A roma színház kérdései

Kritikára várva

Színház

A Független Színház Mit ér a színház, ha roma? című workshopja a május 5. és 9. között rendezett Roma Hősök – 5. Nemzetközi Roma Színházi Fesztivál felvezető programja volt. A magyarországi roma színház története, mai helyzete, beágyazottsága, de főleg a dilemmái álltak a romák és nem romák beszélgetése köré épülő program középpontjában.

Romák csupán az alkotók között képviseltették magukat, bár nagyon izgalmas lett volna egy olyan felállás is, ahol a szakírók, urambocsá! színikritikusok közt is akadnak romák, de ez egyelőre merő utópia. Nem csupán a szokásos alulreprezentáltság, de e szakmák perspektívátlansága miatt is. A workshop annyiban bizonyult a Független Színház szempontjából önreflektívnek, hogy az általuk rajzolt térképen önmagukat is elhelyezték, miközben végig nyitottak maradtak a külső szempontokra is. Vagyis a szervezők úgy teremtették meg a beszélgetés körülményeit, hogy nem uralták le és nem kezelték PR-felületként a programot, amely teljesen hierarchia­mentesen, barátságos légkörben, változatos keretek között valósult meg.

A Független Színház mára megkerülhetetlen szereplője, sőt motorja a roma színház intézményesülésének és emancipációjának. Általuk váltak branddé a „roma hősök”; a társulat vezetője, Balogh Rodrigó álláspontja szerint ugyanis a polgárosodáshoz, az emancipációhoz elengedhetetlen a színház, amelybe viszont (drámai) hősök kellenek. A kifejezés a gondozásukban megjelent két drámakötet és az általuk szervezett nemzetközi fesztivál mellett workshopjaik, oktatási segédanyagaik címében is szerepel, de megtalálható a fesztivál első napján elinduló, egyelőre csak angol nyelvű online gyűjtemény, a Roma Heroes Digital Collection of European Roma Theater and Drama (romaheroes.org) nevében is. E hiánypótló projekt az európai roma színjátszás sokszínűségére hívja fel a figyelmet, alkotókat, társulatokat, drámákat mutat be, de a dokumentálás, a tudományos kutatások szempontjából is fontos szerepe van. Balogh Rodrigó ennek a gazdag anyagnak persze csak egy kis szeletét mutatta be az európai és magyar roma színház történetéről szóló gyorstalpalóján. Európában két roma kőszínház létezik: a (Sztálin idején alapított) Teatr Romen Moszkvában és a Teatr Romanc Kijivben (ma az ukrán hadsereg egyik főhadiszállása). Magyarországon az első, cigány színjátszással foglalkozó műhely Csemer Géza 1994-ben elindított Napháza volt. Azóta sok kezdeményezés, társulat jelentkezett, amely vagy előbb-utóbb hamvába holt, vagy elveszítette a roma fókuszát. Ilyen volt, talán sokan még emlékeznek is rá, a Maladype is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.