetője, Dobay Dezső, az RS9 Színház igazgatója és Várszegi Tibor, a jászberényi Malom Színház igazgatója. Egyikükről se mondhatni, hogy a kortárs színházi és táncszakma legnagyobb súlyú képviselői, bár Dobay maga is tagja a Színházművészeti Bizottságnak. Várszegi Tibor delegálása különösen visszás, mivel szorosan kötődik Nagy Józsefhez és Gemza Péterhez: akármilyen abszurdul hangzik is, mindkettőjükkel alapított már színházat. Életrajza szerint részt vett a Nagy József Regionális Kreatív Műhely létrehozásában, majd a koreográfusról fotóalbumot jelentetett meg. Gemza színházi adatlapján pedig ez szerepel: „1990-ben Jászberényben Várszegi Tiborral közösen megalapítják a Pont Színházat. Ez az együttműködés a mai napig tart, több előadás született belőle.”


Kardos programjából

narancs.hu: Pályázatod szerint – Bozsikhoz hasonlóan – a korábbi igazgató által kijelölt irányba indulnál, ráadásul a stábot is megtartanád. Mi az, amiben viszont változtatnál?

Kardos József: Számos ilyen pont van, most három témát említek. Az egyik a produkciók utóélete. A Trafó által anyagilag is támogatott előadások hazai és külföldi fellépéseit sokkal jobban lehetne menedzselni. Ezért létre szeretnék hozni – először a Trafó keretein belül – egy produkciós irodát, amely a magyar társulatokat felkarolná, és ezzel őket és a Trafót is pluszbevételhez juttatná. A Trafó nemzetközi presztízse nagyban hozzájárulhatna a sikerhez. A másik, ami kicsit zavar, az alagsor szerepe. A klub jelenlegi állapotában mindenre alkalmatlan, heti három bulit tartanak ott, pedig ennél többre hivatott. A Szabó Gyuri által példás módon felhalmozott tartalékból 20-30 milliót befektetnék ennek felújításába, egy sokfunkciós, étteremként is üzemelő, a Trafó programstruktúrájának szerves részét képező helyszín kialakításába. Végül pedig nagyobb teret adnék néhány kiemelkedő, határon túli magyar társulatnak. Nem kész előadásokat hívnék meg, a produkciók itt jönnének létre, magyarországi közreműködőkkel. Így nem csak ennek a nehéz helyzetben lévő kisebbségi-alternatív szcénának biztosítanánk lehetőséget, de elősegítenénk az egymástól távol dolgozó művészek egymásra találását, és a budapesti közönség látóterét is szélesítenénk.

 


Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Pokolba a tűzijátékkal! – Ünnepi beszéd

Kedves Egybegyűltek, kedves Olvasók! Önök már túl vannak rajta, mi (nyomda+munkaszüneti nap) még csak készülünk rá, mégis nagyon jó érzés így együtt ünnepelni ezt a szép évfordulót. 25 év! Egy negyedszázad, belegondolni is felemelő! Több mint jubileum, egyenesen aniversarium!

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.

„Az elégedetlenség hangja”

Százezrek tájékozódtak általa a napi politikáról a Jólvanezígy YouTube-csatorna révén, most mégis úgy döntött, inkább beáll a Kutyapárt mögé, és videókat készít nekik. Nemcsak erről, hanem a Fidesz online bénázásáról is beszélgettünk.