Szóval Cholnoky (testvérével, Viktorral együtt) amolyan elsüllyedt szerző mindmáig. Pedig. Naplójában azt vélelmezi, hogy az akarat az egyetlen kiút az alkoholizmusból, és egyedül ez kelletik a művészi teremtéshez is, de - ellentétben a szintén kocsmás Krúdyval, aki többek közt a Zöld ász című csodálatos kisregényében örökítette meg alakját - éppen ezzel, vagyis az akaraterővel nem rendelkezett. Kocsmai morálfilozofálás helyett lapozzunk bele a Prikk mennyei útja című hosszú novellájába, a Bertalan éjszakája mellett legtökéletesebb prózájába! A folyvást bor- és pálinkamámorban, ugyanakkor rettentő bűntudatban fetrengő Prikk ezt mondja egy hamvas lánykának: "Egész szimfóniát ettem végig." Hogy melyikre célzott, homályba vész. Ha ugyan gondolt egyáltalán valamelyikre. Mindenesetre a Don Giovanni előkerül Prikk agyából, és ennek nyitányát eldirigálja Schiff András a Budapesti Fesztiválzenekar élén (16-án és 17-én Műpa, 19.45; illetve 19-én 15.30, Zeneakadémia), két, Prikk által aligha ismert Haydn- és Schubert-szimfónia társaságában, közben pedig eljátssza Mozart egyik fő művét (d-moll zongoraverseny, K. 466). Ettől majd jól berúgunk, bár a Cholnoky ugrásától nem messze fekvő művház környékén még mindig nem találni egy közepes kocsmát sem; mert, noha azt már elérte a Zenegyűlölő, hogy a termet Bartókról nevezzék el, de arra már nem képes, hogy vendéglátó-ipari fejlesztésre ösztönözze hazánk szebb keblű vállalkozóit. Mert hát mi lesz velünk kocsma nélkül 19-én, amikor a Bécsi Filharmonikusok jönnek Daniel Barenboim vezényletével (Bartók, Schumann), a legnagyobb magyar 2. zongoraversenyét pedig az új kínai sztár, Lang Lang játssza a Műpában?! Hiszen erre mindenképpen innunk kell, vagy az örömtől, vagy a kétségbeeséstől - majd kiderül. Ám alakuljon bárhogyan is a koncert, annyi akaraterő még szorult belénk, hogy Prikk mennyei útját ne kövessük: "Ott, a hatalmas szilfánál Prikk lekapcsolta derekáról a szíjat, és remegő kézzel hurkot készített rá. Nemsokára aztán a két lába a levegőben kísérteties táncba kezdett, kimeredő szeme pedig már belátott oda, ahonnan mindnyájan kiindultunk." Azaz a legközelebbi kocsmába.
csontzene - Végszavak - IV. rész
"A mellékelt hetven fillért, minden vagyonomat, a Baumgarten-alapítványra hagyom" - írta nagyjából és állítólag búcsúlevelében egy ötvenéves férfi 1929. április 21-én, majd a Dunába vetette magát.
Cholnoky László (képünkön) sokkal jobb író volt, mint pályatársa, a kissé hasonló zsánerben utazó (szintén öngyilkos, bár nem vízzel, hanem egyebekkel, bár nem alkoholista, hanem morfinista) Brenner József, aki aztán Csáth Géza néven lett híressé, és most ismét egyre többet szerepel egy film oldalvizén, mely az Egy elmebeteg nő naplója című kötetke alapján készült - noha Csáth ilyen művet ezzel a névvel soha nem írt, a címet szerencsés kézzel Mészöly Miklós adta, aki a hetvenes években felfedezte és publikálta az először 1912-ben megjelent Az elmebetegségek psychikus mechanizmusa című, Brenner József által jegyzett szakorvosi tanulmányt. Ennyit a hálás és hálátlan utókorról.
