rés a présen - Maszat-hegy doszt - Galambos Péter (Galamb) televíziós és szinkronszínész

  • .
  • 2010. december 16.

Trafik

rés a présen: Szinkron- és tévészerepeid mellett a hangoskönyv-"mozgalomban" is részt vállalsz. Miért? Galambos Péter: Nagy kaland színészként, hangként nekiveselkedni egy 250 oldalas műnek, hogy egységesen, élvezhetően megossza az ember a hallgatósággal, pláne az olyanokkal, akik esetleg az adott műnek nagy rajongói.
Imádok olvasni, és hangosan mikrofonba mondani a szeretett művet. Remélem, élvezetes az a világ, amit például a Raymond Chandler Asszony a tóban című művéből készült hangoskönyvben tudtam visszaadni. Vagy külön fontos és nagy kihívás volt Rejtő Jenő Menni vagy meghalni című könyvét "hangba önteni".

rap: Mióta létezik hangos könyv Magyarországon?

GP: Fiatal műfaj, először a vakok és gyengénlátók számára készültek ilyen kiadványok, aztán feltámadt az igény, elsősorban az autósok mint fizetőképes közönség körében, hogy olvasnának ők, csak nincs szabad kezük, kérik szépen CD-n. Itthon kisebbek a távolságok, kissé szűk a kereslet, de próbálkozunk.

rap: Milyen a hazai felhozatal, mik a trendek?

GP: A legjobban Rejtő művei kelnek el, menő még Hrabal, Örkény, és érdekes módon Hamvas Béla művei is szépen fogynak, meg persze a mesék, a Maszat-hegy doszt. Érdekes módon itthon lenézett műfajnak számít még mindig, a könyvesboltok eldugják a hangos könyveket, máshol meg nem nagyon lehet kapni. A letöltés menne, de ugye a torrentezők is imádják. A jogok megszerzése sem egyszerű, szóval volna benne még potenciál.

rap: Mik a legújabb kiadványok a te hangoddal? Te választod ki a műveket?

GP: Nemrég jelent meg kamaszkori kedvencem, Kurt Vonnegut Bajnokok reggelije című regénye az én hangommal. Lobbiztam érte a kiadónál évekig, és győzködtem őket, hogy a legjobb, amit választhatnak, Vonnegut is zseni, a könyv is az irodalom különös gyöngyszeme, pláne, hogy csak mások polcairól lehet hozzájutni. Meg szerintem el se rontottam nagyon. A borítója kifejezetten atom. Nemsokára megjelenik a Winnetou 3, vagyis Old Firehand, az első két rész már kapható, és megjelenésre vár Vonnegut másik nagy műve, az Ötös számú vágóhíd is, ami szintén nagy falat volt.

rap: Mit mondanál fel még szívesen?

GP: Nagy kedvencem volt kamaszkoromban Asimov, szerintem az Alapítvány trilógia megérdemelné, hogy kiadják. Hari Seldon rulez!

rap: Egyéb terveid? Jövőkép?

GP: Hamarosan nagyon híres tévés és rádiós műsorvezető leszek megint az MTV-ben, de ha mégsem, akkor marad a szinkron meg a hangos könyv.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.