Magyarország 2020-ra bezöldült, vagy legalábbis a bezöldülés jeleit lehet tapasztalni rajta az elmúlt időszakban. Mivel a törvényhozás gyakorlatilag kizárólag a Fidesz kezében van, ezért cikksorozatunk előző részében a párt klímaváltozáshoz fűződő viszonyával foglalkoztunk. De a témát korántsem a jobboldal vetette fel először.
Simai Mihály, Széchenyi-díjas közgazdás kérdésünkre elmondta, hogy Magyarországon a zöldpolitizálás egyáltalán nem új keletű, de a rendszerváltás előtt és annak környékén alapvetően a tudomány képviselőihez volt köthető: a Magyar Tudományos Akadémia igen jelentős kutatógárdával rendelkezett, nagyjából 3-400 ember foglalkozott környezetvédelemmel.
Megemlítette a Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszer megépítésének elmulasztását, ami kellő védelmet tudna nyújtani a dunai árvizek ellen, valamint a Németország felől érkező felhőket, amelyekből a kizúduló savas eső a természetet pusztította az elmúlt évtizedekben. Szerinte ezekkel a kérdésekkel hosszú ideig pártok nemigen foglalkoztak, nem mellékesen a klímaügyet is a meterológusok vetették fel először.
Ez abból is következik, hogy a korábbi jobboldali, fideszes, MDF-es ellenzéket ez a téma nem érdekelte. Nem mellékesen Orbán Viktor megszüntette a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot, amivel megölte a környezeti-szakértelmi, kutatási tevékenységet, és a támogatások is megszűntek, így a környezetvédelmi ügyek is jelentősen háttérbe szorultak.
A kezdetek
A baloldali-ellenzéki zöldpolitika egyik fontos társadalmi szervezetét, a Védegylet Egyesületet 2000-ben alapították, az alapító egyike, Jávor Benedek, aki a Párbeszéd politikusaként egy cikluson keresztül foglalkozott zöldpolitikával európai parlamenti képviselőként. Jelenleg a fővárost képviseli Brüsszelben.
A Védegylet egyik szervezőbizottsági tagja Schiffer András volt, aki a későbbiekben megalapította a Lehet Más a Politikát (LMP), az első olyan magát zöldnek valló pártot, mely valamire való választási eredményeket ért el. Ezekből a politikai körökből került elő Karácsony Gergely is, akit 2019 októberében megválasztottak főpolgármesternek.
De mire mentek ezek a pártok és politikusok? Van érdemi baloldali zöldpolitika Magyarországon? A közelmúltban megválasztott ellenzéki városvezetők képesek a klímakérdést tartalommal megtölteni? Cikksorozatunk negyedik részében ezeknek a kérdéseknek jártunk utána.
| ||
.jpg "Schiffer András, az LMP frakcióvezetője a párt vezérszónokaként felszólal az egészségügy jelenéről és jövőjéről, a Jobbik kezdeményezésére tartott vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. április 26-án.")
A klímaügy nem garancia a sikerre
Vasali Zoltán, az IDEA Intézet politológusa, a Milton Friedman Egyetem tanára szerint fontos, hogy a regionális viszonyokhoz képest az LMP zsinórban többször is meg tudta ugrani a parlamenti küszöböt, ami sikernek könyvelhető el. Viszont úgy tűnik, hogy a zöldpolitikából a pártok szintjén nem tudott profitálni az ellenzék, hanem csak egy-egy karakter volt képes a saját teljesítményét hitelesíteni.
Kiemelkedik a már említett Jávor, továbbá Baranyi Krisztina, akit megválasztottak 2019-ben Ferencváros polgármesterének, illetve Vasali szerint még a jobbikos környezetmérnők végzettségű Kepli Lajos is, aki nemrégiben mondott le parlamenti mandátumából. Viszont az általuk elért részsikerek nem erősítették meg az ellenzéki pártok támogatottságát.
Úgy tűnik, a választók csak az eredményes önkormányzati képviselőknek hiszik el, hogy a környezetvédelmi ígéretek a valóságban is az életminőségük javulásához vezet, az országgyűlési képviselőknek nem. Az LMP akkor érte el a legnagyobb támogatottságát (a 2018-as parlamenti választás során 8 mandátumot szerezve), amikor nem környezetvédelmi kérdésekkel kampányolt.
Amikor visszatért az eredeti üzenetéhez a párt, már nem tudott építkezni: a 2019-es európai parlamenti választás során felsült, nem sikerült egy képviselőt sem kijuttatnia Brüsszelbe, ezért lemondott az elnöksége. Ez már csak azért is érdekes, mert Németországban a 30 év alattiak körében toronymagasan a zöldek bizonyultak a legnépszerűbbnek, de egész Európában tendenciózusan erősödtek.
Vasali szerint ez azt bizonyítja, hogy a tavaly óta tartó általános és mindenkire érvényes bezöldülés nem garancia arra Magyarországon, hogy a következő választásokon ezt a folyamatot automatikusan szavazatokkal jutalmazzák a választók.
| ||
.jpg "Az LMP elnöksége sajtótájékoztatót tart 2019. május 26-án. A csúfos lebőgés után a politikusok lemondtak tisztségükről.")
Hitelességi gondok
Ezen a ponton fontos megemlíteni az LMP 2011-es kettészakadását (LMP-vé és Párbeszédé), mert alapvetően ideológiai alapú törésvonal mentén történt: többek között az „atomenergia-tűrő” baloldalhoz fűződő viszony határozta meg az ellentétek alapját. Vasali szerint ma már világos, hogy ez a különbség szakpolitikai tekintetben jelentéktelenné vált a pártok között, így viszont nem könnyű komolyan venni a zöld törekvéseiket.
Ahogyan az ellenzéki pártok közötti manőverek sem segítenek a zöldpolitika érvényesítésében: az LMP 2018-ban közeledett a Jobbikhoz, de ez egyik pártnak sem hozott hasznot. 2014-ben a szocialisták magukhoz édesgették volna a zöld pártot, amikor már lehetett tudni, hogy például a mezőgazdaságban az előbbi politikai csoport kitart a nagyüzemi monokulturális természtési formák mellett, amíg utóbbi vegyszermentes kisgazdaságokban gondolkodik.
Ennek ellenére a szakpolitikai kérdésekben tapasztalható véleménykülönbségek egyre inkább elkopnak az együttműködésre kényszerülő felek között, ami kiszolgáltatottá teszi a belső versenyben lévő, de a zöldpolitikát komolyan vevő politikusokat. (Európa más országaiban ez a következetlenség nem jellemzi a zöld pártokat, sőt azt is lehet tudni, hogy humánus menekültpolitikára, fenntartható és társadalmilag igazságosább gazdaságpolitikára törekednek.)
Vasali szerint ez már csak azért is gond, mert az önkormányzati választások azt mutatták, hogy a szorosabb együttműködés nélkül képtelenség felzárkózni a kormánypártokhoz, így a feltélelzett zöldkonzenszus a legegyszerűbb közös nevezőnek kínálkozik a felek között.
Viszont egy szocialista vagy egy jobbikos politikust még mindig zavarba lehet hozni azzal, hogy a pártja mit gondol az atomenergia klímapolitikában játszott szerepéről. Ha a Momentum liberális identitásának része a piacpártiság, akkor később nyilván demonstrálniuk kell a zöld elkötelezettségüket például a rákkeltőnek tartott glifozát szabályozásának ügyében, amit az LMP módszeresen elutasít (e nyövényvédő szert Németországban betiltották, amiről itt írtunk részletesebben).
Simai Mihály szerint az ellenzék a nemzetközi politikai életben hangzatos témákra, így a klímakérdésre koncentrál kizárólag, pedig van számos környezeti kérdés – így a műtrágyázás, a talajerózió, a vízszennyezés –, amelyekkel ugyancsak foglalkozhatnának.
Új lehetőség
Vasali szerint a helyzet nem reménytelen a nyilvánvaló problémák ellenére sem, ugyanis ezeknek a pártoknak vannak saját ügyeik, melyeket helyi szinten tudnak képviselni: például az országos hulladékkezelés körül kialakult botrányok.
Úgy látja, ha létrejön egy egészséges rivalizálás az ellenzéki erők között abban, hogy ki tud hatékonyabban megoldást kínálni egy-egy konfliktusra, akkor ez a benyomás hozzájárulhat a támogatottságuk növeléséhez. A Fidesz önkormányzati választási eredményeiből érzékelhető, hogy akár a hatvani pernyehányó szennyvíziszap bűze, vagy éppen az Illatos úti szennyezés esetében környezetvédelmi hiányosságok alááshatják a párt erejét – a településen, és a fővárosi kerületben is ellenzéki polgármester került hatalomra az ősszel.
A következő években a legnagyobb kihívás a baloldal számára a klímakérdés tekintetében a társadalmi attitűdök átalakítása lesz azon települések élén, ahol sikerült befolyást szerezni, ugyanis ezek a fogyasztói szokások korlátozásával járnak majd együtt. A normák átalakítása azért kockázatos, mert eleve forráshiányos önkormányzatoknak kell ilyen irányú kommunikációra többet fordítaniuk, hogy elfogadtassák az intézkedéseiket.
Az elemző szerint a klímapolitikában pár kiemelt terület lehet, ahol azonnal érzékelhető majd a változás: ilyen például a vízhasználat kérdése, már csak azért is, mert Magyarországon a legtöbban abban a tévhitben élnek, hogy ez az erőforrás korlátlanul rendelkezésre áll – pedig nem vagyunk vízhatalom.
Úgy látja, a közlekedési kultúránk korlátozásában is radikális rövidtávú változásokra kell felkészülni: nemcsak a zsúfoltság és a károsanyag-kibocsátás csökkentése miatt, hanem azért is, mert egyre több valós költséget kell majd megfizetnie például az autót használó társadalmi csoportoknak.
A Závecz Research megmérte, hogy a budapesti lakosok inkább dugódíjat fizetnének-e, vagy kitiltanák az autókat a belvárosból: úgy fest, a fővárosban inkább az utóbbi ötlet tetszik az embereknek.
| ||
.jpg "Jávor Benedek, az MSZP-Párbeszéd EP-képviselőjelöltje (b) és Karácsony Gergely, az MSZP és Párbeszéd főpolgármester-jelöltje ivóvízzel kapcsolatban tartott sajtótájékoztatójuk után az I. kerületi Batthyány téren 2019. május 7-én.")
Az elemző szerint hosszútávon még csak az biztos az ellenzéki zöldpolitika színterén, hogy kialakulhat egy zöldminimum, mely még csak most körvonalazódik, de ha megszületik, nyilván markánsan eltér majd a kormánypári politikától.
A politikailag aktív magyar társadalom hozzáállása a környezetvédelemhez nagyon nehezen alakul át, ezért például a műanyagmentes július vagy az országos szemétszedő akciók kifejezetten sikeres megmozdulásnak tekinthetők. (Érdekesség, hogy a műanyagellenes kezdeményezés dacára sem lett kevesebb a műanyag Budapesten).
A hétköznapi magatartási formákat ezek a kampányok csekély módon befolyásolják, így a zöldpolitikai célokat felvállaló politikai szereplők, ha növelni akarják a szavazóbázisukat, akkor komoly kockázatot vállalnak, hiszen a környezetvédelmi identitás pártpolitikai erősítése nem garancia itthon a politikai sikerre.
Simai Mihály szerint az ellenzék lépéselőnyben van, ugyanis hamarabb reagált az éghajlat változásra, mint a kormányzat. Ez magyarázatot adhat arra is, hogy miért támadja konzekvensen a baloldali zöldpolitikát a Fidesz.
Izgalmas témák állnak előttünk!
A következőkben olyan kérdéseket fogunk körbejárni cikksorozatunkban, mint:
- miért elbaltázott dolog fenntarthatósági szempontból a rezsicsökkentés?
- miért kell ennyi műanyagot használni az élelmiszerek becsomagolásához?
- ha mindenki vegán lenne, akkor valóban jobban járna a bolygó?
Addig is olvassa el a cikksorozatunk korábbi részeit!
- Mire készüljünk: hogyan alakítja át az életünk a klímaválság?
- Jön az árrobbanás? Le kell mondanunk a húsról? Megfövünk a városokban?
- Most akkor klímabajnok lett Magyarország? Hogy zöldült be a Fidesz?
(Borítóképünön: Karácsony Gergely megválasztott főpolgármester (b) érkezik hivatalának átadás-átvételére a Városházán 2019. október 17-én. Mellette munkatársa, Balogh Samu várostervező. MTI/Kovács Tamás)
