tévésmaci - A sül spirgitvorgor

  • .
  • 2009. február 19.

Trafik

E pillanatban csak annyit tudunk, hogy Törökőrön jelentős fogadóbizottság várta Sztupát és Trochét. Amint megtudunk valamit, azonnal szólunk, addig beszéljünk a madarak etetéséről.
Egészen pontosan azt a problémaköteget kell szétszálaznunk, amit "tavaszi tekerésnek" nevez a (mégoly szűkös) szakirodalom, és ami nem tévesztendő össze a "tavaszi tekerccsel", mert az egy kínai dolog, és jó esetben az étel+hordó asztalára tartozik. Már ha lehet asztala egy hordónak. Szerintem inkább csapja lehet, ami helyes is, s ha lenne csanyja is, még helyesebb lenne. A kínaiak erősek madárban, a fészkéből például levest csinálnak, ami egyfelől a kifinomult jó ízlés legbiztosabb jele, másfelől meg olyasmi, mintha mi a disznóólból készítenénk rizsfelfújtat. S a verebekről sem szabad megfeledkeznünk a népi Kína kapcsán; bár az olimpia óta az urbánus Kína a trendi. A "tavaszi tekerés" alapvető kérdése az, hogy ti. siettetjük-e a tavasz érkezését avval, ha már most arról beszélünk, hogy legkésőbben március végén be kell szedni a madáretetőket, mert a büdös cinkék hajlamosak lesznek onnan hordani a szotyit a fiókáknak, azoknak pedig kukacot kellene vinni, mert a szotyitól négy csőrük lesz, az is mind a hátukon. Rágondolni is rossz, inkább tévézzünk!

Pénteken (20-án) máris beleszaladunk valami egzotikumba, hisz a filmkészítésükről méltán hírtelen észt barátaink 2005-ös próbálkozása, az m2-n 22.15-kor kezdődő Vágyak boltja kétségkívül annak mondható. A Duna 21.00-kor az észtek örök barátaitól (na, kik azok?) mutatja be a Nagypályások c. 2005-ös filmet. A fiatal (van öreg is) Alekszej German munkája az első világháború alatt játszódik (épp, mint öregapám végtelen történetei), és a fociról szól, s azon keresztül vagy a történelemről vagy a tropopkinokról (akikről bezzeg mélyen hallgatsz, nagyfater). Utána 23.20-kor lesz a Zsebtolvaj c. 1959-es francia film, Robert Bresson tollából vagy Baranyából, de csak annyit mondok: ff. A Filmmúzeumon 21.25-kor volt az 1988-as magyar Rocktérítő c. film, annak bizonyítására, hogy a film romlandóbb a málnánál és a halnál is.

Szombaton trombitál a vombatom. Hopp, egy igyekvő adaptáció 2006-ból a Dunán, 20.50-kor Az emigráns - Minden másképp van. A magam részéről szívesebben nézek ringó sajkákat a Dunán. De nem, mert Omaghot kapunk írből és angolból, vagy bérből és fizetésből, de mindenképpen 2004-ből. Az HBO 21.30-kor tolja Az elszánt diplomatát, ami a híres kémregényizé 2005-ös kicsontozása. Én jobban szeretem a képregényeket, mint a kémregényeket. A Hallmarkon 16.00-kon núszkúl western, A remény ösvénye 2004-ből.

Vasárnap jön Oscar, a barom, ezért az RTL Klub 20.00-kor A Karib-tenger kalózai - A Fekete Gyöngy átkával nyit, aztán a mérsékelten emlékezetes osztrák Pénzhamisítók jönnek 0.25-kor, s végül 02.00-kor Réz és Vágvölgyi B. Andrások kedvenc műsora, az Oscar-gála. A haver a térről a tv2-n nézi 23.55-kor A nagy Lebowskit. A medvék az m2-re kapcsolnak 23.45-kor, mert ott kezdődik a Téli álom c. 2004-es szerb okoskodás. A Duna románban tolja: 22.05-kor Lazarescu úr halála (2005). A nap filmje azonban a Filmmúzeumon 13.05-kor megtartott A Fekete Tulipán c. 1964-es remek.

Hétfőn csak A Morgue utcai gyilkosság lesz a Viasat3-on, 0.05-kor. Én megnéztem persze a Dunán 23.10-kor a Tanítványokat, meg az MGM-en 20.30-en az Öt fegyveres nyugaton c. ódszkúl am. westernt 1954-ből. A Filmmúzeumon lesz 21.00-kor egy Elátkozottak utazása (angol; 1976).

Kedden az m1-en 23.10-kor A múlt árnyéka c. 2005-ös német versenyzőben a tolókocsis nő a ludas. Az MGM-en 24.00-kor A sérelemben (ang.-am.; 1973) Sidney Lumet detektívje Sean Connery.

Szerdán a Dunán banán vagy 21.00-kor Az átutazó c. francia 2005-ös. Az MGM-en pedig 22.35-kor a Gyónás gyilkosság után c. am. 1981-es. Pitkin a Filmműzlin este nyolckor: Én és a tábornok (1958).

Csütörtökön a Dunán 21.00-kor a Jó napot, éjszaka! c. olasz izé, 2003-ból, annyit tesz, hogy kalap, kabát!

Részemről is. Csak az ember tévézik. Azért ilyen hülye.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.