ZSINÓRPADLÁS - Bábszínház

Óriáscsecsemők tükre

Eye-catching

Színház

Felnőtteknek szóló bábszínházba menni nálunk még mindig inkább kuriózum, mint megszokott választás.

Pedig aki megtapasztalja, mennyi lehetőséget és szabadságot rejt ez a műfaj, hamar rákap az ízére. A Budapest Bábszínház és a vidéki bábszínházak is igyekeznek a gyerekelőadások mellett egy-egy felnőttet is bemutatni, vagy ha erre nincs lehetőségük, vendégelőadásként meghívni. A fiatal, független alkotók (például Lázár Helga, Kovács Domokos és Nagy Petra) munkáiból pedig kirajzolódik egy olyan vonal, amelyben a bábszínházat a mozgásszínházzal ötvözik.

Markó-Valentyik Anna „hagyományos” bábszínházi munkái mellett kis független műhelyük, a KL Színház keretében szintén készít ilyen előadásokat. A Polcz Alaine életéből és műveiből inspirálódó Alaine – Ideje a meghalásnak több díjat is nyert, és végigjárta vele az országot. Új előadását a Kabóca Bábszínház által szervezett I. Veszprémi Nemzetközi Felnőttbábfesztiválon mutatta be. (2010-ig egyébként létezett a műfajnak nemzetközi fesztiválja Pécsett, azonban az Európa Kulturális Fővárosa program végével kimúlt. Ezt a megszakadt hagyományt élesztették most újra Veszprémben.)

Az Eye-cathing (Szemet gyönyörködtető) nonverbális előadás, amelyet az alkotók fesztivál-előadásnak is neveznek, nyíltan felvállalva a célt, hogy nemzetközi porondon is szeretnének megmutatkozni. Az előadásnak nincs konkrét története, dramaturgiája a látványra és a néző képzeletére épít. Markó-Valentyik Anna testhez simuló fekete tréningszettben és fekete álarcban, guggoló helyzetben várja, hogy a nézők elhelyezkedjenek. A bábokat itt néhány szemgolyót megjelenítő ujjbáb jelenti (Boráros Szilárd munkái). A „díszlet” a művész ruhája és teste, Borlai Gergő zenéjére ezekkel a szemekkel teremt újabb és újabb figurákat, lényeket. Leveti a nadrágját, és a félig lehúzott nadrágszár hirtelen a báb testévé változik. A kidülledő szemek alatt a derekán lévő övtáskából egy béka feje és szája lesz. Az ujjai kezet és lábat adnak egy méltatlankodó kis „menő manónak”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.