Alan Turing matematikus portréja szerepel a két év múlva forgalomba kerülő új brit 50 fontos bankjegyen - jelentette be Mark Carney, a Bank of England kormányzója.
A brit jegybank vezetője szerint Turing háborús hős volt, akinek tevékenysége óriási hatást gyakorol még a mai nemzedékek életére is.
Alan Turingot a modern számítástudomány és a mesterséges intelligencia koncepciójának megalapozójaként tiszteli a tudományos utókor. A II. világháború idején annak a csoportnak az élén állt, amely a Bletchley Parkban, a brit katonai hírszerzés kódfejtésre szakosodott akkori központjában feltörte a német hadvezetés által megfejthetetlennek hitt Enigma-kódot. Ezt a kódot használták az Atlanti-óceán északi vizein szövetséges konvojokra vadászó, a háború első szakaszában súlyos veszteségeket okozó német tengeralattjárók kommunikációjához is. A kód feltörése egyes történészi vélemények szerint évekkel rövidítette le a háborút.
Turingot e rendkívüli vívmány ellenére homoszexualitása miatt 1952-ben "súlyos közszeméremsértés" vádjával elítélték. Az ítélet úgy szólt, hogy Turing vagy börtönbe vonul, vagy "önkéntes" kémiai kasztrációnak veti magát alá. Turing végül e kezelést választotta, ám alig két évvel később, 1954-ben, néhány nappal 42. születésnapja előtt öngyilkos lett.
Alan Turingot II. Erzsébet királynő a brit kormány kezdeményezésére 2013-ban utólagos kegyelemben részesítette.
Kódfejtés a II. világháborúban: Bomba ötlet
A bonmot-ba ágyazott népszerű féligazság szerint az első világháború a vegyészeké, a második a fizikusoké volt, a harmadikat meg a matematikusok vívják egymással. Ez persze így nem igaz: a matekosok már a másodikban sem voltak mellékszereplők. A II.
