mi a kotta? - Tánc, tánc, fátyoltánc

  • .
  • 2010. január 21.

Trafik

Habár az elkövetkező napokban még egyetlen fesztivál sem bont rügyet Pesten, s ezúttal az idegen ajkú sztárvendégek végtelen sorát sem számlálhatjuk még elő, azért roppant kiadós koncertprogram ígérkezik az előttünk álló hétre. Olyannyira, hogy kivételesen jelen rovat is átveszi a szomszédos tévésmaci mantráját, s így most innen is a tévénézés beszüntetésére biztatjuk a komolyzenei élményekre olthatatlanul áhító olvasót.
A hangversenytermekbe áttelepülve például tovább folytathatjuk Arnold Schönberg és Igor Stravinsky stílusfejlődésének és műveik összemérésének múlt héten megízlelt mulatságát, hiszen mindkét szerző egy-egy - a Mózes és Áron, illetve az Oedipus Rex művészi fázisához képest - korábbi alkotásával képviselteti magát a koncertdobogón. Ilyesformán a Kokas Katalin és Kelemen Barnabás kettőse köré szervezett márványtermi esten Schönberg négyes sorszámú opusa, a töményen késő romantikus Megdicsőült éj zárja majd a meghirdetett műsort (január 25., hat óra), mely mű jószerével csak annak révén rokonítható a dodekafon Mózessel, hogy balettváltozatát egykor Tűzoszlop címmel játszották. A tánc és a tűz viszont már át is vezet minket Stravinskyhoz, akinek 1919-es szvitjét, A tűzmadarat az MR Szimfonikusok és az MR Énekkar közös koncertjén láthatjuk-hallhatjuk megküzdeni a gonosz és halhatatlan, s Ivan Bilibin festményén ímhol megmutatott Kascsej varázslóval (Nemzeti Hangversenyterem, január 21., fél nyolc).

Az MR együtteseinek koncertjén az ifjú hegedűstalentum, Sárközi Lajos vendégeskedik majd a virtuóz előd, Sarasate Cigánydalok című szerzeményével, ám a hét legalább annyira a pianistáké is lesz. A jó nevű karmester, Sylvain Cambreling mellett egy nagyszerű zongorista, Nyikolaj Gyemigyenko lesz a Fesztiválzenekar soros három koncertjének vendégművésze (Nemzeti Hangversenyterem, január 22. és 23., háromnegyed nyolc, ill. 24., fél négy) is, s a Liszt A-dúr zongoraversenyének deli szólóit kipergető angol állampolgár mellett az instrumentum hazai megszólaltatói is leadják nevezéseiket e napokban. Így a MÁV Szimfonikus Zenekar Takács-Nagy Gábor által igazított, mesterbérleti estjén Kocsis Zoltán fogja elővezetni Bartók I. zongoraversenyét (Nemzeti Hangversenyterem, január 27., fél nyolc), Schiff András pedig éppenséggel két zongoraversenyt is eljátszik majd a c-moll hangnem jegyében fogant, s a művész nevét viselő zenekar, a Cappella Andrea Barca fellépésével kecsegtető koncerten - egyet Mozarttól és egyet Beethoventől (Nemzeti Hangversenyterem, január 26., fél nyolc).

A héten azért még egy jeles vendégünk akad: a brácsás Kim Kashkashian, aki a Concerto Budapest koncertjén Tihanyi László szerzeményét játssza majd, mielőtt a műsor Bartók Zenéjének ormaira hág (Thália, január 25., fél nyolc). S végezetül itt lesz nekünk a Filharmóniai Társaság két hangversenye, melyeknek Szőllősy Andrástól Brahmsig visszaívelő programját a Brahms érdeklődését is kiváltó Dohnányi szvitje köti össze (Nemzeti Hangversenyterem, január 25., fél nyolc, ill. Opera, január 26., fél nyolc). A Pierrette fátyla zenés némajáték, vagyis pantomim, melynek címszereplője a cselekmény végén tébolyultan táncol és kering szerelmesének holtteste körül. Ahogy a mű drámai alapját jegyző Arthur Schnitzler írná: Körbe-körbe.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.