Kihirdették a színikritikusok díjainak jelöltjeit

  • narancs.hu
  • 2019. július 16.

Színház

A várományosok között 5 kategóriában szerepel a Miskolci Nemzeti Színház A velencei kalmár című előadása és a Radnóti Miklós Színház 10 című produkciója. De érdekelt többek között a Katona József Színház, az Örkény Színház és több független előadás is.

40. alkalommal ismeri el az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeit a Színházi Kritikusok Céhe.

Idén huszonkét színikritikus vett részt a voksolásban, akik ezúttal is 15 kategóriában adták le voksaikat. A helyezésekért adott pontok megszámlálásával kialakult a legjobbak listája, amelyen kategóriánként három (holtverseny esetén négy) név található, a győztesek személye azonban csak a szeptember 22-i gálaesten derül ki.

Májusban már bejelentették, hogy az életműdíjat Pogány Judit kapja.

A céh posztumusz különdíjjal tiszteleg a nemrég elhunyt Radnai Annamária dramaturgi és fordítói munkássága előtt.

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg:

  • Fábián Péter–Benkó Bence: Eklektikon 2048
  • Kelemen Kristóf: Megfigyelők
  • Székely Csaba: 10

A legjobb előadás:

  • 10 (Radnóti Színház; rendezte: Sebestyén Aba)
  • A velencei kalmár (Miskolci Nemzeti Színház; rendezte: Mohácsi János)
  • Az Ügy (Soharóza, Trafó Kortárs Művészetek Háza, CAFe Kortárs Művészeti Fesztivál; rendezte Halas Dóra, Nagy Fruzsina)

A legjobb rendezés:

  • 10 (Radnóti Színház; rendezte: Sebestyén Aba)
  • A Platonov (Katona József Színház; rendezte: Székely Kriszta)
  • A velencei kalmár (Miskolci Nemzeti Színház; rendezte: Mohácsi János)
  • Jeanne D’Arc – a jelenidő vitrinében (Katona József Színház; rendezte: Hegymegi Máté)

A legjobb zenés/szórakoztató előadás:

  • Állami Áruház (Kecskeméti Katona József Színház; rendezte: Fábián Péter, Benkó Bence)
  • Chicago (székesfehérvári Vörösmarty Színház; rendezte: Horváth Csaba)
  • Valahol Európában (Szegedi Nemzeti Színház; rendezte: Szőcs Artur)

A legjobb független színházi előadás:

  • Az Ügy (Soharóza, Trafó Kortárs Művészetek Háza, CAFe Kortárs Művészeti Fesztivál; rendezte Halas Dóra, Nagy Fruzsina)
  • csRSnyés (Hybridkult Produkció; rendezte: Botos Éva)
  • Megfigyelők (Trafó Kortárs Művészetek Háza; rendezte: Kelemen Kristóf)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás:

  • A boldog herceg (szombathelyi Mesebolt Bábszínház, Kőszegi Várszínház; rendezte: Jeles András)
  • Coraline (Budapest Bábszínház; rendezte: Ascher Tamás)
  • Lúdas Matyi (pécsi Bóbita Bábszínház; rendezte: Markó Róbert)

A legjobb férfi főszereplő:

  • Görög László (A velencei kalmár, Miskolci Nemzeti Színház)
  • Kocsis Gergely (A Platonov, Katona József Színház)
  • ifj. Vidnyánszky Attila (A diktátor, Vígszínház)

A legjobb női főszereplő:

  • Mészáros Blanka (Jeane d’Arc – a jelenidő vitrinében, Katona József Színház)
  • Simkó Katalin (Árvácska; Dollár Papa Gyermekei, Trafó Kortárs Művészetek Háza)
  • Szirtes Ági (Rozsdatemető 2.0, Katona József Színház)

A legjobb férfi mellékszereplő:

  • Krisztik Csaba (Octopus, avagy Szent György és a sárkány; Színház- és Filmművészeti Egyetem)
  • Nagy Ervin (A Platonov, Katona József Színház)
  • Znamenák István (Patika, Örkény István Színház)

A legjobb női mellékszereplő:

  • Csákányi Eszter (Secondhand, Örkény István Színház)
  • Halász Judit (A vándorkutya, Vígszínház)
  • Kerekes Éva (Patika, Örkény István Színház)
  • Sodró Eliza (10, Radnóti Színház)

A legjobb díszlet:

  • A velencei kalmár (Miskolci Nemzeti Színház; tervezte: Mohácsi András)
  • A vihar (Budapest Bábszínház; tervezte: Cziegler Balázs)
  • Megfigyelők (Trafó Kortárs Művészetek Háza; tervezte: Schnábel Zita)

A legjobb jelmez:

  • Az Ügy (Soharóza, Trafó Kortárs Művészetek Háza, CAFe Kortárs Művészeti Fesztivál; tervezte:  Nagy Fruzsina)
  • Jeanne d’Arc – a jelenidő vitrinében (Katona József Színház; tervezte: Kálmán Eszter)
  • Secondhand (Örkény István Színház; tervezte: Ignjatovic Kristina)

A legjobb színházi zene:

  • 10 (Radnóti Színház; zeneszerző: Cári Tibor)
  • A velencei kalmár (Miskolci Nemzeti Színház; zeneszerző: Kovács Márton)
  • Az Ügy (Soharóza, Trafó Kortárs Művészetek Háza, CAFe Kortárs Művészeti Fesztivál; zeneszerző:  Bartha Márk, Halas Dóra)

A legígéretesebb pályakezdő:

  • Markó-Valentyik Anna
  • Tarnóczi Jakab
  • Vizi Dávid

Az esemény színhelye ezúttal a Katona József Színház lesz, rendezője Markó Róbert. A díjátadón közreműködnek majd a Katona József Színház, az Orlai Produkciós Iroda és a Vaskakas Bábszínház művészei.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.