étel, hordó - TOKYO

  • .
  • 2011. április 7.

Trafik

Lassan negyedszázados évfordulójához közelít a kínai éttermek kezdeti, sárkányos aranykora. Akkoriban Magyarországon még nem volt népek kohója a konyhában, nemzetközi vonalon csak az olasz számított riválisnak.
Azóta persze nagyot fordult a világ, a pizza akkora sikert aratott, hogy ma már a népben/nemzetben gondolkodók langalló, töki pompos vagy más, "erdélyies" hülye néven hamisítják, a kínai viszont alászállt az alvilágba, ÁNTSZ-ellenőrök álmodnak róla, ha túl sok volt este a töltött káposzta vagy a rakott krumpli.

A lényeg, hogy míg a (nem gyorsbüfés) kínai huszonévekkel ezelőtt volt trendicsek, a közelebbi múltban is mindig akadt valami a nagyvilágból, ami megbolondította a hazai fogyasztókat. E tekintetben az elmúlt évtized legemlékezetesebb fogása egyértelműen a szusi (szushi, sushi, sőt: szuschi) volt, annak is "annyit eszel, amennyit bírsz" szekciója, amit a legügyesebben a Wasabi nevű láncolat használt ki.

A koreográfia egyszerűen elsajátítható: egy futószalag mellett, ami folyamatosan szállítja a válogatott falatokat, a kedves vendég garantáltan degeszre zabálhatja magát, legfeljebb arra kell ügyelnie - bár van, akinek ez sem okoz gondot -, hogy megkülönböztesse az édeset a sóstól, hideget a melegtől, húst a haltól.

Noha a szusi valójában nem a futószalagot, hanem magát a falatot jelöli, a szusizás nálunk elsősorban ennek a folyamat-evésnek a szinonimája. Persze ma már jócskán akadnak tájékozott fogyasztók, akik kívülről fújják, hogy lehet a legjobb nigiriket (speciális rizsen bármi) és makikat (speciális rizsben bármi) elkészíteni, sőt a bentokultusz (japáni csomagolás; bővebben lásd: Egyél szépet, kisfiam!, Magyar Narancs, 2009. december 3.) meghonosítására is történt kísérlet, minket egyelőre csak a gépszíj kapott el.

A Tokyo étteremben nem bíznak semmit a véletlenre. A népszerű szalagos megoldást választották, hét végén és vacsoraidőben 3600 forint a belépő, egyébként 2800. A Dózsa György út-Ajtósi Dürer sor sarkához közeli hely régebben is a távol-keleti konyha erődje volt, mi a magunk részéről a hagyományosan jó kínai-japán barátsággal magyarázzuk az egykor Nagy fal névre hallgató létesítmény profilváltását. A berendezést illetően a siker egyértelmű: a lampionos, pagodás kínai enteriőr helyett pofonegyszerű, geometrikus alakzatok, bár az ázsiai személyzet nemzetisége titokban marad. A Wasabi-éttermekhez hasonlóan itt is ablakot kell nyitni az asztal mellett lévő futószalagra, a többi már falánkság dolga. Végeredményben a Tokyo szusivonalon hozza az átlagot (a lazacos nigiri kifejezetten ízletes, a többiek is elmennek), minket mégis az a színesítő gesztus nyűgöz le, amivel igyekeznek a vendég kedvébe járni - ha már elunta a japánkodást. Mert csak ekkor vesszük észre, hogy a Tokyo kínálatában szusik helyett igazából "a mindent bele" dominál: a szezámos kínai golyótól a hámozatlan mandarinig sok mindent lenyelünk, de az már nekünk is sok, amikor a csokis édességnek tűnő étekről kiderül, hogy szójaolajjal leöntött szalonna.

És akkor még nem szóltunk a rántott gombafejekről és a félbevágott sajttal töltött, panírozott csirkemellről. Szóval tessék nagyon odafigyelni!

Figyelmébe ajánljuk

„Amióta a kormánynak központi témája lett a gyermekvédelem, szinte soha nem a lényegről beszélünk”

Az elhanyagolással, fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazással kapcsolatos esetek száma ijesztő mértékben emelkedett az elmúlt években idehaza, ahogyan az öngyilkossági kísérletek is egyre gyakoribbak a gyerekek körében. A civil szervezetek szerepéről e kritikus időkben Stáhly Katalin pszichológus, a Hintalovon Alapítvány gyerekjogi szakértője beszélt lapunknak.

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.