Interjú

„A fele gyorsan fog kihalni”

Szathmáry Eörs evolúcióbiológus

Tudomány

Az ember szociokulturális evolúciója során a nyelv megjelenése játszotta a kulcsszerepet. E tekintetben kivételesek vagyunk, de civilizációnk rendkívül sérülékeny, és talán az összeomlás szélén áll – erről is beszélt nekünk az ELKH Ökológiai Kutatóközponthoz tartozó Evolúciótudományi Intézet Nagy Evolúciós Átmenetek Kutatócsoportjának vezetője.

Magyar Narancs: Az evolúciós átmenetek elméletének egyik kidolgozójaként ön az egyik szerkesztője a rangos tudományos folyóirat, a Philosophical Transactions of the Royal Society B tematikus számának. Ez a kiadvány az ember szociokulturális evolúciójával és abban a nyelv szerepével foglalkozik. Mindenekelőtt szeretném, ha definiálná: mit nevezünk nagy evolúciós átmenetnek?

Szathmáry Eörs: Evolúciós átmenetekből sokféle van, s a nagy evolúciós átmenet fogalma részben valóban tőlem származik, még az 1995-ös, Maynard Smith-szel közös könyvünkben írtunk róla először. A földi élet történetében kevés olyan átalakulás zajlott, amikor két dolog történt, általában egymással karöltve. Az egyik: alacsonyabb szintű evolúciós egységekből magasabb szintű egységek alakultak ki. Például amikor az egysejtű organizmusokat a többsejtű organizmusok váltották fel bizonyos leszármazási vonalakon, vagy amikor kialakult a valódi sejtmagvas sejt – minket is ilyenek építenek fel. Mindez úgy történhetett, hogy egy gazdaszervezet, amely akkor még lényegében a bakteriális szinten volt, bekebelezett egy másikat, utóbbi szintén egy baktérium volt. Attól kezdve a szelekció már a nagyobb egységen működött, nem csak külön-külön a kettőn. Ilyen például az is, amikor kialakulnak a rovartársadalmak: a magányos rovarok bizonyos leszármazási vonalakon rovarállamokat kialakító rovarfajokká fejlődnek.

A másik esemény pedig az, hogy ezzel párhuzamosan egy új típusú öröklődési rendszer alakul ki, amely a DNS-nél magasabb szinten működik: a magasabb rendű egységeknél megjelenik a különböző működések kombinációja, vagy a munkamegosztás, azaz a funkciók specializálódnak a magasabb egységen belül. De nálunk öröklődési rendszer a nyelv is, mert ennek révén generációkon keresztül tudunk információkat átadni. Nem egyszerű dolgok ezek, és nem is arról van szó, hogy egy gén helyettesít egy másikat – ez utóbbi a mikro­evolúció, amelynél nagyobb léptékű ez a folyamat.

MN: Lehetséges, hogy ez a folyamat idővel felgyorsult? Arra gondolok, hogy valószínűleg először csak kémiai struktúrák voltak, azután 2 milliárd éven keresztül meg csak prokarióta sejtek. Ehhez képest ezután nagyon gyors evolúciós folyamat zajlott le.

SZE: Valóban. A kémiai evolúció néhány százmillió évig tarthatott, és a földi élet történetének mintegy a felét a baktériumok uralták. A DNS meg a fehérjeszintézis kései evolúciós termék abban az értelemben, hogy messze az élet keletkezése után kellett, hogy kialakuljon, és genetikai kód sem létezett mindig. De úgy tűnik, az időben előrehaladva tényleg volt gyorsulás az átmenetek során. Egyesek szerint azért, mert a komplexitás komplexitást szül: egyre összetettebb szerveződési formák jönnek létre, és ezek az egymáshoz való viszony tekintetében is egyre összetettebb viszonyokat tudnak kialakítani. Ez pedig megadja annak a lehetőségét, hogy a nagyobb evolúciós lépések is egyre gyakrabban kövessék egymást.

MN: Az emberi beszéd, a nyelvek kialakulásához milyen evolúciós feltételek járulhattak hozzá?

SZE: Azt a kérdést kell feltennünk, hogy mi az, ami korlátot szab egy nagy átmenet valószínűségének? Nos, vagy az, hogy a hozzá szükséges örökletes variáció ritka, tehát van benne valami főnyereményszerű; vagy az, hogy a szelekciós körülmény ritka. Azaz genetikai variáció még csak lenne, csak a szelekciós körülmény nem áll fenn.

Érdekes módon az emberi nyelvkészséget és a hozzáköthető társadalmi változást inkább a szelekció korlátozta, nem a genetikai variáció. Egy speciális szelektív körülmény kellett ahhoz, hogy ez a folyamat elinduljon, elvégre a főemlősöknek, és különösen a Homo erectusnak már komoly agya volt. Ők már fejlett, úgynevezett machiavellista intelligenciával rendelkeztek. Tehát itt inkább az alkalomra kellett várni, és nem a genetikára.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.