Családban marad
A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.
Színház
Székely Kriszta: A magyar színház újra találjon kapcsolatot Európával
A tehetséges embereket lehetőséghez kell juttatni, ez a Katona egyik mozgatórugója - mondja interjúnkban a színházat jövő februártól vezető rendező, akivel a pályázatáról, a városi terek felé tervezett nyitásról, a női narratívák erősödéséről és a fiatal nézők megnyeréséről beszélgettünk.
Egy balatoni nyaralás táncban "elbeszélve"
A Kulcsár Noémi Tellabor: Balaton – Lacus Pelso című előadásának nosztalgikus hangulata egy pillanatra sem törik meg. Nincs egzisztenciális kérdés, nincs konfliktus. A tó partján uralkodik a mohóság, az unalom és a bujaság.
Bagó Bertalan: Most inkább rendeznék kocsmában előadást
A művészek között törzsi viszonyok vannak, A Pál utcai fiúk kutyafüle ehhez képest. És ebben az évben ez még hatványozottabban fog megjelenni a művészeti életben is - mondta interjúnkban a rendező a hazai színházi szakmáról.
Színpadon a Gyalogg galopp, Stohl a Kőműves Kelemen főszerepében
Színházi előadásokat ajánlunk a jövő hétre. A Városmajorban a Kőműves Kelement rendezi Alföldi Róbert. A Kvártélyházban a Gyalog galopp musicalváltozatának bemutatójára készülnek.
Dobozok között
A színpadon szétszórt papírdobozok között áll Martos Hanga színésznő. Bemutatkozik, és elmondja, hogy ő a Mikó Csaba író-dramaturggal társíróként is jegyzett előadás rendezője.
A test nem fegyelmezett eszköz, hanem az esendőség bizonyítéka
A Juhász Kata Társulat: Bo Bitter című előadásának nincs konkrét története; kapcsolódások, találkozások vannak, minden az élet körforgására utal, a koreográfia ismétlődése is természetesen ezt érzékelteti.
Romaként lett rendező, ismert művész, de besúgó is - mihez kezdett vele?
A Független Színházban látható Rendszerbontók nem hibátlan, de fontos előadás. Dokumentál, szembesít, emlékeztet, romákat és nem romákat egyaránt.
Világító árnyak
A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.
Az európai történelem visszáján
A színházteremben füst kavarog. A kivetítőn egy ősz hajú asszony megpróbál felolvasni egy búcsúlevelet, de a hangja sírásba fullad.