Sokkal több lehet a fertőzött, mint amiről tudunk, de nem biztos, hogy ez baj

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2020.04.03 11:50

Tudomány

Még nagyon sok új megbetegedésre kell számítani Magyarországon, és a járvány lecsengése egyáltalán nem lesz olyan gyors és sima, mint ahogy a sajtóban megjelenő haranggörbék sugallják. De van pár olyan eredmény, ami segítheti a vírus megfékezését addig is, amíg nincs vakcina. Dr. Balkányi Lászlót kérdeztük, aki több mint 12 évig dolgozott az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központban. Miért a denevér az ideális vírushordozó, és hogyan járulhatott hozzá a kozmikus sugárzás a világjárványhoz?

Narancs.hu: Miért pont ez a koronavírus okozott ekkora járványt?

Balkányi László: Egy kórokozó veszélyességét leegyszerűsítve két tényező szorzata mutatja meg: hogy mennyire fertőző, és hogy mennyire súlyos a betegség, amit okoz. Számos koronavírus létezik, amiket régóta figyel a szakma, mert sejthető volt, hogy egy újabb változat akár világjárványt okozhat. Legnagyobb részük csupán náthaszerű, enyhe betegségeket okoz, de felbukkant már két olyan koronavírus, ami súlyos betegséget okoz emberekben. Ez a két betegség a SARS és a MERS. Ezek azonban csak kisebb járványokat okoztak, mert, bár az okozott betegség súlyosabb volt, de nem annyira fertőző. A Covid-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 vírus meglehetősen fertőző, és bár kis százalékban, de súlyos betegséget is képes okozni. Ez egy szerencsétlen kombináció.

A meglévő koronavírusok folyamatosan mutálódnak, aminek alapvetően három oka lehet: bármilyen ionizáló sugárzás, ami a vírust éri, például kozmikus sugárzás, UV okozhat mutálódást; előfordulhatnak hibák az örökítő anyag másolásában; változhatnak a vírus örökítő anyagában a bázisok bizonyos kémiai tulajdonságai. De ez egy viszonylag állandó, lassú változás, amiből néha kijöhet egy igazán veszélyes mutáció.

Azonban mindezt bonyolítja, hogy létezik a keveredésből származó mutáció is, amikor a különböző vírusokból származó örökítő anyag rekombinálódik, és ezekből lényegében egy újfajta vírus jön létre. Még nem tudni pontosan, hogy a SARS-CoV-2 hogyan jött létre, de az a valószínű, hogy egy denevérben és egy tobzoskában lévő vírus mutációja teremtette. A denevérek, mint vírushordozók, azért érdekesek, mert nagyon erős immunrendszerük van, ami ideális gazdává teszi őket: nem halnak meg a fertőződéstől, viszont terjesztik a vírust.

false

Narancs.hu: Milyen fázisai vannak egy járványnak?

B. L.: A járvány először lassan terjed, és ha egy ember egynél többnek képes átadni a fertőzést, akkor elkezd exponenciálisan nőni a fertőzöttek száma. A mostani járványnál úgy tűnik, egy ember körülbelül 2-3 másiknak tudja átadni a fertőzést, és ha ezeket a számokat elkezdjük összeszorozni akkor kapjuk azt meredeken felfele ívelő görbét, amit annyit látni mostanában. Ebben a szakaszban van most az Egyesült Államok néhány nagyvárosa, de valószínűleg Magyarország is. A járványok során előbb-utóbb elfogynak a megfertőzhető alanyok, hiszen egy az egynek átadásnál már nem emelkedik a napi esetszám, egy alatt lassan csökkenni kezd, majd teljesen elfogy. Esetünkben a különböző országokban a szabad érintkezést korlátozó intézkedések hatására azonban – a lappangási idő elteltével, ami legfeljebb két hét – kezd ellaposodni a görbe.

A járványok lefutása pedig mindig lassabb, mint a felfutás, amit ennél a járványnál tovább torzítanak a meghozott korlátozó intézkedések. Ez a szakasz pedig nem egyenletes, mert lesznek benne újabb, kisebb felfutások. Olaszországban például azt látjuk, hogy talán ezen a héten tetőzik a járvány, de valószínűleg lesz még legalább egy púp, amikor eljut Közép- és Dél-Olaszországba, ahol tömegesebbé válik a fertőzés. Tehát nem olyan, szimmetrikus haranggörbéről van szó, mint amit a sajtóban látunk. Inkább úgy kell elképzelni, hogy van egy nagyon lassú indulás, egy exponenciális növekedés, a csúcs után egy lassú lecsengés, ami nem egyenletes, mert lesznek benne felfutások. Ez a felfutás és lecsengés annál lassabb, minél hatásosabbak a távolságtartó intézkedések. Ezekre azért van szükség, hogy minél kevesebben legyenek egyszerre betegek, így a súlyos eseteket el tudja látni az egészségügyi ellátórendszer. Életeket lehet így menteni.

Narancs.hu: Amíg nincsen vakcina, addig a távolságtartó intézkedések a leghatékonyabb módszerek a védekezésre?

B. L.: Alapvetően igen, egyelőre ez a leghatékonyabb mód, de azért a vakcina megérkezéséig is bízhatunk a tudományban. Rengeteg kutatás zajlik a világban, ezeknek pár hónap múlva lesz eredményük, és előfordulhat, hogy valamelyik, már létező antivirális szer beválik a Covid-19-et okozó vírus ellen. De ezen túl is van pár dolog, amiben reménykedhetünk, bár fontos kiemelni, hogy nagyon kevés adatunk van még.

Hasonló vírusokkal az az általános tapasztalat, hogy a passzálódás, azaz a tovább-tovább adódás során „gyengülnek”. Ez azt jelenti, hogy mialatt továbbadódik a vírus, közben úgy mutálódik, hogy enyhébb lesz a betegség lefolyása. Egész egyszerűen azért, mert – a vírus szaporodása szempontjából – azok a mutációk a sikeresebbek, amik enyhébb betegséget okoznak. Amelyik vírusváltozat súlyosabb betegséget okoz, az viszonylag hamar kihal, mert megöli a saját gazdatestét, mielőtt az még tovább tudná adni a vírust másoknak.

Egy pekingi metróállomáson

Egy pekingi metróállomáson

Fotó: MTI/EPA/Vu Hong

Narancs.hu: Mivel foglalkozik az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ?

B. L.: Az ECDC az Európai Unió egyik háttérintézménye, aminek a létrehozásáról a 2002-2003-as SARS járvány után döntöttek. Az amerikai járványügyi központ (CDC) mintájára jött létre 2005-ben, és ma már több mint 300 munkatársa van. AZ ECDC-t egy, a tagországok vezető szakembereiből és a Európai Bizottság képviselőiből álló szakértői testület igazgatja. Éves szakmai munkatervét döntően a tagországi igények alakítják. Az ECDC partnerei nem a kórházak vagy a gyakorló orvosok, hanem a tagországok járványügyi intézményei és az Európai Bizottság egészségügyért felelős igazgatósága (Directorate-General). Hasonlóan ahhoz, ahogy Magyarországon a 2017-ben lényegében megszüntetett Országos Epidemiológiai Központ az ÁNTSZ háttérintézete volt.

Az ECDC négy területen aktív, az első a járványügyi felügyelet (ennek adatbázisa a The European Surveillance System, TESSY). Ez azt jelenti, hogy a már ismert fertőző betegségek előfordulásának adatait gyűjtik, feldolgozzák, egy adatbázisba rendezik és elemzik. Az ECDC az így összegzett tudást pedig a tagországok, illetve a Bizottság részére továbbadja. Hatalmas adatbázisról beszélünk, több mint ötven betegségről van jelentési kötelezettsége a tagországoknak a veszettségtől kezdve az influenzáig. Ez egy, a már ismert fertőző betegségek követésére, jobb megismerésére alkalmas tudásbázis, több millió rekorddal. Sok betegségnél évtizedekre visszamenően.

A második a járványügyi hírszerzés (epidemic intelligence). Ez arra szolgál, hogy az Európai Unió népességét figyelmeztesse a veszélyekre, illetve segítse megvédeni a mostanihoz hasonló járványoktól. Ebben szoros együttműködés van a nagy intézmények között, mint amilyen például a WHO, amely ezt a tevékenységet világszinten szervezi, a német Koch Intézet, a francia Pasteur Intézet, az amerikai CDC, és nagyon jó a japán, a kanadai vagy a kínai járványügyi szervezet is. Az ECDC-ben is minden délelőtt 11-kor összeül egy csapat, átnézik az összes lehetséges hírforrást az elmúlt 24 órából, és a releváns adatokat feltöltik egy veszélykövető adatbázisba (Threat Tracking Tool, TTT), a különösen veszélyes folyamatokról pedig azonnal értesítik a partnerszervezeteket, majd ezeket a veszély megszűnéséig követik.

A harmadik tevékenység, az összegyűjtött adatok alapján a kutatások támogatása, a fertőző betegségekhez kapcsolódó egyéb kutatások. Ilyen például a klímaváltozás hatása a fertőző betegségekre, az antibiotikumoknak ellenálló baktériumoknak a nyomon követése, az ismert fertőző betegségek féken tartása, satöbbi.

A negyedik terület pedig az ezekkel kapcsolatos tudományos kommunikációs tevékenység, konferenciák, szakmai találkozók munkájának a megszervezése.

Narancs.hu: Mivel foglalkozott az ECDC-nél?

B. L.: Hogy ott sikerrel pályázhattam egy állásra 2006-ban, azt 20 évnyi orvosi, kutatói és szakértői munka alapozta meg. Belgyógyászként kezdtem az orvosi pályámat, de egy idő után elkezdett érdekelni az orvosi tudás szerkezete. Olyan hatalmas mennyiségű orvosi tudás van már, hogy szinte kezelhetetlen, és a specializáció is nagyon nagy mértékű. Egy klinikai immunológus cikkét nem érti meg például egy traumatológus sebész, és ez visszafelé is igaz. Egész egyszerűen azért, mert más szókincset használnak, más világokban élnek. Elkezdtem az ezzel foglalkozó módszereket kutatni, mintegy 20 éve foglalkozom orvosi informatikával. Tudományos minősítést a Leideni Egyetemen szereztem, majd részt vettem európai szabványok fejlesztésében. A világ 14 országában és itthon is dolgoztam különböző országos szintű és nemzetközi egészségügyi rendszerek fejlesztésében. Eközben az azóta megszűnt Haynal Imre Egyetem Orvosi Informatika tanszékén dolgoztam, illetve vezettem néhány évig.

2006 és 2018 között dolgoztam az ECDC-nél, mint tudásmérnök (knowledge manager). Az volt a feladatom, hogy a különböző szakmák kommunikációját segítsem: hogy hatékonyan megtalálják más tudományágak számukra releváns tudását, és hogy a sajátjukét is meg tudják osztani. Ehhez különböző módszertanokat dolgoztunk ki, szoftvereket fejlesztettünk ki, munkatársaimmal együtt én feleltem az intézeti könyvtáráért és a belső kommunikációért is. Az utolsó években a Tudásszolgáltatások és Belső Kommunikáció Osztályt vezettem.

Narancs.hu: Milyen tudományágak összehangolásáról van szó?

B. L.: Az ECDC-ben alapvető az epidemiológia. Ennek csak a szűkített magyar fordítása a járványtan. Valójában a betegségek gyakoriságával, azok előfordulásával, lezajlásával foglalkozik. Az epidemiológus nem az egyénen, hanem a populáción vizsgálja egy-egy betegség lefolyását, gyakoriságát, ha úgy tetszik, arra keres gyógymódot. Másik fontos terület a mikrobiológia, ami a különböző kórokozókról, így vírusokról, baktériumokról szóló tudás. Nem magát a betegséget, hanem a kórokozók biokémiáját, genetikáját, életciklusát vizsgálják. A harmadik legfontosabb pedig az infektológia, azaz a fertőző betegségekkel foglalkozó klinikai orvostudomány. Van még számos határterület is, ilyen például a nemzetközi egészségügy (ez az azokkal a szervezetekkel foglalkozik, amik az egészség fenntartásról szólnak), vagy például az egészségkommunikáció és az egészségstatisztika is.

Kínai és olasz adatok visszaelemzéséből az is gyanítható, hogy valójában már sokkal többen átestek a Covid-19 betegségen, mint ahányan a statisztikákban szerepelnek. Van olyan tanulmány, ami szerint az esetek akár 80-85 százalékáról nem is tudunk, mert a fertőzés tünetmentesen, vagy annyira enyhe tünetekkel zajlott le, hogy nem fordultak vele orvoshoz. E szerint a feltételezés szerint egy csendes járvány már szinte lezajlott. És amit most látunk, az valójában egy második, súlyosabb járványhullám. Ez egy nagyon érdekes modell, remélem is, hogy ez így zajlik, mert ha már tényleg ilyen sokan átestek a betegségen, ez azt is jelenti, hogy ők most egy ideig védettek a vírussal szemben, és fertőzni sem tudnak, tehát ez is lassíthatja a járványt. Erről a következő hetekben sokkal többet fogunk megtudni.

A melegebbé váló időjárás esetleg szintén segíthet a járvány leküzdésében. Az előbbiekhez hasonlóan még erre is nagyon kevés a bizonyíték, de érdemes ebbe az irányba is vizsgálódni. Úgy tűnik ugyanis, hogy az igazán meleg országokban csak behurcolt és közvetlenül továbbadott esetek vannak. Ausztráliában például azokon a területeken, ahol már hajnalban is 15 fok van, úgy tűnik, nem tud tovább fertőzni a SARS-Cov-2. Még meglehetősen kevés adatunk van minderről, de arra számítok, ezeknek együttesen lesz valamiféle lassító hatása a járványra.

Narancs.hu: Magyarországon időben döntöttek a korlátozó intézkedésekről?

B. L.: Nem ismerem a részletes adatokat, így nehéz erre egyértelmű választ adni. Kívülről úgy tűnik, viszonylag hamar születtek meg a távolságtartó intézkedések, nagyon jó, hogy az iskolákat bezárták és hogy kijárási korlátozás van érvényben. Amit másokhoz hasonlóan én is keveslek, az járvány korábbi szakaszában elvégzett tesztek száma. Lehetséges, hogy azért sem végeztek több vizsgálatot, mert az eredményekkel nem tudtak volna mit kezdeni. A 11 milliós Vuhanban, amikor a helyzet kezdett komolyabbra fordulni – azaz nagyjából ott tartottak, ahol mi most –, több mint ötezer kontakt-kutató csapatot állítottak fel. Ők végigmentek a koronavírussal fertőzöttek összes kontaktján, izolálták és házi karantén alá helyezték őket. Nem tudom, Magyarországon hány ehhez értő ember lehet, de a kínaihoz hasonló kapacitás valószínűleg nincs. Ilyen tesztelésnek csak akkor van értelme, ha valami intézkedést is lehet mögé tenni. A távolságtartásról szóló intézkedések már megtörténtek, bár lehettek volna szigorúbbak.

A másik fontos intézkedés, amiben a Magyar Orvosi Kamara álláspontjához csatlakozom, hogy az egészségügyi dolgozók védőfelszereléssel való ellátása kulcskérdés. Sokkal több védőeszközt kellene adni a kórházakban dolgozó kollégáknak, mint amennyivel most rendelkeznek. Ezzel minden bizonnyal az Operatív Törzs is tisztában van, az ő céljuk, de feladatuk is a járvány megfékezése. Persze csak a rendelkezésükre álló eszközökből tudnak dolgozni.

Narancs.hu: Magyarországon viszonylag kevés fertőzöttről tudunk a környező országokhoz képest. Ez a kevés elvégzett teszt miatt van?

B. L.: Ez teljesen nyilvánvaló, hiszen maga az országos tiszti főorvos, Müller Cecília minden nap elmondja, hogy valószínűleg sokkal több a fertőzöttek száma, mint amiről hivatalosan tudunk. Arról nagyjából konszenzus van a szakirodalomban, hogy valahol 9-11 ezrelék körül van a valós halálozási ráta. Ha tényleg 26 halott van Magyarországon, akkor az nagyjából 2600 fertőzöttet jelenthet, de szerintem ennél is sokkal több van – ám ezt nem tudom semmilyen adattal alátámasztani. Szerencsére azonban a fertőzöttek legnagyobb része nem beteg és döntő többségük nem is lesz az.

Narancs.hu: Anglia viszont sokáig tartózkodott a korlátozó intézkedések meghozatalától, Svédország pedig még most is kevés korlátozásról döntött. Erre mi a magyarázat?

B. L.: Minden ország a saját hagyományai szerint reagál. Az angolok már rájöttek, hogy náluk is szükség van a korlátozó intézkedésekre, a svédeknek viszont egész más a kultúrájuk. Az alatt a 12 év és 8 hónap alatt, amíg az ECDC-nek dolgoztam, Stockholmban éltem. Magyar szemmel nézve sok szempontból különös a kultúrájuk. Normális körülmények között is úgy várakoznak a buszra, hogy tartják a két méter távolságot, és ha felszállnak, igyekeznek egymástól a lehető legtávolabbi helyre ülni. Ott ez a távolságtartás számít udvariasnak. Svédországban ráadásul nagyon sok az egyszemélyes háztartás, a néhány nagyvárost kivéve nagyon alacsony a népsűrűség, és jók a higiénés állapotok, mindenkinek van például fürdőszobája. Számos olyan faktor van tehát Svédországban, ami alapján arra számítanak, hogy enyhébb intézkedésekkel ugyanazt a hatást érik el, mint más, szigorú korlátozásokat bevető országok. Az kérdés, hogy ez sikerül-e. Egy nagy emberkísérlet zajlik éppen.

Narancs.hu: Hatékonyabb lehetett volna a járványellenes védekezés, ha van valamilyen uniós szintű koordináció?

B. L.: A kínai járványügyi szervezet december végén figyelmeztetett egy atípusos tüdőgyulladás-járványra, ott január 7-én találták meg az új koronavírust és január 9-i jelentésében az ECDC már veszélyként figyelni kezdte az folyamatot. Akkor azt írták, hogy Európában a fertőződés esélye alacsony, hiszen egy eset sem volt még. Még az sem volt bizonyítva, hogy emberről emberre terjed a járvány. De már akkor tanácsolták az esetek elkülönítését, a személyi védőeszközök használatát a járványos területről érkezőkkel szemben.

Január 17-én még mindig kevés bizonyított emberről emberre terjedés volt, az ECDC az Európán belüli fertőződés esélyét alacsonynak írta, de a behurcolás veszélyét a Vuhannal légiforgalommal összekötött országokba már magas rizikójúnak tartotta. A január 24-én frissített elemzésben az adatok ismertében még mindig alacsony rizikószintet állapított meg az unióba történő behurcolásra, ha a detektálási és izolálási intézkedéseket a beutazókkal szemben bevezetik. Ennek elmulasztása esetén viszont a másodlagos átadás, tehát gyakorlatilag a járvány esélyét már nagyon magasnak nevezte és már akkor a globális terjedés esélyére is figyelmeztetett.

Egy időben hozott EU-s szintű intézkedés nagyban lelassította volna a járvány terjedését, de ehhez a tagországok, a Bizottság és a Tanács együttes lépésére lett volna szükség, de szerintem az EU jelenlegi állapotában erre nem volt esély. Lett volna hatása, ha például idejében születik döntés az uniós külső határok lezárásáról, akkor talán nem is lett volna szükség a schengeni belső határok lezárására.

De egy ilyen döntés meghozatalára egyik uniós szervnek sincs egyedül hatásköre. Az egészségügyi ellátórendszerek minden egyes eleme tagországi kézben van. Már vagy húsz éve vannak komoly kezdeményezések, hogy legyen előrelépés ezen a területen. Ehhez képest csak pár éve él az a rendelet például, ami lehetővé teszi, hogy egy határ mentén élő francia egy német kórházban kapjon ellátást a saját biztosítása terhére. Nem vagyunk Európai Egyesült Államok, de én abban bízom, hogy tanulunk ebből a járványból és javulni fog az együttműködés az unión belül.

Ne legyen fogoly a saját otthonában! Élvezzen ki minden percet!

És egy barátja minden csütörtökön meg is látogatja. Odakünn a helyzet olyan, amilyen - de még ez sem lehet elégséges ok arra, hogy ne éljünk teljességre törekvő életet, melyhez az ismeretszerzés és a színvonalas szórakozás is hozzátartozik. A Magyar Narancs heti nyomtatott kiadása az idevágó lehetőségeket a legteljesebb természetességgel biztosítja.

Neked ajánljuk

Ne zavarjanak, lázadok

  • SzSz

A címbeli Frank a másfél órás játékidő alatt háromszor lép színpadra, valójában énekelni azonban csak egyszer halljuk – már ez is jelzi, hogy ez nem egy szennyhullámot tematizáló punkmozi.