étel, hordó - TAJTÉKOS NAPOK

  • .
  • 2010. december 16.

Trafik

Hirtelen nem tudnánk olyan típusú vendéglátóhelyet mondani, amiből ne akadna legalább egy a Ráday utcában. A Boris Viannak tisztelgő Tajtékos napokat elsőre zenés szórakozóhelynek mondanánk, hiszen ajánlójukban a zene dominál: "Az ötlet egy zongorával és Boris Viannal kezdődött...
A Tajtékos napok című regényben egy koktélzongora elevenedik meg képzeletünkben, amely az eljátszott dallamokra koktélokat készít. A hangszer 'hű mását' éttermünkbe is beépítettük, így vendégeink olyan bárpultnál foglalhatnak helyet, amely valójában egy zongora. Létezik egy hely, ahol minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy vendégeink a nálunk eltöltött időt minden szempontból kielégítőnek találják."

Mi azonban nem a zongora-bárpultnál foglalhatunk helyet, vannak asztalok is, az már kevésbé meglepő, hogy a dekorációban a dzsessz megannyi csodacsatárának plakátja dominál. De mivel a beígért élő zene előtt két órával érkezünk, a külsőségek ellenére sincs szó "Cotton Clubról". Este hatkor a Tajtékos napok elsősorban étterem, ahol ráadásul a dohányzást is tiltják.

A felszolgálásról csak a legjobbat mondhatjuk, "tanult" fiatalemberek végzik a dolgukat, szinte észrevétlenül. Előlegként házi nachost kérünk háromféle mártással (1100 Ft), ropogós, a szószok változatosak, aki ennél többre vágyik, menjen Tijuanába. Viszont a lazacos burgonyakrémleves (690 Ft) már nem mondható tipikusnak. Kellemes meglepetésnek annál inkább, bár azt eddig is tudtuk, hogy a krumpli a legjobb varázslókellékek egyike. Most sem lehetett a lazaccal "elrontani".

A "nagy fogások" közül a 2 személyes "tajtékos tál" (4999 Ft) tűnik a legjobb döntésnek. Bélszín, kacsa, csirke, rántott sertésszűz, egy komplett háztáji hever előttünk, mondanunk sem kell, háromnak is sok lenne. Szerencsére nem csak a mennyiségtől nem jutunk levegőhöz, a sültek tényleg kiválóak, talán csak a rizsköret teljesít gyengén, a barnamártásból pedig lehetett volna több. Ezek után a csokoládétortát vaníliafagylalttal (850 Ft) tényleg csak az "íz kedvéért" kóstoljuk meg, de azzal sincs semmi baj.

Legközelebb megnézzük a koktélzongorát is, most örülünk, ha épségben hazagurulunk.

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.