mi a kotta? - Limonádé és Leokádia

  • .
  • 2009. február 19.

Trafik

A legutóbbi alkalommal az operaház aktuális felújításpremierjének említésénél tettük ki a pontot, s most máris a varázslatos (elvarázsolt?) intézmény következő bemutatójának ajánlásán a sor. Mahagonny városának felemelkedése és bukása ugyan nem opera, inkább zenei képeskönyv, ám ettől még jócskán indokolt fokozott érdeklődéssel tekinteni a Tháliába kihelyezett produkció elé (február 21.
és 22., hét óra), hiszen a Koldusopera tőszomszédságában keletkezett Brecht-Weil-darab, amelynek legfrissebb Los Angeles-i felvételét a napokban dekorálták Grammy-díjjal, kimondottan komplex színpadi készségeket igényel Leokádia, Hétszentség Mózes és társaik megformálóitól. Az 1930-ban ősbemutatott szatirikus válságtermék frappírozó időszerűségéhez kétség sem férhet, ám ennek kevéssé szívderítő taglalását másokra hagyjuk, hogy az Operánál maradva immár a Filharmóniai Társaság két, Héja Domonkos által igazított koncertjét harangozzuk (február 23. és 24., fél nyolc), melyeken a Carmina Burana mellett az éppenséggel 1930-as születésű Petrovics Emil borongós 2. szimfóniája is felhangzik majd.

Az okkal megbecsült kortársaknál maradva az idén hatvanesztendős Vajda János Last Minute Tour című zenekari darabjának ősbemutatóját tartja a héten a megrendelő Budafoki Dohnányi Zenekar (Nemzeti Hangversenyterem, február 22., fél nyolc). Míg a Pesten vendégszereplő Camerata Bern az 1992-ben elhunyt Veress Sándor egyik művét fogja eljátszani, méghozzá éppen azt a Musica Concertantét, melyet 1966-ban ugyancsak ez a jeles kompánia szólaltatott meg első ízben (MTA Díszterme, február 20., fél nyolc). A Heinz Holligert, Simon Izabellát és Várjon Dénest is felléptető hangversenyen Dinu Lipatti Sinfonia Concertante című szerzeménye is műsoron szerepel majd, s a zongora 33 évesen elhunyt múlt századi fejedelme eszünkbe idézi az ifjú, ám Lipatti életidejét egy évvel máris túlhaladó, s hál' istennek makkegészséges Gyenyisz Macujevet, aki szerdán végre megtartja tavalyról elhalasztott koncertjét (Nemzeti Hangversenyterem, február 25., fél nyolc).

Közép-Európában keletkezett, ámde Amerikában játszódó, s fokozottan gunyoros darabbal kezdtük cikkünket, s a Budapesti Fesztiválzenekar esedékes három koncertje (Nemzeti Hangversenyterem, február 20.; illetve Zeneakadémia, február 21. és 22., háromnegyed nyolc) most lehetőséget kínál, hogy egy hasonló műalkotást, a csehszlovák paródiafilmek elsejét, a Limonádé Joe-t emlegessük. A szeszes italok ellen harcoló s alapvetően más rovatba kívánkozó hős (képünkön) történetének szeretetre méltó zenéjét ugyanis Jan Rychlík szerezte, s e derék szvingmester emlékét idézi majd a program, amikor Otmar Mácha "Változatok Jan Rychlík egy témájára és halálára" című 1964-es, mára klasszikussá vált, megrázó erejű kompozíciója megszólal. Ebben is, s Weber - Sabine Meyer szólójával elénk kerülő - klarinétversenyében is bizonyosan gyönyörűségünk telik majd, s hasonló megalapozott reménnyel zárjuk e heti írásunkat, midőn Mendelssohn szöveggel ellátott és szöveg nélküli dalainak csokrát, Csordás Klára és Krausz Adrienn közös hangversenyét (a Rádió Márványterme, február 23., hat óra) rokonszenvező figyelmükbe ajánljuk.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.