rés a présen - Maszat-hegy doszt - Galambos Péter (Galamb) televíziós és szinkronszínész

  • .
  • 2010. december 16.

Trafik

rés a présen: Szinkron- és tévészerepeid mellett a hangoskönyv-"mozgalomban" is részt vállalsz. Miért? Galambos Péter: Nagy kaland színészként, hangként nekiveselkedni egy 250 oldalas műnek, hogy egységesen, élvezhetően megossza az ember a hallgatósággal, pláne az olyanokkal, akik esetleg az adott műnek nagy rajongói.
Imádok olvasni, és hangosan mikrofonba mondani a szeretett művet. Remélem, élvezetes az a világ, amit például a Raymond Chandler Asszony a tóban című művéből készült hangoskönyvben tudtam visszaadni. Vagy külön fontos és nagy kihívás volt Rejtő Jenő Menni vagy meghalni című könyvét "hangba önteni".

rap: Mióta létezik hangos könyv Magyarországon?

GP: Fiatal műfaj, először a vakok és gyengénlátók számára készültek ilyen kiadványok, aztán feltámadt az igény, elsősorban az autósok mint fizetőképes közönség körében, hogy olvasnának ők, csak nincs szabad kezük, kérik szépen CD-n. Itthon kisebbek a távolságok, kissé szűk a kereslet, de próbálkozunk.

rap: Milyen a hazai felhozatal, mik a trendek?

GP: A legjobban Rejtő művei kelnek el, menő még Hrabal, Örkény, és érdekes módon Hamvas Béla művei is szépen fogynak, meg persze a mesék, a Maszat-hegy doszt. Érdekes módon itthon lenézett műfajnak számít még mindig, a könyvesboltok eldugják a hangos könyveket, máshol meg nem nagyon lehet kapni. A letöltés menne, de ugye a torrentezők is imádják. A jogok megszerzése sem egyszerű, szóval volna benne még potenciál.

rap: Mik a legújabb kiadványok a te hangoddal? Te választod ki a műveket?

GP: Nemrég jelent meg kamaszkori kedvencem, Kurt Vonnegut Bajnokok reggelije című regénye az én hangommal. Lobbiztam érte a kiadónál évekig, és győzködtem őket, hogy a legjobb, amit választhatnak, Vonnegut is zseni, a könyv is az irodalom különös gyöngyszeme, pláne, hogy csak mások polcairól lehet hozzájutni. Meg szerintem el se rontottam nagyon. A borítója kifejezetten atom. Nemsokára megjelenik a Winnetou 3, vagyis Old Firehand, az első két rész már kapható, és megjelenésre vár Vonnegut másik nagy műve, az Ötös számú vágóhíd is, ami szintén nagy falat volt.

rap: Mit mondanál fel még szívesen?

GP: Nagy kedvencem volt kamaszkoromban Asimov, szerintem az Alapítvány trilógia megérdemelné, hogy kiadják. Hari Seldon rulez!

rap: Egyéb terveid? Jövőkép?

GP: Hamarosan nagyon híres tévés és rádiós műsorvezető leszek megint az MTV-ben, de ha mégsem, akkor marad a szinkron meg a hangos könyv.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.