rap: Milyen irányzathoz sorolod magad?
JB: A zenéléssel azért kezdtem foglalkozni, mert ártatlan gyermekkoromban, amikor még Tilos- és Goa-partikra jártam, nem értettem, hogy mi a toszt csinálnak a dj-k. Mit hallok abból, amit csinálnak, miért huzibálják a lemezeket, és miért rángatják a fekete bütyköket? Ezenkívül pedig: hol találsz még egy olyan szakmát, ahol hozzád jönnek oda a legjobb csajok, vagy ahol a bulizás munkahelyi követelmény? Az elkésett generáció vagyok. Lemaradtam a diszkófivörröl, nem andalogtam hatalmas gettóblaszterekkel és nem csaptam szét magam az első acid partykon. Ezeket igyekszem kompenzálni.
rap: Amatőr színészként ismertelek meg. Hol, milyen produkciókban játszol?
JB: Civilben Praclifalvára (Pázmány) járok kommunikáció szakra, illetve szövegíró vagyok egy reklámcégnél. Színészként a Budapesti Zsidó Színházban játszom. A lefutott Gecy után jelenleg a Jónás könyve című darabban kalózkodok és miniszterkedek.
rap: Mik a kedvenc helyeid?
JB: A legnagyobb nappali: Torpedo. A legnagyobb buli: Gödör. A legjobb külföldiek: A38. A "kétnapigborogatomahelyét": Chachacha.
rap: Mitől lesz jó lemezlovas valaki?
JB: Népszerű bárki bárhogy lehet, elég, ha a faluban egyedül neki van lemezjátszója. De hogy engem mivel lehet megfogni? Arra van szükségem, hogy a dj vagy zenész rögtön az elején tisztázza és egyértelművé tegye: "Kedves közönség! Én ma este meg foglak dugni titeket! Na, gyia!" Ha elhiszem neki, jól fogom érezni magam. Superman ilyen.
rap: Mi a véleményed a budapesti bulihelyzetről?
JB: Európa partitérképén Budapest jó helyen van. A külföldi zenekarok és dj-k imádnak idejönni, mert hálás és lelkes a közönség. Ezenkívül képesek voltunk a múlt romos csontvázait kibélelni, úgyhogy egy példátlanul fejlett és sokszínű romkocsma-paradicsomunk van. A Cinetripet most választották meg az egyik legexkluzívabb partivá a világon. De sok tekintetben még mindig Balkán vagyunk. Például a közönség képtelen ahhoz hozzászokni, hogy a dj-t ne abuzálja a hülye kéréseivel.
