L. Simon László a tao-pénzekről: vannak olyan intézmények, akik nyilvánvalóan jobban fognak járni és vannak, akik rosszabbul

  • narancs.hu
  • 2019. január 23.

Színház

Elkészült a színházi támogatások felosztásáról szóló tervezet, közben a független színházak továbbra is teljes bizonytalanságban vannak.

A kormány egyik napról a másikra megszüntette kultúrtao rendszerét és helyette 37,5 milliárd forintos költségvetési támogatást irányzott elő kormány a kulturális élet szereplőinek derült ki – néhány héttel ezelőtt.

Bár L. Simon László az ATV Egyenes Beszéd Kontrában kedd este bejelentette, hogy a tervezet elkészült, a részletekről szinte semmit nem árult el, így gyakorlatilag továbbra sem látni, hogy ez a támogatás miként fog eloszlani, miközben az alternatív színházak teljes bizonytalanságban vannak.

A paprikás hangulatú beszélgetés alatt a képviselő tagadta azt a kijelentést, hogy a színházak nem tudják hosszútávon miből fogják finanszírozni működésüket. Véleménye szerint kiváló felosztási szabályzati rendszer készült, vannak intézmények akik nyilvánvalóan jobban és vannak, akik rosszabbul járnak.

Bár az elosztási rendszer részletei a saját bevallása szerint sem nyilvánosak, ennek ellenére kijelentette, hogy a színházi vezetők egy része már tudja mennyi pénzt fog kapni, egy része pedig pályázni fog. Ezek az intézmények a pályázati kiírásoknak megfelelően illetve a kormányzat által meghirdetett szakmai programoknak megfelelően fognak tudni forráshoz jutni. Arról, hogy a rendszer átalakítása legsúlyosabban a független színházakat érintette, azt mondta, "azok a független színházak, akik minőségi munkát fognak végezni, nem szenvednek majd hiányt."

Majd arra a kérdésre, hogy mégis ki dönti el, hogy mi számít minőségi munkának már sokkal árnyaltabb választ adott. Mint mondta, erre vannak szakmai vezetők, szakmai államtitkár, de mégis felháborodott azon a műsorvezetői megjegyzésen, hogy mostantól politikusok döntenek az elosztásról.

A tao megszűnésének és központosításának következményeiről még novemberben közöltünk átfogó írást print kiadásunkban.

Reszketés a függöny mögött

A miniszterelnök is büszkén elmondta tusványosi beszédében: a színházlátogatók száma jelentősen nőtt Magyarországon. Valóban egyre több a játszóhely, és a rendszerváltás óta nem volt annyi új bemutató és színházba járó ember, mint 2017-ben, amikor 8 millió jegyet adtak el.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.