Tudomány

Mókuskerék: K. úr újrakezd

Kacag, nevet, a könnye is kijön, pedig - a sör nevű üveges folyadék érdekes bukéját aprócska, óvatos kortyokkal tesztelvén - be van szarva rendesen. A színlelt jókedv inkább társainak szól - végigélt már velük egy pár komoly elhatározást így szilveszterkor, és pont annyi sunnyogást, farolást január másodikán. A magyarázkodást, hogy miért kell éppen az új évhez ragaszkodni ennyire, mikor a dolog jövő héten, de akár holnap is, érted, holnap, ugyanannyi joggal elkezdhető. Mondhatni, alanyi jogon. Miért kell a dolog s az új év kezdetét szigorúan összemosni, ilyen mereven tekinteni? Mit számít már az a pár nap tíz, húsz év után? Semmit, tényleg semmit, veregeti meg a vállukat ilyenkor, aki a kopfban kacagott, de ezen a ponton már egyáltalán nem nevet, mivel elgondolkozott. Attól, hogy megcsinálta újra, nála ne keressen senki felmentő ítéletet. Ki vagyok én, gondolja, hogy mindenki nekem magyarázkodik.
  • Keresztury Tibor
  • 2001. január 18.

Nagyvárosi természetbúvár: Lisztbogár

Az egész földön elterjedt, és mivel liszt a természetben csak elvétve fordul elő, leggyakrabban az ember közelében él. Elvileg fényes sötétbarna vagy csillogó fekete a háta, hosszanti barázdákkal, de a csillogást általában eltakarja a ráragadt lisztréteg.
  • Winkler Róbert
  • 2001. január 11.

Mágnesasszony (Natalia Oreiro)

és Paulina vagy Maria Isabel már dereng, hiszen többet látjuk ezeket a dél-amerikai egyensztárokat magyar képernyőn, mint az összes hazai színésznőt együttvéve. Natalia Oreiro, vagyis Milagros a Vad angyalból pedig egyenesen népi hős lett. A Rio de la Platatól a Kárpát-medencéig, tértől, időtől függetlenül.
  • - sisso -
  • 2001. január 4.

A latin-amerikai vonal: Szegényregények

és kevésbé míves irodalom szinte minden korban alkalmazta - kis ugrással visszaléphetünk akár Homéroszig is, s azt sem árt tudnunk, hogy hazai tájainkon és újságjainkban többek közt Jókai és Krúdy élt előszeretettel a folytatásos regényközléssel.
  • K. Z.
  • 2001. január 4.

Szemét egy év

Lehet, hogy ez is a gazdasági fellendülés jele, de talán még soha annyi polgárosodni vágyó ember nem toporgott kommunális hulladéklerakók tetején, veszélyeshulladék-égetők tövében vagy gumitavak partján, mint ebben az évben. Sokan megszimatolták a prosperáló üzletágban rejlő lehetőségeket; azt, hogy a veszélyes hulladék átvételéért tízmilliókat lehet felvenni, és ha a kötelező ártalmatlanítás helyett eltüntetik valahová, akkor ráadásul az egész pénz megmarad. Ráéreztek: nem félni kell a méregtől, hanem "kezelni", valamint hogy a méreg annál kevésbé öl, minél messzebb van a kezelőjétől. Sok-sok száz millió forintnyi profitért cserébe 2000-ben a veszélyes hulladékok többnyire lakossági lerakókra, csatornákba, erdőre-mezőre kerültek. Több tízezer tonna mérgező szemetet nyelt el ismeretlen helyen a föld/víz az országban: ennek ellenére a 2000. év végére sem akadt olyan magyar politikai párt, amelyik az ostoba szlogenek kitalálásán kívül ténylegesen tenni akart volna a környezetvédelemért.
  • Kovács Róbert
  • 2001. január 4.

Bérmikulás-visszásságok Kelet-Magyarországon: Ünnepi megvilágosodás

Az idén a legkisebb gyerekem is elesett. Tavalyig még hősiesen tartottuk a frontot nála, bár a két nagyobb cinikus minden kérés ellenére énekelt. Dilinyós vagy, veregették feszt a vállát, egy bácsi a Mikulás, a Jézuska meg maga az öreg. Nem tűnt fel, hogy nincs közöttünk, amikor csengetnek, nem figyelsz a részletekre egyáltalán? Jött hozzám fátyolos szemekkel, nagy kétségbeesésben, hogy akkor most nyilatkozzam a valóságot illetően, azonnali jelleggel, ha lehet. Persze hogy bácsi, adtam az ártatlant kétértelmű módon, de nem olyan bácsi, mint a többiek. Attól Mikulás. Ha olyan volna, akkor nem volna Mikulás, fejtegettem, s közben azt gondoltam, hű, de gyenge ez. Hogy pedig én a Jézuska volnék, azt szemenszedett rágalomnak kellett minősítenem, arra biztatván, nézzen rám, s nyugodtan higgyen a szemének: az, akit karácsonykor olyan nagyon várunk, biztosan nem szőrös ennyire.
  • Keresztury Tibor
  • 2000. december 21.

Alkoholmentes sörök: Az új liturgia

a dolgokból, amiket ezek a csomagok tartalmazni szoktak: szénhidrát, zsír, engedélyezett élelmiszer-színezék, állományjavító adalékok. Innen már csak egy lépés megismerni az alkoholmentes sörök meglehetősen széles választékát.
  • Para-Kovács Imre
  • 2000. december 21.

Memóriazavarok az alkoholtól: Kinek néztem a fenekére?

Aköznyelv, de gyakran a szakirodalom is "filmszakadásnak" nevezi azt az állapotot, amikor az italozó eljut arra a pontra, hogy cselekedetei teljes mértékben kontrollálatlanokká válnak, a memória működése pedig részlegesen vagy teljesen szünetel. A mechanizmus minden bizonnyal egyidős az alkoholtartalmú italok megjelenésével, de maga a jelenség vizsgálata és következményként való leírása csak a XX. században került terítékre. Jellinek amerikai orvos volt az, aki az ötvenes években igen találóan alkoholos palimpszesztusnak (palimpszesztus = olyan pergamen, amelyről az eredeti írást eltávolították, és helyébe újat írtak) nevezte az italtól való emlékezetkiesést, amit leginkább a mértéktelenség válthat ki. Mindez azt jelenti, hogy aki képtelen valamiféleképpen kordában tartani aktuális alkoholfogyasztását, egy bizonyos (egyéntől, hangulattól függő) mennyiség után vagy elájul és kidől, vagy számolnia kell a következményekkel, "olyat fog csinálni, hogy maga is megbánja", csak később nem emlékszik majd rá.

E-book-forradalom: A könyv villamosítása

e-regényében a stoppost egy hulla veszi fel - érdekes egybeesés, hogy a horrorkirályt kocogás közben elgázoló autó fiatal sofőrje azóta szintén halott: a boncolóorvos verziója szerint szívinfarktus végzett vele. King részvétet nyilvánított.
  • Bodoky Tamás
  • 2000. november 16.

High End Show: Zajértelem

Maga a high end-mozgalom jó két évtizedes múlttal büszkélkedhet: azok a puristák hozták lendületbe, akik elégedetlenek voltak a bolti tömegárukkal, és olyan egyedi hangzásra vágytak, amit saját képükre formálhatnak, ugyanakkor a lehető legtisztábban adja vissza a zene (végül is az a lényeg) eredeti hangzását. Volt, aki úgy vált high end-hívővé - mint például Csontos István, a Merlin Audio high end-forgalmazó cég vezetője -, hogy több ezer LP-jéhez keresett valami megfelelő, zenehallgatásra szolgáló alkalmatosságot, ám csalódván az itthon lelhető felhozatalban, nekilátott, hogy kezébe vegye az ügyet. Ma már vagy
  • B. Z.
  • 2000. november 9.

Hóshow: A lécminimum fölött

Nincs és nem is lehet okom megkérdőjelezni a síelőprogramokra szakosodott szoftverfejlesztők szerepét a digitális forradalom alakításában. Sőt kifejezetten az a véleményem, hogy ahogy telik-múlik az idő, egyre jobbak a síelőprogramok. De azt sem hallgathatom el, hogy a 10. Hóshow-n síkultúránkat alapjaiban érintő eseményekről értesültünk.
  • Kovács Róbert
  • 2000. november 9.