Küzdelem az Operettszínházért

Légy az icipici párocskám!

szerző
Pálos Máté
publikálva
2018/38. (09. 20.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Hárman versenyeznek az egyik legnagyobb magyar színház, a Kero-botrány után új utak felé induló Operett igazgatói székéért. A színfalak mögött izzik a NER-en belüli kultúrharc, az igazi kérdés információink szerint az: meddig terjed a Vidnyánszky-kör befolyása?

Belharcok, ad hoc szövetségek, meglepő feljelentések és titkos paktumok jelzik: közeledik a döntés a fenntartó minisztérium, az Emmi által a Budapesti Operettszínház főigazgatói posztjára kiírt pályázatáról. Pedig az ügymenet látszólag kevéssé operetti, akár unalmasnak is nevezhetnénk: az ötéves igazgatói megbízatás lejártával a minisztérium nyílt pályázatot ír ki, majd különböző szakmai bizottságainak (színházművészeti, zenei, tánc) bevonásával összehív egy másik, az előzőnél nagyobb és vegyesebb bizottságot a beérkezett anyagok szakmai elbírálására.

 

Menyasszonytánc

 

A bizottság ajánlatot tesz, a miniszter megbízza az új vezetőt – ideális esetben nyilván az ajánlatot elfogadva, hiszen miért ne hallgatna egy miniszter egy szakmai bizottságra. De 2018 kultúrharctól és a NER-en belüli érdekcsatározásoktól hangos őszén biztosított az izgalom – még a történet főszereplői sem tudhatják, vajon mire elég a saját politikai hátszelük.

Miután beszéltem több, a szcénára és a minisztériumon belüli erővonalakra rálátó forrással, a következő lényegi kérdéshez lyukadtam ki: vajon Kásler Miklós megtenné-e újra főigazgatónak azt a Lőrinczy Györgyöt, aki éppen egy Narancs-interjúban (Magyar Narancs, 2017. június 15.) tette egyértelművé, hogy minden kinevezését Balog Zoltánnak köszönheti, és aki éppen erre hivatkozva mondott le augusztusban a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöki posztjáról, látszólag előzékenyen átengedve a terepet az új miniszter bizalmi emberének? Miközben például Fekete Péter kulturális államtitkár vagy a színházművészeti bizottságba idén visszatérő Vidnyánszky Attila sem támogatják a jelenlegi igazgató újrázását – de ezzel máris átléptünk az értesülésekre és szóbeszédekre támaszkodó esélylatolgatás terepére. Úgyhogy nézzük előbb a tényeket!

Az Operettszínház durván évi 4,5 milliárd forintból gazdálkodik, ebből megközelítőleg 2 milliárd a költségvetési támogatás, teljes állásban közel 450 közalkalmazottnak ad munkát, évi minimum 450 előadást tart, és 300 ezres fizetőnéző-számot kell elérnie. Lőrinczy 2014-ben váltotta a színházat közel 14 évig igazgató Kerényi Miklós Gábort, művésznevén Kerót, aki művészeti vezetőként folytatta a vállaltan menedzserszemléletű Lőrinczy mellett. Az új vezetés hozott új színeket a színház munkájába, ha ez nem is volt látványos, Kerényi operetteszménye mellett kísérletezőbb gesztusok is megjelentek.

A #metoo-bomba utáni Kerényi-botrány nemcsak a társulatot rázta meg, de szétszakította a barátságot és a szakmai együttműködést is: Maros Ákos színész-táncos Kerényit erőszak alkalmazásával vádolta. A „vállfaügyben” a művészeti vezető tagadott, mégis a felmentését és nyugdíjazását kérte a főigazgatótól, mire Lőrinczy belső vizsgálatot indított, és azonnal felmondott Kerényinek. Lőrinczy azt mondta, saját etikai mércéje szerint cselekedett, Kerényi meg azt, hogy önös érdekből elkövetett puccs áldozata lett. Mindenesetre a szétválás után – állította kérdésemre válaszolva egy színikritikus – felgyorsult a színház szakmai fejlődése: fiatal rendezők, újszerű koncepciók jelentek meg, érződött, hogy változott a koncepció, jobban érvényesülhetett Lőrinczy nyitottsága, ráadásul a közelmúltban létrejött művészeti tanácsban Székely Kriszta és Béres Attila rendezők is helyet kaptak. Akárhogy is, a 2014 és 2018 közötti időszakban megnyílt a Kálmán Imre Teátrum, olyan új szakemberek hoztak új színt a társulat munkájába, mint Bodor Johanna balettigazgató, és olyan szakmai sikereket ért el a teátrum, mint A chicagói hercegnő beválogatása a POSZT-ra.

Az igazgatói székre most pályázók közül egyedül Lőrinczy hozta nyilvánosságra az általa beadott anyagot, amely a mellékelt szándék- és támogató nyilatkozatok nélkül 80 oldal, azokkal együtt 150. A jelenlegi vezető ráadásul maga mögött tudhatja a társulat többségének támogatását: a szeptember 11-re összehívott rendkívüli társulati ülésen megjelent 423 társulati tagból a pályázók meghallgatása után 53 százalék szavazott Lőrinczyre, nem egészen 35 százalék Szente Vajkra, 9 százalék Kiss B. Attilára. Kerényi sokak meglepetésére szintén a pályázók között volt, de közvetlenül a szavazás előtt, beszédének végén bejelentette visszalépését. Ettől még Kerényi trollakciója lehetett sikeres, ugyanis a visszalépéséig, ahol lehetett, Lőrinczy alkalmatlanságáról és szakmai felkészületlenségéről beszélt. De lássuk az igazi kihívókat részletesebben!

 

A víg özvegy

A Kossuth-díjas operaénekes, Kiss B. Attila pályázatáról és szándékairól keveset tudni, nemcsak nem hozta nyilvánosságra az anyagot, de nyilatkozatot sem találtunk tőle a témában, a Fidelio pályázókat bemutató cikkében sem vállalta a megszólalást. Sajtóinformációk szerint a Magyar Művészeti Akadémia elnökségében ülő tenor Szabó P. Szilveszter társulati taggal közösen pályázott, de állítólag tanács­adóként Kerényi is szerepet vállalt az anyag elkészítésében. Tény, hogy Kiss B. korábban többször dolgozott Kerényivel, s Kerényi a beszédében lényegében az ő támogatására biztatta a társulatot. Kiss B. beszédéről annyit tudunk, hogy a „magyar” és a „nemzeti” szavak sűrűn hangoztak el benne, ami egyébként összhangban van egy egészen más témájú, de sokat idézett Kiss B.-nyilatkozattal, amely szerint „sokkal tudatosabban él bennünk [az erdélyiekben – a szerk.] a nemzettudat, mint sok olyan nemzettestvérünkben, akiknek nem »adatott meg« ez a kisebbségi sors”. Kiss B. évek óta a Vidnyánszky-féle Magyar Teátrumi Társaság (MTT) aktív tagja, a Népszavának ki is mondta, hogy az MTT támogatását élvezi.

A meglepetésember a műsorvezetőként, színészként és rendezőként is ismert Szente Vajk, aki az Operett társulatával készítette el nemrég az Apáca show című Rosta Mária-szuperprodukciót. (Ezt a Szegedi Szabadtéri Játékokon mutatták be, de ősszel az Operettszínház is játssza majd.) Szente sem hozta nyilvánosságra Megint szép lesz című pályázatát, de az állítólag százoldalas anyag alapcéljait egy bő kétperces Facebook-videóban foglalta össze, ebben ilyeneket állít: „értékes színpadi műveket kell bemutatnunk a lehető legmagasabb szakmai minőségben”, valamint „a nemzeti gondolat a legerősebb mozgatója kell legyen a műsortervünknek”. Szente állítólag egyedül adta be a pályázatot, de a Fideliónak azt mondta, az a csapat áll mögötte, amellyel évek óta dolgozik. Szente elvitte a társulati szavazatok harmadát, így akár az is előfordulhat, hogy látszólag számottevő politikai támogatottság nélkül ő lesz a nevető harmadik.

A következő lépés az, hogy a minisztérium összehívja a szakmai döntőbizottságot, amihez azonban hivatalosan is ki kellene jelölni a tárca mellett működő előadó-művészeti bizottságok közül a Színházművészeti Bizottság új tagjait. A várható névsor: a veszprémi teátrumot vezető MMA- és MTT-tag Ober­frank Pál, a Nemzeti Színházat igazgató és az MTT-t vezető Vidnyánszky Attila, az MMA színházi tagozatát irányító Rátóti Zoltán (a Nemzeti Színház színészeként Vidnyánszky beosztottja), a Pesti Magyar Színházban rendező MTT-tag Zalán János és az Udvari Színházat igazgató Andrási Attila, szintén MTT-tag – e neveket minden forrásunk megerősítette, gyakorlatilag már csak a hivatalos pecsét hiányzik. (Andrási Attiláról lásd portrénkat a múlt heti számban: A közbátor, Magyar Narancs, 2018. szeptember 13.) E bizottság két tagot delegál a zene- és a táncművészeti bizottság egy-egy delegáltja mellé az Operett igazgatójáról döntő zsűribe, amelybe további három személyt küld a minisztérium, és ketten érkeznek a társulattól. Úgy tudjuk, Peller Károly, a színház közalkalmazotti tanácsának elnöke mellett a szakmai zsűriben lesz Rónai Pál karmester-zeneszerző, Rost Andrea operaénekes, Vincze Balázs koreográfus, Balázs Péter szolnoki színházigazgató és Kirják Róbert, a nyíregyházi teátrum vezetője. A zsűri csak javasol, ráadásul átengedhet több jelöltet is, akiket szakmailag támogatandónak talál, a miniszter pedig – nemcsak elvben, hanem a gyakorlatban is – ezek után úgy dönt, ahogy akar, vagyis akár teljesen figyelmen kívül hagyhatja az ajánlást. Úgy tudjuk, a zsűrinek szeptember 22-ig kell üléseznie, onnan még egy hónapja van Káslernek a megbízatás aláírására. Hogy a döntést egyedül ő hozhatja meg vagy abba beleszólhat a kulturális államtitkár is, az elsősorban az államtitkár érdekérvényesítő képességén múlik.

A mellesleg Lázár Jánossal baráti viszonyt ápoló Lőrinczy számos kultúrpolitikai pozícióhoz jutott Balog minisztériumában, ám amióta Lázárt és Balogot levették a tábláról, ezeket sorban elengedte vagy elveszítette – például kikerült a színházművészeti bizottságból is. Lemondását az NKA éléről szintén úgy magyarázta a sajtóval ügyesen szót értő, jó diplomáciai érzékkel bíró Lőrinczy, mint az Operettszínház vezetéséért meghozott szimbolikus döntést, sőt azt is sietett megjegyezni, hogy a színházigazgatás mellett már csak a PhD-tanulmányaira akar koncentrálni. A választások után a minisztériumon belüli átrendeződések is a Vidnyánszky-féle kultúrharcos szemléletnek kedveznek, és úgy tudjuk, Lőrinczy sem Feketével, sem Vidnyánszkyval nem ápol különösebben jó viszonyt, az előző színházművészeti bizottságban mindkettőjükkel többször összekülönbözött. Egy forrásom szerint Lőrinczy több okból útjában van Vidnyánszky­nak, akit az is zavart, hogy Lőrinczy nem kérte ki külön a véleményét színházi ügyekben. Ugyanakkor olyan információk jutottak el hozzánk, hogy az MTT, sőt akár a Fekete–Vidnyánszky-páros sem teljesen egységes abban a kérdésben, hogy Kiss B.-t vagy Szentét kellene-e tolni. Viszont, ha Kerényi valóban szerepet vállalt az operett világától kissé idegen Kiss B. pályázatában, az elég erős érv lehet Szente mellett. Lőrinczy azonban állítólag egyezséget kötött Káslerrel, ráadásul tudomásunk szerint az Orbán család felé is jó kapcsolatai vannak. Persze előfordulhat, hogy Vidnyánszkynak még jobbak.

A kormánysajtóban pattogtatott kultúrharc-ostor ez idáig nem csattant Lőrinczy hátán, pedig az Operettszínházban Karafiáth Orsolya vagy Závada Péter is dolgozott a közelmúltban, ráadásul Lőrinczyt támogatja a fideszes médiában sokat bírált Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetője is. Ehhez képest Lőrinczy egy pofás Magyar Idők-nagyinterjúban kampányolhatott. Sőt, még akkor is tolták Lőrinczy szekerét, amikor a Pesti Srácok kipróbálta a Szakács-receptet, és szóvá tette, hogy Bodor Johanna úgy dolgozhat az Operettszínházban balettigazgatóként, hogy 2011-ben Bajnait támogatva nevét és arcát adta a Nem tetszik a rendszer! kampányhoz. Lőrinczynek mindezért csupán annyit hánynak a szemére, hogy még a HVG szerint is „szót ért a liberális értelmiséggel”.

„Információgyűjtés van folyamatban”

 

Hvg.hu szeptember 11-én, a rendkívüli társulati ülés napján számolt be arról – egy birtokukban lévő, Krucsainé Herter Anikó kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár aláírásával ellátott levél alapján –, hogy a fenntartót valaki levélben tájékoztatta a színház főigazgatójával kialakult vitájáról, egyben etikai vizsgálat indítását kérte. Az augusztus 24-i levélben az áll, hogy „a megkeresésben szereplők kivizsgálását a fenntartó kezdeményezi”. A tárca azonban a portál kérdésére szeptember 10-én már azt válaszolta, hogy a „beadványokban (…) foglaltak tekintetében jelenleg információgyűjtés van folyamatban”, ezek után „születhet döntés arról, hogy szükség van-e további lépésekre”. Tehát annyi állítható biztosan: a minisztériumnál valamikor augusztus 24-e előtt valaki valamiért bepanaszolta Lőrinczyt, a tárca pedig szeptember 10-én erről annyit mondott a sajtónak, hogy információt gyűjt, vagyis tájékozódik arról, megalapozott-e a további hivatalos vizsgálódás.

szerző
Pálos Máté
publikálva
2018/38. (09. 20.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Akadozik a szemétszállítás
Káosz és kosz
Radnóti András írása
Ukrajna és a magyar külpolitika
Interjúk
Gőz László, Simon Márton, Zurbó Dorottya
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Kultúra

még több Kultúra...