mi a kotta? - A törpe Almája

  • .
  • 2010. december 16.

Trafik

"Mindennek ellenére gazdag volt és mindenekfölött szép" - ezekkel a szavakkal sommázta életútját a XX. század tán legvonzóbb intellektuális nagy- és szépasszonya, Alma Mahler (1879-1964, képünk mutatja), aki a kor számos kiemelkedő művészének ideáljaként és élettársaként is megőrizte szellemi autonómiáját.
A Monarchia kedvelt tájképfestője, Emil Jakob Schindler leánya ugyanis köztudomásúlag nem csupán Gustav Mahler felesége volt, de utóbb az építész Walter Gropiusszal és az író Franz Werfellel is házasságra lépett, és flörtjei között ugyancsak jó néhány kiválóság akadt - Gustav Klimttől Oskar Kokoschkáig. A tehetségesen komponáló társasági hölgy dalai most a Várjon Dénes szervezőmunkáját dicsérő kamarazenei sorozat harmadik estéjén hangzanak majd fel Bátori Éva előadásában (MTA Díszterem, december 17., fél nyolc). Ezen a koncerten az első férj, azaz Mahler dalai is szerepelni fognak, s egy klarinét-gordonka-zongora trió még az Almát (és mellesleg Schönberget) zeneszerzésre oktató Alexander Zemlinsky művészetét is képviseli majd. Az Almába ugyancsak fülig beleszerelmesedő, kevéssé előnyös külsejű Zemlinsky állítólag éppen saját érzelmi megaláztatását kottázta bele szívszaggató egyfelvonásos operájába, A törpébe, a "rút ember tragédiájába".

A romantikát tematizáló kamarazenei fesztivál lengyeles záróestjét, melyen Bátori Éva és Várjon Dénes mellett ismét ott muzsikál majd Simon Izabella és Perényi Miklós is (MTA Díszterem, december 18., fél nyolc), már csak kutyafuttában említhetjük, hiszen máris valósággal ránk szakad a karácsonyi koncertkínálat. Így mindjárt vasárnap Vashegyi György két kompániája játszik és énekel lélekemelő Bach-kantátákat (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, december 19., fél nyolc), miközben a Magyar Rádió zenei együttesei éppen csak pár háznyit távolodva székhelyüktől ugyancsak a karácsonyt előlegezik majd - a verhetetlen időszaki favorit, a Diótörő részleteivel meg Honegger Karácsonyi kantátájával (Olasz Kultúrintézet, december 19., fél nyolc). Csütörtökre azután Kocsis Zoltán ígér ünnepi meglepetést, hiszen a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar közös estjén a Nelson-misét a fő-zeneigazgató ajándéka követi majd, mely ajándékot egyelőre még a Kiskarácsony, nagykarácsony elnevezés alatt rejt előlünk a gondosan becsomagolt program (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, december 23., fél nyolc).

Karácsony második napján azután Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar már neki is rugaszkodik soros három koncertjének, melyeknek egységes műsora Stravinsky-estet kínál ünnepi levezetés gyanánt, már ha a Tavaszi áldozat pogány kultuszát szabad ily profán módon illetni (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, december 27., 28. és 29., háromnegyed nyolc). S végezetül, immár 2011 legelső hangversenyét harangozva: újév napján szám szerint a negyedik alkalommal, vagyis hát jócskán hagyományszerűen A teremtés oratórium előadása vár mindőnket - Fischer Ádámmal, valamint az erre az estére vendégelt Európai Kamarazenekarral és Európa Kórussal (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, január 1., hét óra).

Sikerekben gazdag Liszt-évet kívánunk minden olvasónknak!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.