olvasópróba

Történik egyszer Budapesten

Augusztus 20. után eldördül a színházi startpisztoly.

Az évadnyitókat követően próbálni kezdik az első bemutatókat, mi, nézők pedig szeptember végétől, október elejétől a bőség zavarával fogunk küzdeni. Most azonban még szélcsend van, használjuk ki, kutassunk fel néhány ritkán látható előadást!

Az újvidékiek Történt egyszer Újvidéken című zenés esztrádját nem is nagyon kell kutatni, helybe jön, a Városmajori Szabadtéri Színház vidéki és határon túli színházak előadásaiból válogató Szemle programjában láthatjuk majd.

A szerbiai magyar színházakban az utóbbi egy-két évben nagy volt a mozgás, új igazgatók váltották a régieket. Urbán András, aki 2006-tól a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház élén állt, és emblematikus előadások sorával tette ismertté és elismertté a társulatot, 2023-ban átigazolt az Újvidéki Színházhoz. Ő a Történt egyszer Újvidéken rendezője is, így ez bemutatkozó és programadó munkájának is tekinthető. Így mi más lehetne a témája, mint a színház. Művészetelméleti és egészen hétköznapi kérdéseket tesz fel szórakoztató formában, megmutatja a színészek és a rendezők szemszögét, a köztük lévő viszonyokat („a rendezői színház jobbágyai vagyunk”), igaz és hamis közhelyeket idéz, miközben egyik dal követi a másikat, operett- és musicalbetéteket hallunk, a színészek is zenélnek, pereg és forog ez a rendkívül szórakoztató, közben meg a színház alapkérdéseivel szembesítő előadás. A szöveges jelenetek és a választott zenék, táncok ellenpontozzák egymást, új összefüggéseket bontanak ki. (Gergye Krisztián koreográfiája díjat nyert egy szerbiai drámafesztiválon, ahol a teljes előadást és két szereplőjét, Szalai Bencét és László Juditot is díjazták.) Az előadás azoknak ajánlható, akik nemcsak a színházban elmesélt történetekre, hanem magára a színház működésére is kíváncsiak. Nem mellesleg képet kaphatunk a jó formát mutató és teljes létszámmal felvonuló újvidéki társulatról. (Városmajori Szabadtéri Színház, augusztus 26.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.