mi a kotta? - Tánc, tánc, fátyoltánc

Habár az elkövetkező napokban még egyetlen fesztivál sem bont rügyet Pesten, s ezúttal az idegen ajkú sztárvendégek végtelen sorát sem számlálhatjuk még elő, azért roppant kiadós koncertprogram ígérkezik az előttünk álló hétre. Olyannyira, hogy kivételesen jelen rovat is átveszi a szomszédos tévésmaci mantráját, s így most innen is a tévénézés beszüntetésére biztatjuk a komolyzenei élményekre olthatatlanul áhító olvasót.

A hangversenytermekbe áttelepülve például tovább folytathatjuk Arnold Schönberg és Igor Stravinsky stílusfejlődésének és műveik összemérésének múlt héten megízlelt mulatságát, hiszen mindkét szerző egy-egy - a Mózes és Áron, illetve az Oedipus Rex művészi fázisához képest - korábbi alkotásával képviselteti magát a koncertdobogón. Ilyesformán a Kokas Katalin és Kelemen Barnabás kettőse köré szervezett márványtermi esten Schönberg négyes sorszámú opusa, a töményen késő romantikus Megdicsőült éj zárja majd a meghirdetett műsort (január 25., hat óra), mely mű jószerével csak annak révén rokonítható a dodekafon Mózessel, hogy balettváltozatát egykor Tűzoszlop címmel játszották. A tánc és a tűz viszont már át is vezet minket Stravinskyhoz, akinek 1919-es szvitjét, A tűzmadarat az MR Szimfonikusok és az MR Énekkar közös koncertjén láthatjuk-hallhatjuk megküzdeni a gonosz és halhatatlan, s Ivan Bilibin festményén ímhol megmutatott Kascsej varázslóval (Nemzeti Hangversenyterem, január 21., fél nyolc).

Az MR együtteseinek koncertjén az ifjú hegedűstalentum, Sárközi Lajos vendégeskedik majd a virtuóz előd, Sarasate Cigánydalok című szerzeményével, ám a hét legalább annyira a pianistáké is lesz. A jó nevű karmester, Sylvain Cambreling mellett egy nagyszerű zongorista, Nyikolaj Gyemigyenko lesz a Fesztiválzenekar soros három koncertjének vendégművésze (Nemzeti Hangversenyterem, január 22. és 23., háromnegyed nyolc, ill. 24., fél négy) is, s a Liszt A-dúr zongoraversenyének deli szólóit kipergető angol állampolgár mellett az instrumentum hazai megszólaltatói is leadják nevezéseiket e napokban. Így a MÁV Szimfonikus Zenekar Takács-Nagy Gábor által igazított, mesterbérleti estjén Kocsis Zoltán fogja elővezetni Bartók I. zongoraversenyét (Nemzeti Hangversenyterem, január 27., fél nyolc), Schiff András pedig éppenséggel két zongoraversenyt is eljátszik majd a c-moll hangnem jegyében fogant, s a művész nevét viselő zenekar, a Cappella Andrea Barca fellépésével kecsegtető koncerten - egyet Mozarttól és egyet Beethoventől (Nemzeti Hangversenyterem, január 26., fél nyolc).

A héten azért még egy jeles vendégünk akad: a brácsás Kim Kashkashian, aki a Concerto Budapest koncertjén Tihanyi László szerzeményét játssza majd, mielőtt a műsor Bartók Zenéjének ormaira hág (Thália, január 25., fél nyolc). S végezetül itt lesz nekünk a Filharmóniai Társaság két hangversenye, melyeknek Szőllősy Andrástól Brahmsig visszaívelő programját a Brahms érdeklődését is kiváltó Dohnányi szvitje köti össze (Nemzeti Hangversenyterem, január 25., fél nyolc, ill. Opera, január 26., fél nyolc). A Pierrette fátyla zenés némajáték, vagyis pantomim, melynek címszereplője a cselekmény végén tébolyultan táncol és kering szerelmesének holtteste körül. Ahogy a mű drámai alapját jegyző Arthur Schnitzler írná: Körbe-körbe.